Evangélikus Egyház
- Online újságok
- Evangélikus Élet
- Archívum
- 2006
- 31
- Isten "énje"
A hét témája
Hozzászólás a cikkhez
Isten "énje"
Alkotok neki hozzá illő segítőtársat.
Szivárványívemet helyezem a felhőkre, az lesz a jele szövetségemnek. Vagyok, aki vagyok. Én, az Úr vagyok a te Istened.
Ne félj, mert én veled vagyok! Neveden szólítottalak, enyém vagy.
Én vagyok az első és az utolsó, rajtam kívül nincs más isten.
Mielőtt megformáltalak az anyaméhben, már ismertelek.
Én most a szádba adom igéimet!
Népem nem ért meg engem.
Elhagytak engem, a folyóvíz forrását, hogy repedezett falú víztartókat vájjanak.
Én most rád támadok!
Veszedelmet hozok erre a népre, mert megvetették tanításomat.
Láttam útjait, mégis meggyógyítom és vezetem őt.
Én, én vagyok az, aki eltörlöm álnokságodat önmagamért.
Engem keressetek, és éltek! Fölállítom Dávid összedőlt sátorát.
Majd én magam keresem meg juhaimat.
Ez az én szolgám, akit támogatok.
Én, az Úr elhívtalak az igazságért, én fogom a kezedet.
Én vagyok az, aki veled beszélek. Kövess engem!
Jöjjetek énhozzám mindnyájan, akik megfáradtatok, és meg vagytok terhelve, és én megnyugvást adok nektek.
Én sem ítéllek el, menj békességgel! Ma a te házadban kell megszállnom.
Ma, holnap és a következő napon úton kell lennem, de harmadnap bevégzem küldetésemet.
Én vagyok a jó pásztor, én vagyok az ajtó, én vagyok a világ világossága, én vagyok az élet kenyere, én vagyok a szőlőtő, én vagyok az élő víz.
Az én országom nem e világból való.
Vegyétek, egyétek, ez az én testem. Igyatok ebből, ez az én vérem.
Atyám, ha lehetséges, távozzék el tőlem ez a pohár.
Még ma velem leszel a paradicsomban.
Én Istenem, én Istenem, miért hagytál el engem?
Atyám, a te kezedbe teszem lelkemet.
Nézzétek meg a kezemet és a lábamat, hogy valóban én vagyok.
Én vagyok a feltámadás és az élet. Én vagyok az első és az utolsó és az élő.
Szeretsz-e engem?
Íme, én veletek vagyok minden napon a világ végezetéig.
Varga Gyöngyi
::Nyomtatható változat::
|