A hét témája

Hozzászólás a cikkhez

Egy táncosnak a mozgás, egy énekesnek a muzsika a mindene. Utóbbi számára az egész világ zenéből áll, minden dalol, s vele kapcsolatban még inkább igaz az, amit a költő, Babits Mihály így fogalmazott meg: „Mindenik embernek a lelkében dal van, / És a saját lelkét hallja minden dalban. / És akinek szép a lelkében az ének, / Az hallja a mások énekét is szépnek.” Az evangélikus Völgyessy Szomor Fanni a Szélrózsán a nagyszínpadon osztotta meg a közönséggel „lelke dalait” magyar és ír népdalok formájában.

– Mindig is irigyeltem azokat, akik szinte már a „bölcsőtől fogva” tudták a választ a felnőttek egyik kedvenc kérdésére: „Mi leszel, ha nagy leszel?” A kis Völgyessy Szomor Fanni is ilyen volt? Mindig is tudta, hogy énekesnő szeretne lenni?

– Mindig szerettem énekelni, és ahogy telt az idő, egyre tisztábban rajzolódott ki előttem, hogy ez az én utam.

– Érettségi után először azonban mégsem a színpad, hanem egy „kerülő” következett.

– Igen, keramikusnak tanultam, és csak ezután jelentkeztem a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola és Gimnázium dzsessztanszakára. Terveim között a teológia is szerepelt, de mégsem lettem lelkész.

Sokféle dolog érdekel az életben. Minden, ami alkotás, új dolgok létrehozása – legyen az fizikai vagy szellemi munka, akár egy bútor elkészítése, lakberendezés, versírás és így tovább. A zene viszont az a közvetítő csatorna, ahol másokhoz a legjobban tudok szólni. Egy koncert után megüresedem, de egyben fel is töltődöm.

– A Szélrózsa nagyszínpadán Szerelem emléke című albumának anyagából adott ízelítőt. Miért éppen az ír és a magyar népdalok világát választotta az önkifejezés eszközéül?

– Most ez a stílus áll hozzám a legközelebb, ebben találom meg önmagam. Korábban a dzsessz, a rock és az amerikai folklór is szerepelt a palettán.

A Szerelem emléke korábbi albumaim, a Hajnalban és a Tündérrózsa után született. Az elmúlt két évben ezzel az anyaggal léptem fel határon innen és túl. De már egy új zenei összeállításon dolgozom. Amire – csakúgy, mint korábban – most is törekszem, az a jó minőség és az igényesség.

– A Szerelem emléke-CD dalai teli vannak szomorúsággal. Talán Völgyessy Szomor Fanni bánatát tükrözik?

– Egyszerűen csak arról van szó, hogy a magyar és az ír népdalok is többnyire így, ilyen nagy szívfájdalommal szólnak a szerelemről. Az elhagyott szerelmes bánatát éneklik meg, aki emiatt – vagy éppen mert reménytelenül szerelmes – nagyon szenved.

– Másik említett CD-je, a Tündérrózsa egy verseskötetet is tartalmaz…

– Mindennapi gondolataimat vetettem papírra, amelyek mellé képeket és zenéket kapcsoltam, próbálva megmutatni azt, hogy milyennek látom a világot. A szépséget, a finomságot és a harmóniát szeretném ezekkel az alkotásaimmal visszahozni az életünkbe, mert azt gondolom, hogy egyre kevesebb figyelmet fordítunk rájuk.

– Mit jelent az Ön számára a hit?

– A hit minden – ha tetszik, ez életem mozgatórugója. Az Istent ismerő és benne hívő ember minden szavának és cselekedetének a hitből kell kiindulnia. Krisztus kell, hogy legyen életünk mércéje. Ő adja és mutatja meg életfeladatunkat, számomra az éneklést. Azt teszem, amire születtem, és örömömet lelem abban, ami Istentől kapott hivatásom.

Fanni mindezt így fogalmazta meg honlapján, a www.fanninet.com oldalon: „Sokszor kérdezem magamtól: miért zenélek? Hogy ismert legyek? Hogy újabb és újabb műanyag dobozokat hozzak létre, amelyeken az én arcom nyomtatott példánya látható, alatta a nevemmel? Nem! Azért énekelek, mert közelebb szeretnék kerülni az emberekhez. Szólni hozzájuk, megérinteni őket, segíteni, megnyitni gondolataikat egy szép világra, hogy elmondjam, értékesek, hogy van értelme az életüknek. Felelősséget érzek irántuk. A közönség és a közösség iránt, akik mindennap körülvesznek.”

Gazdag Zsuzsanna

::Nyomtatható változat::