Kultúrkörök

Hozzászólás a cikkhez

Amint egy évvel ezelőtt is megírtuk, Európában mindenképpen egyedülálló, sőt talán az egész világon páratlan a Győr-Újvárosban fekvő Kossuth utca: néhány száz méteren belül öt felekezet temploma található meg benne. A görög, illetve a római katolikus templom mellett itt áll a reformátusoké és az evangélikusoké is, és a nemrégiben megújult zsinagóga kupolája is a fák fölé magasodik. E páratlan egység adta az ötletet Borsa Katának és Pál Kálmánnak, hogy immár második alkalommal – az idén szeptember 20. és 24. között – szervezzenek kulturális seregszemlét Öt Templom fesztivál címmel a folyók városában.

– Amikor néhány évvel ezelőtt Győrbe költöztem, azt hallottam, hogy nincs a világon még egy olyan utca, ahol öt történelmi felekezet temploma ilyen közel lenne egymáshoz. Igaz ez?

Pál Kálmán: Az bizonyos, hogy ezt a tézist már sokszor hangoztatták, és eddig még nem érkezett rá cáfolat. Győr egy olyan városa Magyarországnak, ahová sokan ellátogatnak a világ minden tájáról, vagy éppen az itt élők fordulnak meg a világ különböző tájain. És eddig nem jelentkezett senki, hogy látott volna már hasonlót.

Borsa Kata: 2005-ben, amikor pályáztunk az Európa kulturális fővárosa címre, az anyagunkban ezt is leírtuk. A pályázatot nemzetközi zsűri böngészte át, és ők sem szóltak, hogy ne lenne igaz. Sőt akik a tavalyi fesztiválon felléptek, máshol is mesélnek erről. És mindenki nagy csodálkozással hallgatja, hogy tényleg van ilyen a világon; öt templom egy utcában. Többen már nemcsak a művészek miatt jönnek a fesztiválra, hanem arról is meg akarnak bizonyosodni, hogy ez tényleg így van.

– Gondolom, utánajártak, miért itt alakult ki ez a páratlan együttes.

1. K.: Amit ma Újvárosnak nevezünk, tulajdonképpen két kilométer hosszú földnyelv volt Győr nyugati részén. Már az őskorban lakott lehetett, hiszen halban gazdag, védett terület volt a mocsárvilágban, amit akkoriban a Rába és a Rábca vízi út határolt. Az 1500-as évekbeli várábrázolásokon egyértelműen látszik, hogy ez az újvárosi földnyelv lakott volt. Később hadiút vezetett itt keresztül Bécs és Sopron felé, amely mentén iparosok és kereskedők telepedtek le.

A püspöki városban, a győri várfalon belül alapvetően német ajkú katolikus lakosság élt. Újváros a városfalon kívül rekedt felekezetekhez tartozók otthona lett. A katolikusok pedig azért kerültek ide, mert ők magyar katolikusok voltak. Hiába voltak felekezetileg azonosak a városban élőkkel, ha szintén lenézettek lettek, mert magyarok voltak. A számkivetettségből az emberek előnyt kovácsoltak, és a kirekesztettek összefogtak… Az ember sok helyen képes lakni. De otthonának azt a helyet tekinti, ahol templomot is épít, ahol Istene lakik.

– Honnan jött a fesztivál megszervezésének az ötlete?

1. K.: Korábban létrehoztunk egy alapítványt a pannonhalmi zsinagóga kultúrközponttá való átalakítására, és rendezvényszervezéssel kezdtünk el foglalkozni. Már ekkor megfogalmazódott bennünk az Öt Templom fesztivál gondolata. Amikor pedig felkértek bennünket a kulturálisfőváros-pályázat második fordulós anyagának elkészítésére, mindezt leírtuk. Attól függetlenül, hogy e pályázaton végül is nem Győr nyert, mi a vállalásunkat igyekeztünk megvalósítani. Minket a vallás mint kulturális közeg érdekelt. Ez a fesztivál is ezt reprezentálja.
2. K.: A békés egymás mellett élés pozitív példáját szeretnénk kiemelni, hogy ebből erőt merítsenek az emberek, és erre törekedjenek. Gyermekeink szempontjából is fontos ez, és a fesztivál jó bizonyíték arra, hogy mi, magyarok tradicionálisan európaiak vagyunk. Nemcsak másolunk valamit, hanem egyedi értékeink vannak. A fesztivál tulajdonképpen egy halk válasz az amerikai tömegkultúrára…

Egyébként pedig ez nem egy ötlet, hanem valamiféle rendszer, amelynek egyik célja megismertetni a győrieket városuk rejtett értékeivel. Ugyanakkor része az is, hogy nemzetközi figyelmet szerezzünk Győrnek.

– Hogyan fogadták a gyülekezetek lelkészei a megkeresésüket?

1. K.: Három fiatal lelkésznek is az utóbbi néhány évben kezdődött a megbízatása Újvárosban, ők lelkesedtek az elképzelésünkért. A zsinagógát pedig éppen akkor újították fel… Idén az összes istentisztelet és mise időpontját betettük a programfüzetbe; még az is szerepel benne, hogy a kántorok milyen zeneművel szolgálnak. Lehetséges persze, hogy azoknak az embereknek, akik egyébként nem járnak templomba, akik eddig nem mertek belépni, mert nem tudják, mit kell ott csinálni, ezek csak „előadások” lesznek.
2. K.: Egyértelműen kitapintható Isten jelenléte ezen a fesztiválon. De ez nem hittérítő rendezvény. Van, aki nehezen lép be egy templomba, mert a gátlásai megállítják. Ilyenkor azonban örömmel jönnek az emberek. Reméljük, hogy aki betér a programokra, megtanulja becsülni, értékelni és tisztelni a másik hitét.

– A tavalyi volt az első alkalom. Érte Önöket valamiféle nem várt meglepetés?

1. K.: Tavaly, amikor a fesztivált meghirdettük, drámai események zajlottak Budapesten. Tehát nagyon feszült politikai helyzetben kellett elindulni. Ez már az első napon érződött. Mindenki otthon ült, és nézte a tévét. Aztán szerencsére napról napra többen lettek, és az utolsó két napon már minden program telt házas volt.
2. K.: Amikor mintegy százötven ember jött velem szemben az utcán, azt hittem, hogy ideért hozzánk is valami a fővárosból. De kiderült, hogy a mi újvárosi sétánk résztvevői voltak, akik közben művészettörténeti előadást hallgattak.

– Milyen szempontok alapján állítják össze a programokat?

1. K.: A vezérelv az, hogy minden templomban az oda illő zene szóljon. A programok úgy vannak felépítve, hogy aki egy fillért sem költ erre a dologra, annak is legyen fesztiválélménye. Hiszen az orgonahangversenytől a zeneiskolai kóruskoncerten és a gyermekprogramokon át a kézműveskedésig mindenfélét kínálunk ingyen.
2. K..: Azt tapasztaltuk, hogy a zenészek között van a legnagyobb presztízse a találkozónak, mert nagy fantáziát látnak benne, és ez jó visszajelzés. Egy amerikai zenekar például már most jelentkezett a jövő évi fesztiválra…

– Végül kérem, szóljanak néhány szót az idei programokról!

1. K.: A katolikus templomban Bubnó Tamásnak a Szent Erzsébet-évre komponált misztériumjátékában a Szent Efrém férfikar mellett hallhatjuk a Schola Cantorum Budapestiensis kórust is. Az esten fellép Palya Bea, orgonán közreműködik Mezei János. A görög katolikus templomban a Capella Theresiana kórus klasszikus koncertprogramja után Ferenczi György és a Rackajam Petőfi Sándor verseit szólaltja meg akusztikus hangszereken. Az evangélikus Öregtemplomban Fassang László orgonaművész ad koncertet, és Szvorák Kati énekel. A Lengyelországból érkező The Saints együttes klezmerkoncertje után Müller Péter Sziámi és zenekara mutatja be Jeruzsálem közel van című új műsorát a zsinagógában. És idén újra eljönnek közénk a Gryllus testvérek; Mécs Károly színművész társaságában a református templomban lépnek fel. A részletes program a www.karzat.hu honlapon is megtekinthető.
2. K.: Ígérjük, hogy nem bánja meg senki, aki ellátogat a fesztiválra.

Menyes Gyula

::Nyomtatható változat::