Kultúrkörök

Hozzászólás a cikkhez

A Bibliát Magyarországon jellemzően a rossz körülmények között élők és az elit tagjai olvassák – mondta Tomka Miklós, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Szociológiai Intézetének vezetője azzal kapcsolatban, hogy 2008 a Biblia éve lesz.

A professzor szerint a legnagyobb érdeklődés a falusi szegényebb emberek között mutatható ki; az ő köreikben még mindig élő gyakorlat a templomba járás, és a szabadidő eltöltésére is kevesebb lehetőség adódik, ugyanakkor nyugodtabb az élet.

Az értelmiség soraiban szintén kialakult egy jelentős vallásos réteg, amely komoly családi hagyományokra tekint viszsza ezen a téren. A középosztály soraiban – így a munkások, alkalmazottak között – viszont nem jelentős a vallásos témájú könyvek olvasása, a Biblia forgatásának most tapasztalható mértékű visszaszorulása azonban új keletű jelenség – nyilatkozta a Magyar Távirati Irodának.

Tomka Miklós kutatásai szerint a bibliaolvasás elterjedtségét tekintve a volt szocialista országokkal összehasonlítva Magyarország áll a legrosszabb helyen, az egykori szovjet tagállamokat és Albániát leszámítva. Noha a családok nyolcvan százalékának van Bibliája, annak olvasása a társadalom két említett „szélső rétegét” kivéve mégsem vált szokássá – fejtette ki.

Véleménye szerint Kelet-Közép-Európában a pártállami diktatúrák utóhatásaként az embereknek nincs kiforrott világnézetük, a társadalmi viszonyokkal azonban sokan elégedetlenek, ami megmagyarázza a keresztény vallás legfontosabb könyve, a Biblia felé való fordulást.

A Szentírás olvasása közösségi formában a legjellemzőbb, ami a történelmi egyházak által szervezett társaságokban és a kisegyházakban egyaránt a vallási élet szerves részét képezi. Ez azonban nem volt mindig így: a katolikus egyház csak a második világháború után kezdte szorgalmazni a Szentírás olvasását, míg a protestánsok ezt gyakorlatilag egyházaik megalapítása óta tevékenységük középpontjába állították – emlékeztetett. Ebből fakadóan a katolikus, illetve a protestáns többségű országok között most is kimutatható a különbség a Biblia ismeretét illetően.

A kereszténység – Tomka Miklós meglátása szerint – például az iszlámmal szemben nem a közösséget, hanem az egyént tartja a legfontosabbnak, igaz, egyúttal azt is tanítja, hogy az egyén szociális lény, felelősséggel tartozik társaiért.

MTI

::Nyomtatható változat::