Keresztény szemmel

Hozzászólás a cikkhez

Életrajzából ismerhetjük Luther Márton küzdelmes, nehéz életútját, kitartó, lángoló hitét, példás családi életét. Számtalan tevékenysége közül szeretném most kiemelni egyházzenei munkásságát. Ha csak egy éneket választok ki példaként, abból is felismerhetjük nagyságát. Választásom már csak azért is az Erős vár-ra esett, mert éppen négyszáznyolcvan éve ismeri a protestáns világ ezt a nagyszerű, fönséges éneket, amelynek minden sorából erő árad.

Az Erős vár a mi Istenünk… Luther diadalmi himnusza. Tele erővel, hittel és tűzzel. Keletkezésének egészen pontos időpontja nem ismert; a szakirodalom 1527 körülre datálja. Válságos időszak volt ez: a protestánsoknak üldözést, megtorlásokat kellett elszenvedniük. Wittenbergben a pestis is kitört. Számos megpróbáltatás emléke nehezítette a szerző lelkét. Utal rá ez a sor: „E világ minden ördöge / Ha elnyelni akarna…”

A vers megírásának a 46. zsoltár (2., 8., 12. vers) volt a fő ihletője. Nehézségek idején erősítésképpen sokszor énekelte ezt Luther barátjával, Melanchthon Fülöppel.

A későbbi évszázadokban is nagyra értékelték a reformátor énekét. Fortunato Santini olasz zenetudós így vélekedett róla: „…milyen sok felemelő órát köszönhetek Luther énekének, az Erős vár-nak. Nem ismerek ennél hatalmasabb, megragadóbb éneket. Úgy hangzik, mint mennyből jövő harsonaszó.”

A 20. század elejéig hetven nyelvre fordították le az evangélikusok himnuszaként is emlegetett éneket. Első magyar fordítója – Szegedi Gergely – énekeskönyvében a zsoltárok közé sorolja mint 46. zsoltárt. Gyulai Pál megállapította, hogy magyar irodalmunkban ez az első németből fordított zsoltár, Szegedi tehát nem a Bibliából (46. zsoltár) fordított éneket, hanem egyenesen a lutheri éneket fordította le nyelvünkre.

Jókai Mór így ír róla A lőcsei fehér asszony című regényében: „Milyen hatása van ennek a zsolozsmának minden emberre! Hogy kiszáll a lélek minden arcra; úgy tetszik, mintha világosságot sugároznának ki. A gyermekekből férfiak, a férfiakból hősök, a nőkből kíntanúk (martyr) lesznek. A lelkesedés szent tüze gyújtogat. Erős várunk nekünk az Isten! Benne van e dalban minden, ami ezt az embert a föld sarából felemeli: a szabadságvágy, a hazaszeretet, a testvérvonzalom, az önfeláldozás, a jellemerő, egészen fel az Isten-imádásig! Kihívás a haragos bálványok ellen, akár e földön laknak, akár a túlvilágon. S mikor elvégzi a falrengető strófát a közönség, az a festett kép ottan a rámában, Luther maga egyedül még tovább énekli azt.”

1934-ben az Evangélikus Egyetemes Egyház pályázatot írt ki: „Fordítaná le az éneket valaki úgy, mintha Luthernek e műve valamely magyar lélek költői alkotásvágyából született volna.” Számos jelentkező akadt, köztük olyan máig ismert nevek, mint Kozma Andor, Sántha Károly és Székács József. Összesen 136 pályamunka futott be a bírálóbizottsághoz. A pályázók között volt – álnéven – József Attila is, akinek a fordítása mindmáig megtalálható énekeskönyvünkben (EÉ 256): „1. Erős vár a mi Istenünk, / Kemény vasunk és vértünk. / Ínségben együtt van velünk, Megvált és harcol értünk. / Kél az ősi rossz, / Bajvető gonosz, / Csel vad fegyvere, / Erőszak ővele. / A földön ő az első. 2. Önnön erőnk csak délibáb, / És bizony esnénk esten; / De harcba küldte Egy Fiát / Értünk maga az Isten. / Kérded-é, ki az? / Jézus, az Igaz. / Sok had, Egy a fő, / Nincs Isten más, csak ő, / Krisztus, a Győzedelmes! 3. S ha földön ördög nyüzsgene, / És elnyelni akarna, / Meg nem riadnánk – ellene / Győz hitünk diadalma. / A világi úr / Tombolhat vadul, / Semmit sem tehet; / Ő megítéltetett. / Megrendül egy szavunkra. 4. Él, áll az Ige igazul, / Akárki vesse-hányja. / Táborainkra száll / az Úr Szent Lelke, adománya. / Jó hír, nő, család, / Jószág, test, világ / Veszhet – vihetik / Veszendő kincseik’ – Miénk marad az Ország.”

Luthernek összesen 39 éneke maradt fenn, ebből 25 van énekeskönyvünkben. A reformáció elindításakor írta a Jer, örvendjünk, keresztyének címűt. A hitért való küzdelem kifejezője a Lásd meg a mennyből című ének, és – Budavár elestének hírére – kifejezetten a magyaroknak írta a Tarts meg, Urunk, szent igédben-t. (Luther II. Lajos özvegyével, Mária királynővel levelezett.) Reformátorunk Isten adományának mondotta a muzsikát, amelynek meg is jelölte hármas feladatát: dicsérje az Úristent; szolgálja az emberek épülését; segítse az evangélium terjedését.

Evangélikus himnuszunkat, amelyet örökül kaptunk, énekeljük hálás szívvel, hogy lelkierőt kaphassunk a mindennapi élet nehézségei közepette!

Erős vár a mi Istenünk!

Tóth Márta

::Nyomtatható változat::