Kultúrkörök

Hozzászólás a cikkhez

A Bibliában lévő tanítások – így a Tízparancsolat is – erkölcsi tanulságai mellett közvetve segíthetik a természettudományos gondolkodást: a Szentírásban megjelenő példák, történetek logikai összefüggéseiből és a levont következtetésekből az emberek a döntési kényszert tanulhatják meg, amely a kutatók gondolkodásmódját is befolyásolja – mondta Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke az MTI-nek adott interjújában annak kapcsán, hogy 2008 Magyarországon a Biblia éve.

A természettudósoknak folyamatosan döntéseket kell hozniuk, amelyek attól függően, hogy helyesek vagy helytelenek, kijelölik a haladás irányát. Szemben a keleti filozófiákkal, amelyek számos kérdésre többféle választ engednek meg, a zsidó-keresztény kultúrkör hatására az emberek határozottabban foglalnak állást – emelte ki az akadémikus. Ez érzékelhető a tudományos eredményeken, ezért jártak elöl e téren a II. világháború előtt az európai, a II. világháború után pedig az észak-amerikai országok; az ázsiai tudósokra inkább ezeknek az eredményeknek a továbbfejlesztése jellemző – közölte.

Az MTA elnöke tájékoztatott arról, hogy rendezvényekkel járulnak hozzá a Biblia évének a programjaihoz csakúgy, mint ahogyan a tavalyi Szent Erzsébet-év esetében is szimpóziummal emlékeztek az Árpád-házi szentre a Magyar Katolikus Püspöki Konferenciával közösen.

Vizi E. Szilveszter szerint az egyházak azért is nagyobb figyelmet érdemelnek, mert átvesznek olyan közfeladatokat – mint például az oktatás vagy a karitatív tevékenység –, amelyekből az állam fokozatosan kivonul. Ezenkívül az európai uniós szubszidiaritás elvét is megvalósítják, mert az emberek közötti kapcsolatokat erősítik a Biblia tanításainak hirdetésével – jegyezte meg. Szólt továbbá II. János Pál „Fides et ratio” kezdetű enciklikájáról, amely a hitet és a tudást egyenlőnek állította. A Biblia tanítása és a tudományos eredmények ebből következően összhangba hozhatók, az özönvíz történetének valóságos voltát például a geológiai kutatások által feltárt, a Föld minden pontján meglévő üledékek támasztják alá, amelyek a bolygónk nagy részére kiterjedő egykori tenger meglétére utalnak – mutatott rá.

Az elnök – egyetértve Polányi Mihály tudományfilozófussal – leszögezte: a tudomány műveléséhez ugyancsak szükség van – a vallástól függetlenül – hitre, mert a kutatónak hinnie kell a feltételezéseiben, amelyeket be szeretne bizonyítani. Az emberi agy hit nélkül nem képes feldolgozni a tér és az idő végtelenségét. Albert Einsteint idézve a „kikutathatatlan valóban létezik”, de ennek elfogadásához hitre van szükségünk. Be kell látni ezért, hogy a tudomány soha nem képes teljesen feltárni a teljes valóságot, és a valóság tudományosigazság-tartalma minden korban változik – fejtette ki az MTA elnöke.

MTI

::Nyomtatható változat::