EISZ
Evangélikus Információs Szolgálat
 
Luther Kiadó
Luther Kiadó
 
Rovatoló
Fundamentum
Élő víz
Egyházunk egy-két hete
Keresztutak
e-világ
Kultúrkörök
Keresztény szemmel
Nem mi írtuk...
A hét témája
Evangélikusok
EvÉlet - Lelki segély
A közelmúlt krónikája
Gyermekvár
Szószóró
evél&levél
Közlemények, nyilatkozatok
On-line plusz
E heti Luther-idézet
Útitárs
Presbiteri
 
Evangélikus Egyház - Online újságok - Evangélikus Élet - Archívum - 2008 - 09 - Aki a fasizmus terrorjától mentett meg zsidó életeket és a kommunista terror áldozata lett

Kultúrkörök

Hozzászólás a cikkhez

Aki a fasizmus terrorjától mentett meg zsidó életeket és a kommunista terror áldozata lett

A második világháború alatt Raoul Wallenberg svéd diplomata budapesti zsidók ezreinek az életét mentette meg. Pest felszabadulása után börtön, majd halál várt rá. Valószínűleg a moszkvai Ljubljankában, az orosz titkosszolgálat főhadiszállásán teljesedett be végzete. Az egyik leggazdagabb svéd családba született nem sokkal azután, hogy apja 1912-ben meghalt. Nagyapja nevelte fel, akinek az volt a célja, hogy Raoul a család tulajdonában lévő Enskilda Bankban fusson be karriert. Csakhogy ő nem vágyott erre a pályára. Az építészet érdekelte, és beutazta a világot. Miután hazatért, egy élelmiszerekkel kereskedő cégnél – amelyet egy zsidó vallású magyar, Lauer Kálmán vezetett – talált állást. Hamarosan „a külföldi ügyekkel foglalkozó” igazgató lett. Magyarországra üzleti ügyei miatt érkezett először 1942-ben, majd 1943-ban. Hazánk mindaddig a béke szigete volt, míg 1944. március 19-én meg nem szállták a németek, akik április elején országunk keleti részét háborús zónának nyilvánították, és mint „biztonsági intézkedést” rendelték el a zsidók gettóba tömörítését. Ezt később Budapesten kívül az egész országra kiterjesztették. Ezzel vette kezdetét a deportálás. Elsőként a magyarországi történelmi egyházak tiltakoztak ez ellen, majd egy sor külföldi államfő is így tett. A németek egyre rosszabb hadi helyzete és a szövetségesek normandiai partraszállása cselekvésre ösztönözte a politikai mozgásában rendkívül korlátozott Horthy Miklós kormányzót: a nyár folyamán leállíttatta a deportálásokat. Addigra azonban Budapest kivételével a hazai zsidóságot mindenhonnan elvitték a németek. Ebbe a magyar fővárosba érkezett Raoul Wallenberg, már mint svéd diplomata. A svéd külüggyel karöltve az amerikai Háborús Menekültek Bizottsága és az Amerikai Hírszerző Szolgálat választotta ki arra, hogy minél több budapesti zsidót mentsen meg. Abban, hogy elfogadta ezt a feladatot, nagymértékben közrejátszott az is, hogy főnöke, Lauer Kálmán kérte: vegye svéd védelem alá a Budapesten maradt rokonait. Wallenberg kezdetben úgy gondolta, hogy rövid ideig marad Magyarországon. Feladatát megkönnyítette, hogy a vatikáni nunciatúrán és a svájci követségen már javában folyt a zsidók mentése. Átvette a már bevált gyakorlatot: egy-egy üldözöttnek svéd vízumot állított ki, majd ezt kiterjesztette a családtagjaira is azzal, hogy az útlevél „családi vízum”, ami svéd állampolgárságot is jelent. Az általa kiállított négyezer-ötszáz védőútlevél tehát ugyanennyi család számára nyújtott menedéket. A Sztójay-kormány elfogadta ezt az érvelést, és hitelesítette az okmányokat. A nyilas puccs után hatalomra került Szálasi is tolerálta ezt a gyakorlatot, mert azt remélte, ha a jogfolytonosságra hivatkozva gesztust gyakorol egy semleges állam felé, akkor az cserébe kabinetjét Magyarország legális kormányaként ismeri el. A nemzetvezető tehát diplomáciai kártyalapként kezelte a „zsidókérdést”. Szálasinak a külföldi védőokmányok elismeréséről szóló döntését októberben és novemberben a rádióban is felolvasták. Per Anger svéd diplomata később ezt mondta: „Egyezményünk volt ötezer ilyen útlevél elismerésére… persze nem álltunk meg ennél a számnál. Titokban többször ennyi útlevél lett kiállítva.” A helyzet Budapest ostromával változott meg, mégpedig radikálisan, amikor is a nyilasok felrúgták a megállapodást, és válogatás nélkül gyilkolták a hazai zsidóságot. Wallenberg ekkor személyes bátorságával rendkívül sok embert mentett meg, nemegyszer közvetlenül a kivégzésük előtt. Csakhamar azonban neki is menekülnie kellett: a nyilasok megszállták a svéd nagykövetséget, és azt akarták, hogy a diplomaták hagyják el Budapestet. Wallenberg ekkor titkos lakhelyre menekült, de zsidómentő akcióit tovább folytatta. Munkájában a rendőrség által testőrének korábban kirendelt Bajusz Lajos csendőr és Szalai Pál nyomozó segítette. Az oroszok január 13-án foglalták el a pesti Benczúr utcát, ahol Wallenberg bujdokolt. Egy orosz őrnagynak a szemtanúk szerint Wallenberg bemutatkozott, majd saját akaratából követte a 151-es hadtest parancsnokságára. Ekkor látták utoljára. A szovjetek foglya lett, amit Bulganyin hadügyminiszter-helyettes január 17-én Malinovszkijnak küldött távirata is megerősít. Eszerint Wallenberget le kell tartóztatni és Moszkvába kell küldeni. A távirat egyik másolatát az orosz elhárítás parancsnoka, Abakumov is megkapta. Ezzel Wallenberg sorsa megpecsételődött. Moszkvában a ljubljankai börtönbe került mint amerikai kém. Szovjet nyomásra 1945. március 8-án a Magyar Rádió bemondta, hogy a Debrecenbe vezető úton a nyilasok ügynökei meggyilkolták. Halálának pontos helye, ideje és oka ismeretlen. A legújabb kutatások mindazonáltal valószínűsítik, hogy végzetét azoknak az iratoknak az ismerete okozta, amelyek bizonyították, hogy nem a németek, hanem a szovjetek számlájára írható a mintegy 22 ezer lengyel katonatiszt lemészárlása 1940-ben a fehéroroszországi Katyn erdejében.

Jezsó Ákos


::Nyomtatható változat::

E számunk tartalma
Nagyon egyszerű böjti keksz
Napról napra
Új nap – új kegyelem
Élő víz
Sámuel könyvei – a hatalom
Heti útravaló
Egyházunk egy-két hete
Kórustalálkozó Nyíregyházán
Egyházkerületi születésnap
Búcsúzott az igazgató
Az élet missziója
Ferencvárosi evangélikus közéleti klub
Pénztárosok és tisztségviselők találkozója
II. evangélikus borfesztivál
Keresztutak
200 éve született Wilhelm Löhe
Az egyetértés joga
Születésnap – kérdőjelekkel
Lássuk és halljuk egymást!
Füstölgés a sajtónyelvről katolikus körben
Éljük az Igét
Evangélikusok
Amikor meghajlik a lélek
Evangélikus gimnáziumok III. országos kórustalálkozója Nyíregyházán
Enyhíteni Kenya kínjain
„Odaát Bachnak szeretnék fújtatni”
Elment „a Deák téri presbiter”
e-világ
Sajtószabadság vagy népbutítás?
Káros tartalmak az interneten
Keresztény szemmel
Leplezetlenül
Ima a pizzériában
evél&levél
Válasz Gregersen-Labossa György írására
A közelmúlt krónikája
A templomot s az iskolát…
E heti Luther-idézet
Semper Reformanda
Kultúrkörök
Sápadt orrocskák
Egyértelmű bizonyosság
Johannes Rau igehirdetései magyarul
Aki a fasizmus terrorjától mentett meg zsidó életeket és a kommunista terror áldozata lett
A vasárnap igéje
„A kereszt által jött öröm a világba”
Oratio oecumenica
Oratio ścumenica
Gyermekvár
Kedves Gyerekek!
Ige+hirdető
A kezek igehirdetése
 
A lapról
Impresszum
Fórum
Kapcsolatok
Evangélikus portál
Déli Egyházkerület
Északi Egyházkerület
Nyugati (Dunántúli) Egyházkerület
 


Evangélikus Egyház Online újságok Evangélikus Élet Archívum 2008 09 Aki a fasizmus terrorjától mentett meg zsidó életeket és a kommunista terror áldozata lett

© Magyarországi Evangélikus Egyház, Internet Munkacsoport, 2003–2017
© Luther Kiadó, Evangélikus Információs Szolgálat, 2015–2017
Az adatok kereskedelmi célra nem használhatók. Minden jog fenntartva.
Kérdések és megjegyzések: Webmaster