Keresztutak

Kál­vin-„év­utó”

Hozzászólás a cikkhez

A Kál­vin Já­nos (1509–1564) szü­le­té­sé­nek öt­szá­za­dik év­for­du­ló­ja al­kal­má­ból ren­de­zett Kál­vin-év ke­re­té­ben ta­valy szá­mos ki­ál­lí­tá­son, prog­ra­mon ke­resz­tül is­mer­het­ték meg az ér­dek­lő­dők a sváj­ci re­for­má­tor, hu­ma­nis­ta tu­dós éle­tét, va­la­mint a re­for­má­ció tör­té­ne­tét. A kál­vi­niz­mus fo­gal­ma azon­ban nem csu­pán a teo­ló­gi­á­hoz köt­he­tő, hi­szen je­len­tős kul­túr­tör­té­ne­ti, tár­sa­dal­mi és gaz­da­sá­gi ha­tás­sal bírt Eu­ró­pa tör­té­ne­té­ben. Még ta­valy ok­tó­ber­ben nyílt meg az a re­for­má­ció tör­té­ne­tét be­mu­ta­tó tár­lat, amely feb­ru­ár 15-ig még meg­te­kint­he­tő a Bu­da­pes­ti Tör­té­ne­ti Mú­ze­um­ban.

A Du­na­mel­lé­ki Református Egy­ház­ke­rü­let ki­ál­lí­tá­sa öt év­szá­zad re­for­má­tus ha­gyo­má­nyát mu­tat­ja be. A Hun­ga­ro­fest Non­pro­fit Kft. ál­tal ko­or­di­nált tár­lat nem­csak az egy­ház­tör­té­net iránt ér­dek­lő­dők­nek szól, ha­nem mind­azok­nak, aki­ket ér­de­kel a kul­túr­tör­té­net, a szo­cio­ló­gia vagy a 19. szá­za­di pol­gá­ri íz­lés­vi­lág. Meg­cso­dál­ha­tó a né­met re­ne­szánsz egyik leg­szebb al­ko­tá­sá­nak tar­tott Cra­nach-fest­mény, va­la­mint egy Kál­vin Já­nos szig­nál­ta át­vé­te­li el­is­mer­vény is, amely Ma­gyar­or­szá­gon és Eu­ró­pá­ban egy­aránt egye­dül­ál­ló.

A fő­ként a du­na­mel­lé­ki egy­ház­ke­rü­let gyűj­te­mé­nye­i­re tá­masz­ko­dó, Kál­vin ha­gyo­má­nya cí­mű ki­ál­lí­tás a ma­ga tel­jes­sé­gé­ben igyek­szik fel­dol­goz­ni a té­mát: a lá­to­ga­tók meg­is­mer­ked­het­nek a re­for­má­ciónak a ma­gyar kul­tú­rá­ra, iro­da­lom­ra, mű­vé­szet­re és tu­do­mány­ra gya­ko­rolt év­szá­za­dos ha­tá­sá­val. A tár­lat át­fo­gó­an áb­rá­zol­ja a Du­na mel­lé­ki re­for­má­ció tör­té­ne­tét az eu­ró­pai kez­de­tek­től egé­szen a 20. szá­za­dig. A ki­ál­lí­tá­son a me­ző­vá­ro­si pol­gár­ság élet­mód­ja, tárgy­kul­tú­rá­ja mel­lett az ar­cha­i­kus nép­raj­zi és val­lá­si je­gye­ket őr­ző or­mán­sá­gi pa­rasz­ti kul­tú­rát is ta­nul­má­nyoz­hat­ják az ér­dek­lő­dők.

A Du­na men­ti re­for­má­tus ha­gyo­mány­ra ala­poz­va dol­goz­za fel a ki­ál­lí­tás to­váb­bá mind­azt a gaz­dag szel­le­mi kin­cset, ame­lyet a re­for­má­tus köz­élet­ben és a ma­gyar tár­sa­da­lom­ban is fon­tos sze­re­pet ját­szó írók, mű­vé­szek, tu­dó­sok lét­re­hoz­tak; így Sztá­rai Mi­hály, Sze­ge­di Kis Ist­ván, Szen­czi Mol­nár Al­bert, Arany Já­nos, Jó­kai Mór, Fül­ep La­jos és Tü­dős Klá­ra port­ré­i­val, al­ko­tá­sa­i­val is ta­lál­koz­hat­nak a Bu­da­pes­ti Tör­té­ne­ti Mú­ze­um­ba lá­to­ga­tók.

A re­for­má­tus örök­ség egyik fon­tos ho­za­dé­ka a nők meg­be­csü­lé­se, el­is­me­ré­se, így a ki­ál­lí­tá­son kü­lön­le­ges női sor­sok­kal, port­rék­kal, egye­di ter­ve­zé­sű ru­hák­kal is ta­lál­koz­hat­nak az ér­dek­lő­dők. Töb­bek kö­zött Lo­ránt­ffy Zsu­zsan­na, Gyar­ma­thy Zsi­gá­né Ho­ry Etel­ka és Tü­dős Klá­ra hím­zé­sei, bá­li ru­hái is meg­te­kint­he­tők.

EvÉ­let-in­fó

::Nyomtatható változat::