Kultúrkörök

Hozzászólás a cikkhez

Min­den nagy ün­nep előtt fel­csen­dül­nek a ha­ran­gok az új­pes­ti bap­tis­ta ima­ház­ban, ilyen­kor azon­ban a temp­lom­to­rony ha­rang­ja mel­lett egy ké­zi hang­sze­rek­ből ál­ló együt­tes is hív­ja az ér­dek­lő­dő­ket Is­ten há­zá­ba. Mert aho­gyan a temp­lom ha­rang­já­nak fel­ada­ta, hogy az em­be­re­ket Is­ten­hez hív­ja, úgy az Új­pes­ti Bap­tis­ta Ha­rang­ze­ne­kar tag­jai is ezt a célt sze­ret­nék szol­gál­ni aján­dék­ba ka­pott hang­sze­re­ik­kel.

A hang­sze­rek és a ze­ne­kar

ta­lál­ko­zá­sa

Az ame­ri­kai Er­rol Sim­mons és fe­le­sé­ge 1990-ben csat­la­ko­zott az Új­pes­ti Bap­tis­ta Gyü­le­ke­zet­hez, és fel­aján­lot­ta hasz­ná­lat­ra ké­zi ha­rang­kész­le­tét, amíg ma­gyar­or­szá­gi misszió­mun­ká­juk ide­je tart. Ha­ma­ro­san el is kez­dő­dött a gya­kor­lás, a Sim­mons há­zas­pár pe­dig ha­za­té­ré­se­kor a gyü­le­ke­zet­nek aján­dé­koz­ta a kész­le­tet. A fi­a­ta­lok­ból ál­ló ze­ne­kar tag­jai cse­ré­lőd­tek ugyan az­óta, de a szol­gá­lat fo­lya­ma­tos. Az el­múlt húsz év­ben or­szág­ha­tá­ron be­lül és kí­vül egy­aránt vé­gez­ték misszi­ó­ju­kat. Az or­szág több mint fél­száz te­le­pü­lé­sén csen­dül­tek fel a ha­ran­gok ima­há­zak­ban, temp­lo­mok­ban, mű­ve­lő­dé­si há­zak­ban, idő­sek ott­ho­na­i­ban, ne­ve­lő­in­té­ze­tek­ben, kór­há­zak­ban.

A ha­ran­gok

A hang­sze­rek­nek az Egye­sült Ál­la­mok­ban ko­moly ha­gyo­má­nyuk van. Ott az 1950-es évek­től sor­ra ala­kul­tak ha­rang­ze­ne­ka­rok gyü­le­ke­ze­tek­ben, is­ko­lák­ban, egye­te­me­ken. Má­ra ki­ter­jedt szö­vet­ség­gé szer­ve­ződ­tek, amely fesz­ti­vá­lo­kat, szak­mai ta­lál­ko­zó­kat, to­vább­kép­zé­se­ket szer­vez tag­ja­i­nak, va­la­mint ma­ga­zint ad ki tá­jé­koz­ta­tá­suk­ra.

Az Új­pes­ti Bap­tis­ta Ha­rang­ze­ne­kar kész­le­te össze­sen har­minc­hét ha­rang­ból áll, me­lye­ket ti­zen­egy fi­a­tal szó­lal­tat meg – ez há­rom ok­táv hang­ter­je­del­met fog át. A hang­szert a ha­rang­test, a hoz­zá kap­cso­ló­dó ru­gal­mas nyél és a ha­rang­ban ta­lál­ha­tó nyelv al­kot­ja. A hang­sze­rek több­fé­le mó­don szó­lal­hat­nak meg, leg­gyak­rab­ban a já­té­kos ke­zé­ben fog­va vagy az asz­ta­lon, ütő­vel meg­üt­ve csen­dül­nek fel.

A ha­ran­gok bronz­önt­vény­ből ké­szül­nek, hang­ma­gas­sá­guk a ha­rang­test nagy­sá­gá­tól függ. Mi­u­tán a hang­szer­ké­szí­tők meg­mun­kál­nak egy-egy da­ra­bot, meg­ha­tá­roz­zák azt a pont­ját, ahol a leg­jobb hang­zást biz­to­sít­ja. Meg­je­lö­lik és rög­zí­tik eb­ben az ál­lás­ban, majd ezt ze­nei és me­cha­ni­kai vizs­gá­lat is kö­ve­ti, mi­előtt kész­let­té ala­kí­ta­nák őket. A mes­te­rek ke­zé­ben a nyers bronz ér­zé­keny, tisz­ta han­gú hang­szer­ré for­má­ló­dik, a ha­rang­já­té­ko­sok ke­zé­ben pe­dig Is­ten di­csé­re­té­nek esz­kö­zé­vé vá­lik.

Mér­föld­kö­vek

A ha­rang­ze­ne­kar 2008-ban je­len­tet­te meg el­ső CD-fel­vé­te­lét, ame­lyen ti­zen­öt kü­lön­bö­ző stí­lu­sú és han­gu­la­tú ének ta­lál­ha­tó. Az­óta az al­bum után­nyo­má­sa is el­ké­szült. Az együt­tes ka­rá­csony és hús­vét ide­jén ad ön­ál­ló es­tet gyü­le­ke­ze­té­ben, Új­pes­ten. Elő­adá­suk­ban klasszi­kus szer­zők ha­rang­át­ira­tai épp­úgy fel­csen­dül­nek, mint egy­há­zi éne­kek fel­dol­go­zá­sai vagy ki­fe­je­zet­ten ha­ran­gok­ra kom­po­nált mű­vek. A kon­cer­te­ken a fi­a­ta­lok kó­rus­éne­ke­ket is éne­kel­nek, a ze­ne mel­lett pe­dig igei gon­do­la­tok, ver­sek is el­hang­za­nak, hogy ki­emel­jék a han­gok üze­ne­tét. Ezek az al­kal­mak min­den év­ben so­kak­nak nyúj­ta­nak fel­üdü­lést, és se­gí­te­nek ké­szül­ni lé­lek­ben az ün­nep­re.

Az egyik leg­is­mer­tebb da­rab az Amaz­ing Grace dal­la­má­nak fel­dol­go­zá­sa, amely­nek tör­té­ne­te és szö­ve­ge ér­de­kes üze­ne­tet hor­doz. Az ének szer­ző­je, John New­ton egy rab­szol­ga-ke­res­ke­dő ha­jó ka­pi­tá­nya volt. Egy út­ja so­rán nagy vi­har­ba ke­rült, éle­te is ve­szély­ben for­gott. Két­ség­be­esé­sé­ben Is­ten­hez ki­ál­tott, és meg­ígér­te, hogy ha meg­sza­ba­dít­ja, fel­hagy az em­ber­ke­res­ke­de­lem­mel. Meg­me­ne­kü­lé­se után há­lá­ból ír­ta ezt az éne­ket, éle­te to­váb­bi ré­szé­ben pe­dig ang­li­kán lel­kész­ként a lel­kek meg­men­té­sén fá­ra­do­zott. Az ő éle­tét is be­mu­tat­ja A sza­bad­ság him­nu­sza cí­mű film, amely a rab­szol­ga-ke­res­ke­de­lem el­len ví­vott harc­ról szól.

A ha­ran­go­sok mun­ká­ja fi­gye­lem­mel kí­sér­he­tő hon­lap­ju­kon is, me­lyen ké­pek is lát­ha­tók a szol­gá­la­tok­ról, be­le le­het hall­gat­ni a CD-fel­vé­tel­be, és meg­te­kint­he­tők a kö­vet­ke­ző szol­gá­la­ti al­kal­mak is, aho­va nem­csak a temp­lom­tor­nyok ha­rang­jai hív­ják az ér­dek­lő­dő­ket…

Mé­szá­ros Jo­han­na

::Nyomtatható változat::