Evangélikus Egyház
- Online újságok
- Evangélikus Élet
- Archívum
- 2010
- 04
- Istentisztelettel köszöntötték a magyar kultúra napját
A hét témája
Hozzászólás a cikkhez
Istentisztelettel köszöntötték a magyar kultúra napját
„Kultúra szavunk eredeti jelentése »földet művelni«, legmagasabb rendű értelme pedig: »tisztelni Istent«” – mutatott rá Jankovics Marcell a magyar kultúra napja alkalmából január 17-én rendezett szatmárcsekei ünnepségen, amelyet – a hagyományoknak megfelelően – ökumenikus istentisztelethez kapcsolódóan tartottak meg az ukrán határ menti település református templomában. A Kossuth-díjas filmrendező a Kölcsey Társaság neki adományozott emlékplakettjének átvétele után szólt a hajlékot zsúfolásig megtöltő gyülekezethez, hangsúlyozva, hogy a megelőző másfél órában tehát a kultúra legmagasabb rendű megnyilvánulását élhette át Isten házának közössége. Az ünnepi eseményen részt vett és beszédet mondott a Magyar Körtársaság államfője, Sólyom László is, majd a templomi együttlétet követően maga is koszorút is helyezett el nemzeti imádságunk költőjének, Kölcsey Ferencnek a közeli síremlékén.
Jóllehet himnuszunk megírását Kölcsey 1823. január 22-én fejezte be, és 1989 óta ez a nap neveztetik a magyar kultúra napjának, az ünnep „meghonosításában” elévülhetetlen érdemeket szerzett Kölcsey Társaság immár tizenöt éve az évfordulót megelőző vasárnapon tartja – istentisztelethez kötődő – emlékünnepélyét Szatmárcsekén. 1995 óta ekkor adják át a társaság által alapított díjat is, amelyben azok részesülhetnek, akik életművükkel kiemelkedően gazdagították „az össznemzeti magyar és az egyetemes kultúrát”. A Melocco Miklós tervezte emlékplakett kitüntetettje volt korábban – többek között – Csoóri Sándor író-költő és Makovecz Imre építész is. Az idei díjazott, Jankovics Marcell érdemeit dr. Imre László egyetemi tanár, a Kölcsey Társaság elnöke méltatta.
„Mindig boldog vagyok, amikor megszólal az ünnepélyes magyar himnusz. A magyarok tudják, hogy ennek titka a szöveg és dallam tökéletes egysége. A Himnusz alkalmas volt arra, hogy imádságos jellegével egyesítse és mindenkinek megőrizze azt, amit korábban a magyarok éreztek, amikor a Boldogasszony anyánkat vagy az Erős vár a mi Istenünket énekelték. A Himnusz mindenkit befogadott, és a Himnuszt mindenki befogadhatja. Ez az egyesítés, a közös alap az, ami ma is él” – mondta a múlt vasárnapi esemény díszvendége, dr. Sólyom László, akinek személyében a szatmárcsekei rendezvényt másodszor tisztelte meg államunk legfőbb közjogi méltósága.
A köztársasági elnök idézett mondata ugyan római katolikus és evangélikus „himnuszokra” utalt, de az ökumenikus istentisztelet igehirdetői ezúttal a térség két másik nagy felekezetének lelkészi vezetői voltak. A református templom szószékén előbb Kocsis Fülöp, a Hajdúdorogi Görög Katolikus Egyházmegye megyés püspöke, majd dr. Bölcskei Gusztáv, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke tolmácsolta az evangélium üzenetét. Protestáns testvéregyházunk zsinatának lelkészi elnöke az idei ökumenikus imahétre választott bibliai szakasz (Lk 24,48) alapján kért és tett tanúságot arról – akihez himnuszunk is fohászkodik.
TPK
::Nyomtatható változat::
|