Egyházunk egy-két hete

Hozzászólás a cikkhez

A Győr-Mén­fő­csa­na­ki Evan­gé­li­kus Egy­ház­köz­ség há­la­adó is­ten­tisz­te­le­ten em­lé­ke­zett meg temp­lo­ma fel­szen­te­lé­sé­nek öt­ve­ne­dik év­for­du­ló­já­ról. Az el­múlt va­sár­nap tar­tott ün­ne­pi al­kal­mon – ame­lyen részt vett a gyü­le­ke­zet temp­lom­épí­tő lel­ké­szé­nek, La­borczi Zol­tán­nak az öz­ve­gye és csa­lád­ja is – Itt­zés Já­nos, a Nyu­ga­ti (Du­nán­tú­li) Evan­gé­li­kus Egy­ház­ke­rü­let püs­pö­ke hir­det­te Is­ten igé­jét. A li­tur­gi­ai szol­gá­lat­ban Kiss Mik­lós, a Győr-Mo­so­ni Egy­ház­me­gye es­pe­re­se vett részt. A ju­bi­le­u­mi al­ka­lom­ra egy fü­ze­tet is ki­adott a gyü­le­ke­zet, amely sze­mel­vé­nyek se­gít­sé­gé­vel mu­tat­ja be az egy­ház­köz­ség tör­té­ne­tét.

Em­bert és hi­tet pró­bá­ló idő­szak­ban, a for­ra­da­lom le­ve­ré­sét kö­ve­tő esz­ten­dő­ben, da­col­va meg­fé­lem­lí­tés­sel, gán­csos­ko­dó hi­va­ta­los egy­ház­ve­ze­tés­sel kezd­te épí­te­ni temp­lo­mát a mén­fő­csa­na­ki gyü­le­ke­zet, még­pe­dig az alap­kő le­té­te­lé­vel. A tény­le­ges temp­lom­épí­tés az­után kez­dő­dött, mi­u­tán La­borczi Zol­tán lel­kész Nagy­ba­rá­ti­ra ke­rült. Az el­ső ka­pa­vá­gás­sal Tú­róczy Zol­tán in­dí­tot­ta el az épít­ke­zést 1957. már­ci­us 17-én. A temp­lom há­rom év­vel ké­sőbb ké­szült el, fel­szen­te­lé­se 1960. jú­ni­us 12-én volt.

A ju­bi­le­u­mi ün­nep­ség tisz­te­le­té­re a gyü­le­ke­zet fel­újí­tot­ta – Győr vá­ros és a Győr-Mo­so­ni Egy­ház­me­gye anya­gi tá­mo­ga­tá­sá­val, il­let­ve a gyü­le­ke­ze­ti ta­gok hoz­zá­já­ru­lá­sá­val – a temp­lom kül­ső hom­lok­za­tát.

Itt­zés Já­nos püs­pök prédiká­ció­­já­nak alap­igé­je­ként a je­ru­zsá­le­mi temp­lom­tisz­tí­tás tör­té­ne­tét vá­lasz­tot­ta Jn 2,13–23 alap­ján. A temp­lom­tisz­tí­tás­nak jel­zés­ér­té­kű üze­ne­te van – mond­ta. Mert a meg­tisz­tult ke­gyes­ség és a hoz­zá iga­zo­dó val­lá­sos­ság ad­ja az Is­ten­től el­ide­ge­ne­dett, el­sza­kadt em­ber­nek azt a le­he­tő­sé­get, hogy fel­is­mer­je az igaz­sá­got, és ré­sze­sül­jön a bűn­bo­csá­nat aján­dé­ká­ban. A temp­lom­ban Jé­zus gyó­gyí­ta­ni, ma­gá­hoz hív­ni és szí­vé­re ölel­ni akar­ja az em­bert. Ez a haj­lék a meg­fe­szí­tet­tért és fel­tá­ma­dot­tért van. Is­ten­nek tet­sző temp­lom az, ahol min­den­ben Jé­zus van a kö­zép­pont­ban.

Az ige­hir­de­tést kö­ve­tő zá­ró ol­tá­ri szol­gá­lat­ban Percze Sán­dor he­lyi lel­kész gyer­tyát gyúj­tott azok em­lé­ké­re, akik ál­do­za­tos mun­ká­já­nak kö­szön­he­tő­en fel­épült a temp­lom. Az úrvacsorás is­ten­tisz­te­let után ün­ne­pi dísz­köz­gyű­lés kö­vet­ke­zett, majd sze­re­tet­ven­dég­ség­gel fe­je­ző­dött be az al­ka­lom.

K. M.

::Nyomtatható változat::