Hozzászólás a cikkhez

New York, USA. A vi­lág­mé­re­tű pénz­ügyi vál­ság­hoz a pün­kös­dis­ta pré­di­ká­to­rok nagy­ban hoz­zá­já­rul­tak – ír­ja egy ame­ri­kai val­lás­tör­té­nész. Sze­rin­te az­zal a ha­mis evan­gé­li­um­mal buz­dí­tot­ták hí­ve­i­ket, hogy csak ve­gye­nek föl (gyak­ran mér­ték­te­le­nül) köl­csö­nö­ket, hi­szen Is­ten a sze­gé­nyek­nek a jó­lét­hez igaz­gat­ja az út­ját.

Ka­bul, Af­ga­nisz­tán. Egy ke­resz­tény se­gély­szer­ve­zet dél-af­ri­kai mun­ka­társ­nő­jét meg­öl­ték a tá­­li­bok, mert an­gol szer­ve­ze­te „az evan­gé­li­u­mot pré­di­kál­ta”.

Lon­don, Nagy-Bri­tan­nia. „Va­ló­szí­nű­leg nincs is Is­ten. Ne ag­gód­jék, él­vez­ze az éle­tet!” – ez­zel a pro­pa­gan­da­szö­veg­gel kí­ván a Brit Hu­ma­nis­ta Unió a fő­vá­ro­si au­tó­bu­szok­ban nyil­vá­nos val­lás­el­le­nes kam­pányt in­dí­ta­ni. Leg­főbb tá­mo­ga­tó­ja az a Ric­hard Daw­kins, aki­nek Is­te­ni tév­esz­me cí­mű köny­ve a hu­ma­nis­ta unió „hit­tan­köny­vé­nek” szá­mít. A me­to­dis­ta egy­ház azon­ban szin­tén tá­mo­gat­ja a moz­gal­mat, mert sze­rin­te az em­be­rek így leg­alább el­gon­dol­koz­nak ar­ról, ho­gyan is áll­nak hit dol­gá­ban.

Stutt­gart, Né­met­or­szág. A né­met evan­gé­li­u­mi ke­resz­tény­ség (EKD) leg­is­mer­tebb se­gély­ak­ci­ó­ja, a „Ke­nye­ret a vi­lág­nak” csak­nem öt­ven­éves fenn­ál­lá­sa alatt húsz­ezer ter­vet va­ló­sí­tott meg 1,8 mil­li­árd eu­ró ér­ték­ben szer­te a vi­lá­gon.

Rö­del­see, Né­met­or­szág. A Com­mu­nität Cas­tel­ler Ring ne­vű evan­gé­li­kus női kö­zös­ség új ve­ze­tő­je dr. Frie­de­ri­ke Popp or­vos-pszi­cho­te­ra­pe­u­ta lett. A kö­zös­ség 1950-ben a ke­resz­tény le­ány­cser­kész-moz­ga­lom­ból nőtt ki, és je­len­leg negy­ven tag­ja van. Négy kö­zü­lük Er­furt­ban, ab­ban a ko­los­tor­ban él és dol­go­zik, ahol a fi­a­tal Lu­ther is élt szer­ze­tes­ként.

Wetz­lar, Né­met­or­szág. Ke­resz­tény új­ság­írók moz­gal­mat in­dí­tot­tak a re­for­má­ció ün­ne­pé­nek mél­tó meg­tar­tá­sá­ra. A re­for­má­ció ha­zá­já­ban ugyan­is az ír po­gány­ság egy­ko­ri ün­ne­pé­nek ame­ri­kai vál­to­za­tát, a „hal­lo­weent” job­ban ün­nep­lik az em­be­rek, mint a re­for­má­ció em­lék­nap­ját, ok­tó­ber 31-ét.

Moszk­va, Orosz­or­szág. Az Orosz Or­to­dox Egy­ház négy­éven­ként össze­ülő zsi­na­ta jú­ni­us vé­gén tár­gyalt a Meg­vál­tó Krisz­tus-ka­ted­rá­lis­ban. A zsi­nat 197 tag­ja kö­zül 183 volt je­len, és elő­ször ve­het­tek részt raj­ta kül­föl­di (értsd: nyu­ga­ti) or­to­dox püs­pö­kök is. Ko­moly el­len­tét, vi­ta van kö­zöt­tük a te­kin­tet­ben, hogy az or­to­dox egy­há­zak to­vább­ra is tag­jai le­gye­nek-e az Egy­há­zak Vi­lág­ta­ná­csá­nak. Alek­szij pat­ri­ár­ka a tag­ság mel­lett van, a kül­föl­di püs­pö­kök azon­ban ezt to­vább­ra is el­uta­sít­ják. A zsi­nat tag­ja­it Pu­tyin mi­nisz­ter­el­nök is fo­gad­ta a Kreml­ben.

Medzsu­gor­je, Bosz­nia-Her­ce­go­vi­na. Vin­ko Pul­jic kar­di­ná­lis be­je­len­tet­te, hogy a Má­ria-je­le­né­sek­ről el­hí­re­sült fa­lut va­ti­ká­ni vizs­gá­ló­bi­zott­ság ké­szül meg­lá­to­gat­ni. Fel­ada­ta lesz mind a Má­ria-je­le­né­sek­nek, mind az ott dol­go­zó pa­pok mun­ká­já­nak a fe­lül­vizs­gá­la­ta. Már 1991-ben úgy vél­te az ak­ko­ri ju­go­szlá­vi­ai ró­mai ka­to­li­kus püs­pö­ki kon­fe­ren­cia, hogy „az ed­di­gi vizs­gá­la­tok alap­ján nem erő­sít­he­tő meg a hi­e­de­lem”, mely sze­rint Medzsu­gor­jé­ban „ter­mé­szet­fe­let­ti je­len­sé­gek és ki­nyi­lat­koz­ta­tá­sok tör­tén­tek vol­na”.

Ham­burg, Né­met­or­szág. Ezer, ti­zen­négy év fö­löt­ti sze­mélyt kér­de­zett meg egy ala­pít­vány ki­lenc or­szág­ban ar­ról, hogy mennyi­re fon­tos szá­muk­ra a val­lás. Az ered­mé­nyek sze­rint azok­nak az ará­nya – szá­za­lé­kok­ban ki­fe­jez­ve –, akik fon­tos­nak tart­ják: ola­szok 48, fin­nek 32, an­go­lok és oro­szok 31, ma­gya­rok 28, bel­gák 27, fran­ci­ák 26, sváj­ci­ak 25, né­me­tek 24 szá­za­lék.

Pe­king, Kí­na. A kí­nai ke­resz­té­nyek szá­ma messze túl­szár­nyal­ja a kom­mu­nis­ta párt tag­ja­i­ét. Míg a párt hi­va­ta­lo­san 74 mil­lió ta­got tart nyil­ván, a ke­resz­té­nyek szá­mát több mint száz­mil­li­ó­ra be­csü­lik. Saj­nos a gyü­le­ke­ze­tek igen nagy lel­kész­hi­ánnyal küz­de­nek.

Os­lo, Nor­vé­gia. Fenn­ál­lá­sá­nak szá­za­dik év­for­du­ló­ját ün­ne­pel­te a fő­vá­ro­si Gyü­le­ke­ze­ti Teo­ló­gi­ai Fa­kul­tás, amely­nek je­len­leg ezer hall­ga­tó­ja van. Eb­ben az in­téz­mény­ben ké­pez­ték ki a Nor­vég Evan­gé­li­kus Egy­ház lel­ké­sze­i­nek több mint egy­har­ma­dát. A nagy te­kin­té­lyű fő­is­ko­lán ró­mai ka­to­li­kus pap­kép­zést is le­he­tő­vé tesz­nek, bár a 4,8 mil­lió nor­vég nyolc­van­hat szá­za­lé­ka lu­the­rá­nus, és csak négy szá­za­lé­kuk tar­to­zik a ró­mai ka­to­li­kus egy­ház­hoz. Az ün­nep­ség szó­no­ka Wal­ter Kas­per ró­mai ka­to­li­kus kar­di­ná­lis, a Pá­pai Egy­ség­tit­kár­ság ve­ze­tő­je volt.

Va­ti­kán­vá­ros. Ma­gán­ki­hall­ga­tá­son fo­gad­ta XVI. Be­ne­dek pá­pa az Evan­gé­li­kus Né­met Bib­lia­tár­su­lat kül­dött­sé­gét. Kö­szö­ne­tet mon­dott a tár­su­lat­nak azért, hogy az el­múlt száz év alatt gon­dos­ko­dott a min­den ke­resz­tény fe­le­ke­zet szá­má­ra fon­tos hé­ber és gö­rög nyel­vű Bib­li­ák nyom­ta­tá­sá­ról és ter­jesz­té­sé­ről.

Cas­tel Gan­dol­fo, Olasz­or­szág. Jé­zus-köny­ve 2. kö­te­té­nek elő­ké­szí­té­se vé­gett ta­nul­má­nyi kon­fe­ren­ci­á­ra hív­ta össze a pá­pa köz­vet­len ta­nít­vá­nyi kö­rét. Ven­dég­ként ka­pott meg­hí­vást két tü­bin­ge­ni evan­gé­li­kus teo­ló­gus is, Mar­tin Hen­gel és Pe­ter Stuhl­ma­cher. Mind­ket­ten elő­adást tar­tot­tak Jé­zus szen­ve­dé­sé­ről és ha­lá­lá­ról.

Mün­chen, Né­met­or­szág. 1959 óta lá­to­gat­ják víz­ke­reszt­kor a ró­mai ka­to­li­kus „Csil­lag­éne­kes” gye­re­kek a csa­lá­do­kat, hogy a vi­lág szen­ve­dé­sé­nek eny­hí­té­sé­re ado­má­nyo­kat gyűjt­se­nek. A 11 886 gyü­le­ke­zet­ből a gye­re­kek idén csak­nem negy­ven­mil­lió eu­rót gyűj­töt­tek.

Mad­rid, Spa­nyol­or­szág. Száz­öt­ven ró­mai ka­to­li­kus bá­zis­cso­port ki­ált­vány­ban kö­ve­te­li az ál­lam és az egy­ház kö­vet­ke­ze­te­sebb szét­vá­lasz­tá­sá­nak ko­mo­lyan vé­te­lét. Ez a kí­ván­ság el­ső­sor­ban az 1979-ben a Va­ti­kán és a kor­mány kö­zött meg­kö­tött kon­kor­dá­tum el­len irá­nyul, amely a ka­to­li­kus egy­ház­nak mo­no­pol­hely­ze­tet biz­to­sít más fe­le­ke­ze­tek­kel és val­lá­sok­kal szem­ben.

Wa­shing­ton, USA. A Va­ti­kán tel­jes át­szer­ve­zé­sét kö­ve­te­li egy ame­ri­kai je­zsu­i­ta lap egy­ko­ri szer­kesz­tő­je, Tho­mas J. Re­e­se. Sze­rin­te a leg­na­gyobb szu­ve­re­ni­tást él­ve­ző ab­szo­lút ural­ko­dó is „meg­iri­gyel­het­né” a pá­pát az ál­ta­la jog­ta­la­nul gya­ko­rolt ha­ta­lo­mért. Ő a leg­fel­ső tör­vény­ho­zó, vég­re­haj­tó és íté­lő ha­ta­lom az egy­ház­ban. Ál­lás­pont­ja sze­rint a va­ti­ká­ni ud­vart egy­sze­rű hi­va­tal­lá kel­le­ne át­ala­kí­ta­ni, és szük­sé­ges­nek lát­ja, hogy tag­jai ne le­hes­se­nek au­to­ma­ti­ku­san püs­pö­kök, ér­se­kek vagy kar­di­ná­li­sok. A püs­pö­kö­ket ne a pá­pa, ha­nem a püs­pö­ki kon­fe­ren­cia vá­lassza, il­let­ve ma­guk az or­szá­gos egy­há­zak. „Egy­ér­tel­mű meg­sér­té­se az ál­lam­jo­gi­ság­nak, ha egy kor­mány egy­ide­jű­leg vá­dat emel, ki­vizs­gá­lást foly­tat, és az íté­le­tet is ki­mond­ja” – ír­ja Re­e­se, hi­szen ez nem más, mint ha a rend­őr­sé­get ál­lam­ügyész­ség­gel és bí­ró­ság­gal ol­vasz­ta­nánk össze.

Nai­ro­bi, Ke­nya. A svéd evan­gé­li­kus misszi­ó­ból 1948-ban szer­ve­zett lu­the­rá­nus egy­ház és az 1968-ban hi­va­ta­lo­san el­is­mert Ke­nyai Lu­the­rá­nus Egy­ház kö­zös nem­ze­ti bi­zott­sá­got ho­zott lét­re, hogy ket­te­jük mun­ká­ját job­ban össze­han­gol­ja. Az el­ső nyolc­van­öt-, a má­so­dik negy­ven­öt­ezer lel­ket szám­lál.

Sch­les­wig, Né­met­or­szág. Az öt­ven­hét éves Ger­hard Ul­ri­chot vá­lasz­tot­ták meg schels­wig-hols­tei­ni püs­pök­ké. Előd­je, Knuth püs­pök ti­zen­hét évi szol­gá­lat után vo­nult nyug­díj­ba. Az Észak-el­bai Evan­gé­li­kus Egy­ház ezen­túl két püs­pö­ki kör­zet­ből áll majd. A má­sik­nak Ham­burg­ban Ma­ria Jep­sen a püs­pö­ke. Az egy­ház­nak je­len­leg 2,1 mil­lió tag­ja van.

Rot­ter­dam, Hol­lan­dia. A negy­ven­hét éves gya­kor­ló musz­lim Ah­med Abo­u­ta­leb lesz a vá­ros pol­gár­mes­te­re. Már most kü­lön­le­ges rend­őri fel­ügye­let alatt él, mert an­nak ide­jén el­ítél­te azo­kat a musz­li­mo­kat, akik a Mo­ha­me­det ne­vet­sé­ges­sé te­vő film­ren­de­zőt, Theo van Goghot meg­gyil­kol­ták.

Ne­u­en­dett­el­sau, Né­met­or­szág. 1886–1930 kö­zött dol­go­zott Jo­hann Fli­erl fel­ső-pfal­zi misszi­o­ná­ri­us Pá­pua Új-Gui­ne­á­ban. Ti­zen­nyolc misszi­ói ál­lo­mást szer­ve­zett, ahol hu­szon­öt­ezer benn­szü­lött ré­sze­sült a szent ke­reszt­ség­ben. A pá­pu­ai evan­gé­li­kus egy­ház­nak je­len­leg 815 ezer tag­ja van. Fli­erl szü­le­té­sé­nek száz­öt­ve­ne­dik év­for­du­ló­já­ra ren­de­zett nagy ün­nep­sé­get a „Misszió az Egy Vi­lá­gért”.

Össze­ál­lí­tot­ta: GI

::Nyomtatható változat::