e-világ

Hozzászólás a cikkhez

Az elmúlt hétvégén a Párbeszéd a Toleranciáért Program részeként kétnapos hétvégi szemináriumon vett részt prof. dr. Hausmann Jutta, az Evangélikus Hittudományi Egyetem Ószövetségi Tanszékének vezetője Mónus Györgyi és Pelikán András teológushallgatókkal. A kurzuson a felsőoktatásban tanuló fiatalok, holokauszttúlélők és leszármazottaik, valamint nemzeti kisebbségiek vettek részt. A bentlakásos szeminárium célja a szolidaritásra való nevelés volt, a tolerancia erősítése a felnövekvő nemzedékben, továbbá a történelmi múlttal való szembenézés azért, hogy képesek legyünk nyíltan vállalni társadalmi konfliktusainkat, és képesek legyünk az egymás iránti felelős magatartás kialakítására.

A program Kaltenbach Jenő kisebbségi országgyűlési biztos előadásával kezdődött, aki a felsőoktatásban tetten érhető előítélet elleni küzdelem lehetőségeit tárta elénk. A felsőoktatásban pedagógiai szakokon tanulmányokat folytató hallgatókról készített felmérés szerint a kisebbségekkel szemben toleráns pedagógushallgatók aránya nem éri el a tíz száza- lékot! A kifejezetten rasszisták arányszáma ugyanakkor majdnem húsz százalékot tesz ki. Az ezt követő előadást dr. Hegyesiné Orsós Éva, az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium szociálpolitikai államtitkára tartotta a másság elfogadásáról, a cigányság magyarországi helyzetéről.

Deák Éva, az Ec-Pec Alapítvány ügyvezető igazgatója arról számolt be, hogyan zárkóztatják fel a roma gyerekeket a normál általános iskola színvonalához. Ezzel a programmal például Bulgáriában és Szlovákiában már lényegesen jobb eredményt értek el, mint Magyarországon.

A délután folyamán külön kiscsoportokban szakpszichológusok, szociológusok és mentálhigiénikusok vezetésével cseréltek tapasztalatot a holokauszttúlélők, a roma értelmiségiek és az érdeklődő egyetemisták, főiskolások. Az idősebbek közelebb hozták, élőbbé tették a történelemkönyvek sorait, a fiatalok pedig elmondták, miképpen látják ma az akkor történteket.

A legfőbb téma mégis a 21. századi rasszizmus problémája volt. Felmerült tehát a kérdés: mit tehetünk a faji gyűlölködés ellen? A kérdés megválaszolását csoportmunkák előzték meg pénteken és szombaton is. A különböző csoportok olyan tervet vázoltak fel, amelynek megvalósításával meg lehetne állítani a gyűlölködés térhódítását. Kitartó munkával, megfelelő összefogással vissza lehetne fordítani a folyamatot. A terv részét képezi – egyebek mellett – a holokauszt zsidó, illetve cigány túlélőivel és megmentőikkel készített interjúk összegyűjtése és közzététele a médiában (tv, rádió, internet); közös foglalkozások, kirándulások, táborok szervezése a kisebbségiekkel; a „másik oldallal” való párbeszéd kialakítása vitafórumok keretében, amelyek a másság mibenlétének megértését, elfogadását segítenék elő.

A program főként a pedagógusokra szeretne támaszkodni, hiszen a fiatalság morális nevelése jelentős részben az ő kezükben van. A keresztény egyházakkal való kapcsolatfelvétel is hasonlóan szükséges feladat, mivel a lelkészek – minden korosztállyal kapcsolatban lévén – szintén előremozdíthatják a folyamatot. Reménység, hogy az ezt követő konferenciákon egyre több teológushallgató működik majd közre. A konferencia lezárásaként egy, a szélsőjobboldali nézetek térhódításáról szóló kerekasztal-beszélgetés résztvevői lehettünk, amelyen történészek, írók és közéleti személyiségek szólaltak meg.

A program megvalósításának következő lépéseit 2003 áprilisáig szeretnénk megtenni. Addig is a témához kapcsolódó filmek, fotók, irodalmi és képzőművészeti alkotások gyűjtése zajlik.

Mónus Györgyi - Pelikán András

Regionális hozzárendelés: Evangélikus Hittudományi Egyetem

::Nyomtatható változat::