A közelmúlt krónikája

Hozzászólás a cikkhez

A nagyszénási templom

Karácsony havában korán hull le ránk az alkony. Ezen a szombat délutánon komor felhők rejtik a lehanyatló napot. A didergő csendbe hívogatóan kondul bele a nagyszénási evangélikus templom harangszava. December 14-én hálaadó istentiszteletre érkeznek közelből és távolról idevalók és vendégek, hogy együtt ünnepeljenek. A hideg padokat – a reájuk nehezedő súly hatására működésbe lépő különleges elektromos rendszernek köszönhetően – pillanatok alatt átjárja a meleg.

A gyülekezet felügyelőjének kedves köszöntő szavai után felzeng az „Erős vár a mi Istenünk”. Ribár János, a Nyugat-Békési Evangélikus Egyházmegye esperese Ez 43,10–12 versei alapján a templom törvényéről beszél. Arról, hogy az igehallgatásnak feltételei vannak. A külső feltételek között pedig igen fontos a fűtés! Fázva-fagyoskodva az ember nem képes arra, hogy figyelmét kellően összpontosítsa. „Az igehallgatás lelki táplálék”, s nem mindegy, hogy azt milyen körülmények között fogyasztjuk el.

Ám hiába meleg a templom, ha a lelkünk fázik! Kell a gyülekezet befogadó szeretetének melege is! Az ünnepi közgyűlésen Erdélyi Zoltán, a gyülekezet lelkésze szerényen alig említette sok-sok fáradozását, ami az óhajtól a szándékig, a tervektől a megvalósításáig vezetett. Kedvesen mondta: „…az egyszerűen úgy volt, hogy fáztunk! Fáztunk, s kinyíltak a szívek és a pénztárcák.” Sokan adakoztak, sokan segítettek. Az egész község magáénak érezte az ügyet. Külföldi szponzoroktól is jött támogatás. Most köszönet illeti meg mindazokat, akik bármivel hozzájárultak a megvalósításhoz. Köszönet mindenkinek – és hálaadás a Mindenható Istennek! Egyedül övé a dicsőség!

Koszorús Oszkár egyházmegyei felügyelő köszöntése után az Orosházi Evangélikus Általános Iskola és Gimnázium képviseletében Fehér Borbála igazgatóhelyettes fejezte ki örömét úgy is, mint a község szülötte, aki ide mindig „haza” jön. Jóleső érzéssel hallottuk Maronka Lajos római katolikus diakónus testvéri szavait: bizony erős várunk az Isten!

Kórusének emelte az alkalom ünnepélyességét, majd a kedves invitálást követően a gyülekezeti ház és a parókia helyiségeiben szeretetvendégségben volt részünk. Gazdagon terített asztalok tanúskodtak a szorgos háziasszonyok ügyességéről, gondoskodó vendégszeretetéről. Köszönő szavainkra Erdélyiné nagytiszteletű asszonytól újból ezt hallhattuk: Egyedül Istené a dicsőség!

Valóban: mindenért Övé legyen köszönetünk. Övé a dicsőség és a hálaadás!

Fürst Enikő

Regionális hozzárendelés: Nagyszénás–Gádorosi Evangélikus Egyházközség

::Nyomtatható változat::