A közelmúlt krónikája

Hozzászólás a cikkhez

Ha az ember még csak 12-13 éves vagy kicsivel több, és mégis hajlandó négy órát megállás nélkül buszozni, ha kész arra, hogy elõadásról elõadásra szinte megállás nélkül rohanjon – akkor ott valami nagyon fontos dologról lehet szó… Errõl a nagyon fontos dologról szerettünk volna beszélni és énekelni a Nagykanizsa környéki gyülekezetekben 2003. március 29–30-án.

A pilisi evangélikusok ifjúsági kórusa, az Izsóp – az Izsópka gyermekénekkarral kiegészülve – meghívást kapott egy kétnapos koncertsorozatra Nagykanizsára és környékére. Szombaton a gyékényesi és a surdi, vasárnap a nagykanizsai, sandi és nemespátrói gyülekezetek vendégszeretetét élvezhettük.

Pilisen, Magyarország legnagyobb falusi gyülekezetében 1983 óta mûködik külön ifjúsági kórus. Tagjai több generáció óta cserélõdnek. Ami mégis állandó: az evangélium ismeretébõl fakadó öröm és ennek megélése a ritmusban, illetve a többszólamú éneklésben.

A márciusi hétvégén ezt szerettük volna elénekelni és elmondani. Tavaszi frissességet és lelkesedést vinni, az örömünket továbbadni. Az Alföld felsõ csücskébõl a zalai és somogyi dombokig eljutva, a nagy távolságot legyõzve találkozhattak egymással fiatalok és idõsebbek, kicsinyek és nagyok, éneklõk és együtt éneklõk.

A fogadó gyülekezetek vendéglátásáért, komoly anyagi erõfeszítéséért, szeretetéért hálásak vagyunk. Nagyon jó volt együtt lenni.

Buday Barnabás

Regionális hozzárendelés: Pilisi Evangélikus Egyházközség

::Nyomtatható változat::