evél&levél

Hozzászólás a cikkhez

Meglepődve, ugyanakkor örömmel olvastam az Evangélikus Élet június 29-i számában megjelent „Keresztény U2?” című cikket.

Meglepődve, mert Magyarországon keresztény körökben még elég sok helyen elítélik a modern – túl zajos – zenét, vagy legalábbis tartózkodnak tőle. Viszont e cikk, és több más dolog kapcsán látom, hogy vannak keresztények, akik „haladnak a korral”, azaz nyitottságot, érdeklődést mutatnak és tanúsítanak napjaink fiatalsága felé, akiknek – be kell, hogy valljuk – sokszor elég furcsa pl.: a zenei ízlésük. Épp ezért örülök, hogy olvashattam a U2-ról az EvÉlet lapjain, már csak azért is, mert a 80-as évek közepén az „Under A Blood Red Sky” albummal a zenekar „belopta” magát a szívembe, mely koncertlemezen az olyan dalok mellett mint a „Gloria” , „I will Fallow” az önök cikkében említett „40” című dal is megtalálható. Mind zenei, mind szövegviláguk megnyerő volt számomra, és emlékszem, milyen lelkesen kutattam fel korábbi lemezeiket, ill. milyen élményt jelentett a „Joshua Tree” (The Joshua Tree) album megvásárlása, majd újból és újból a meghallgatása.

Időközben átadtam szívemet Jézusnak, megházasodtam, gyermekünk született, sok minden átértékelődött bennem, de ma is szívesen dúdolom „együtt” Bonoval pl.: a „40” című dalt. Miért is ne, hiszen: „Kivont engem” a pusztulás gödréből…, megerősítvén lépteimet. És új éneket adott számba…” („Kiemelt a pusztulás verméből, a sárból és iszapból. Sziklára állította lábamat, biztossá tette lépteimet. Új éneket adott a számba, Istenünknek dicséretét.” Zsolt 40, 3–4.)

Szívesen hallgatok olyan előadókat, akiknek zenei stílusa közel áll hozzám és szövegvilágukban értéket, mindenki számára fontos üzenetet hordoznak. Valaki úgy fogalmazott: a zene világnyelv, azaz a zene nyelvén mindenki ért, épp ezért a zene nagyon alkalmas az evangélium üzenetének közvetítésére. Sajnos, az ördög is tudja ezt, és nagyon sok zenészt használ fel céljainak elérése érdekében.

Épp ezért kell, hogy a keresztények éljenek a lehetőséggel, mint ahogy ezt sokan teszik is. Persze, kinek-kinek más a zenei ízlése, és vannak, akik kritikus-szkeptikus füllel hallgatják a keresztény produkciókat. De tény, hogy adott közeghez „adott nyelvezettel” tudjuk az Evangéliumot eljuttatni, és kell, hogy a „keresztény” zene megfeleljen korunk zenei kihívásának is.

Jézus egy nap a folyónál így szólt a halászokhoz: emberhalászokká teszlek benneteket. A pásztoroknak azt mondta: én vagyok a jó pásztor, aki életét adja a juhokért. A földműveseknek a magvető példázatáról beszélt. Adott közeghez adott nyelven. Jézus tudta és tudja ma is, kihez hogy kell szólni.

Van, akihez zongorával tudjuk eljuttatni az üzenetet, van, akihez gitárral. És Isten igéje soha nem tér vissza üresen!

Szivos László (Mezőberény)

::Nyomtatható változat::