e-világ

Hozzászólás a cikkhez

Az idén márciusban benyújtott, tavalyi évről szóló személyi jövedelemadó-bevallások 1 százalékos felajánlásaiból 3 milliárd forintos támogatást kapott a 113 magyarországi egyház. A legtöbb pénzt a katolikusok kapták, összesen 1,8 milliárd forintot – derül ki az APEH adataiból. Tavaly összesen 1055 milliárd forint szja-t fizettünk az államnak, ugyanakkor 336,5 milliárd forintos kedvezményben is részesültek az adózók.

Minimálbér kedvezménye, családi adókedvezmény, magányugdíjpénztári befizetés: e három tételre vettek igénybe legtöbben tavaly adókedvezményt – tűnik ki az APEH adataiból a tavalyi szja-bevallások feldolgozása után. 2002-ben a lakossági jövedelem 4803 milliárd forintra rúgott, ami 15 százalékos növekedés az előző évhez mérten. E jövedelem után összesen 1055 milliárd forintot fizettek be az adózók a kincstárba, ám az állam további 336,5 milliárd forintot különböző adókedvezmények címén elengedett. Így az átlagos adóterhelés 22 százalék volt tavaly. A befizetett adó egy százalékából az egyházak a tavalyi bevallások alapján 2,99 milliárd forintos támogatást kaptak, szemben a 2001-es 2,2 milliárddal, illetve az 1999. évi 1,4 milliárddal. A civil szervezeteknek ennél is jóval több jutott: az 1,4 millió nyilatkozó 6,1 milliárd forintot utalt át alapítványi célokra. Az egyházi egy százalékról 635 ezren nyilatkoztak – pontosabban ennyi felajánlást találtak érvényesnek. A legtöbb adományt, 1,8 milliárd forintot – szokás szerint – a Magyar Katolikus Egyház javára ajánlották fel.

Mind felajánlásban, mind összegben jóval lemaradva követik a katolikusokat a reformátusok, majd az evangélikusok. Az egyházak között az 1 százalékos felajánlások arányában osztják szét a több milliárd forintos, gyakorlatilag szabadon felhasználható hitéleti támogatást. Az adófelajánlások összegét ugyanis az állam kiegészíti az összes elvben felajánlható 1 százalék nyolcadára. Az állami támogatás elosztása múlt év végén komoly konfliktust okozott a kormány és elsősorban a katolikus egyház között. A kabinet ugyanis úgy döntött: nem a 2001-es népszámlálás felekezeti hovatartozásra vonatkozó adatai arányában (ezt a megoldást még az Orbán-kormány fogadta el) osztja el a hitéleti támogatást, hanem továbbra is az szja-felajánlások szerint – legalábbis átmenetileg. Az egyházügyi államtitkárságon egy új finanszírozási javaslat készült, ám ennek részleteiről csak a vallási közösségekkel való egyeztetés után nyilatkoznak. A tervek szerint a következő adóbevalláskor az 1 százalékos nyilatkozat már az adóív leválasztható részén fog szerepelni, így nem kell külön borítékkal bíbelődni.

Az elmúlt hét közepén Gulyás Kálmán címzetes államtitkár megbeszélésre hívta össze a történelmi egyházak képviselőit. A Miniszterelnöki Hivatalban tartott tárgyaláson részt vett Veres András egri segédpüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkára; Bölcskei Gusztáv, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke; Szebik Imre, egyházunk elnök-püspöke, valamint Zoltai Gusztáv, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének ügyvezető igazgatója. A találkozón a jelenlévők a jövő évi költségvetés tervezetéről folytattak eszmecserét.

(Forrás: Magyar Hírlap)

::Nyomtatható változat::