Evangélikus Egyház
- Online újságok
- Evangélikus Élet
- Archívum
- 2004
- 23
- Gyarapodni - Isten és emberek előtt való kedvességben
Egyházunk egy-két hete
Hozzászólás a cikkhez
Gyarapodni - Isten és emberek előtt való kedvességben
Az elöregedő társadalmak, így a magyar társadalom számára is nagy kihívás az idős emberekről való gondoskodás, hiszen az egyre csökkenő számú aktív népességnek kell eltartania az egyre több nyugdíjast. A lajoskomáromi gyülekezet gyorsan reagált erre a helyzetre, hiszen immáron tizenkét éve működik sokak megelégedésére a gyülekezet Agapé Evangélikus Szeretetotthona. De nemcsak működik, hanem gyarapodik is: az intézmény épülete új szárnnyal bővült. Az építkezés befejeződött. Ennek megünneplésére hálaadó istentiszteleten került sor a pünkösd előtti szombaton.
Az ünnep mindig találkozás. Az emberek találkoznak egymással, és találkoznak Istennel, hogy hálát adjanak a lehetőségekért és az erőért, amellyel a lehetőségeket és az álmokat valóra válthatják. Az ünnep öröm. És az örömöt jó megosztani másokkal. Így történt ez Lajoskomáromban is, ahol a templom oltáránál Ittzés János püspök, Kendeh György országos diakóniai lelkész és Decmann Tibor, a gyülekezet lelkipásztora szolgált.
Az igehirdetésben Ittzés János püspök a tizenkét éves szeretetotthont a tizenkét éves Jézus példájához hasonlította, aki „gyarapodott bölcsességben, testben, Isten és emberek előtt való kedvességben” (Lk 2,52). Jézusban tudatossá válik ekkor a küldetése, az, hogy az Atya dolgaival kell foglalkoznia. Életével, munkájával örömöt szerzett az Atyának és az embereknek is. Az Agapé szeretetotthon új szárnyának szentelése is a növekedés, a fejlődés örömöt szerző folyamatának egyik stációja. Tizenkét évvel ezelőtt, az intézmény alapításakor Isten szeretete cselekedetté inkarnálódott, s most az istentiszteletnek is otthont adó résszel elnyerte a szolgálatnak megfelelő formát. Az Istennek tetsző, örömöt szerző szolgálathoz mindenekelőtt bölcsesség szükséges. S ez a bölcsesség nem más, mint fölismerni, hogy tőle jövünk, hozzá megyünk. Ennek tudatában égre emelt tekintettel s összekulcsolt kézzel kezdjen a mindennapi munkájához a szeretetotthon minden dolgozója is. Csak az ilyen munkán lehet Isten áldása – mondta a püspök. – Jézus leszáll oda, áldássá lesz ott, ahol őt hívják segítségül, ahol a belső lélek rezdülésében is az Istennek tetsző utat keresik, a szeretet, az irgalom, a békesség útját. A tizenkét éves szeretetotthon homlokzatára gondolatban felírhatjuk: „gyarapodott bölcsességben, testben, Isten és emberek előtt való kedvességben”. „Hívjuk továbbra is segítségül Isten megszentelő, megerősítő kegyelmét, hogy hitünk el ne fáradjon, reménységünk el ne lankadjon, szeretetünk el ne csüggedjen!” – intette a hallgatóságot az igehirdető.
Az ünnepség az intézmény új kápolnájában folytatódott, ahol Decmann Tibor lelkész ismertette az építkezés történetét. Elmondta, hogy már a szeretetotthon megnyitásakor tudták, hiányzik még egy nagyterem, egy kápolna, ahol kényelmesen és méltón, minél több otthonlakó bevonásával lehet megtartani az áhítatokat, istentiszteleteket, vagy ahol akár zenés alkalmakat, koncerteket is lehet rendezni az idős emberek számára. „Épülő új világunk nem az idősekre gondolva, hanem elsősorban a fiatalok számára készül. A szeretetotthon új kápolnáját az időseknek építették, ezért sok-sok fogódzót kellett felszerelni mindenhová, de ezeknél fontosabb, hogy sok érző szív legyen, amelybe lelkileg lehet kapaszkodni. E helyen Jézus evangéliumán keresztül közelebb lehet kerülni Istenhez, el lehet mondani neki a félelmeket, és kérni lehet őt, hogy tisztítson meg bennünket ezektől a félelmektől” – hangsúlyozta az otthon lakóinak lelkigondozását is ellátó lelkész.
Az építkezést az evangélikus egyház támogatta, állami támogatást nem kaptak hozzá.
Az új épületrész impozáns belső tere belsőépítész bevonásával készült el. Az ólomüveget Horányi Ágnes iparművész tervezte; munkájához Harmati Béla László művészettörténész, az Evangélikus Országos Múzeum igazgatója nyújtott segítséget. Az oltártérben elhelyezett kereszt Macher Jánosnak, a pusztavámi gyülekezet felügyelőjének az ajándéka, az oltár pedig Katona Csaba lajoskomáromi asztalosmester munkáját dicséri.
Megható pillanatokat szereztek az egybegyűlteknek az otthon lakói, akik énekkel készültek erre az alkalomra. Az ünnepségen részt vevők a gyülekezet ajándékaként egy emlékplakettet vehettek át, amely az egyházközség alapításának kétszázadik évfordulójára emlékeztet. Az ünnepi istentiszteleten a gyülekezet rézfúvószenekara szolgált, amely ebben az évben ünnepli alapításának tizedik évfordulóját.
Sánta Anikó
Regionális hozzárendelés:
Agape Evangélikus Szeretetszolgálat
::Nyomtatható változat::
|