evél&levél

Hozzászólás a cikkhez

A Déli Harangszó apropójából az Evangélikus Élet 24. száma szintén leközölte a pilisi evangélikus templom – több orgánumban ismertetett – történetét.

A leírásban többek között az utóbbi mondatok szerepeltek. Idézem: „III. Béla király cisztereket telepített ide 1184-ben, és az apátság templomában helyezték örök nyugalomra II. Endre feleségét, Gertrúdot. A tatárok elpusztították a kolostort és templomát, majd IV. Béla 1253-ban helyreállíttatta. A törökök 1526-ban felgyújtották és a földdel tették egyenlővé.”

Emlékezetem szerint – merem remélni, hogy nem tévedek – a szóban forgó apátság a Pilis hegységben, Dobogókő környékén – ez egy szakrális hely –, pontosabban Pilisszentlélek és Pilisszentkereszt térségében található. Erre utalnak az ottani ásatások és kutatások.

Egyébként a Bánk bán című operából is kitűnik, hogy erről a helyről van szó. Gertrúdot is ebben az apátsági templomban temették el.

Megjegyzem: a ceglédi vasútvonalon fekvő Pilis községet gyakran összekeverik a Pilis hegységben lévő, nevükben a Pilis előtagot viselő községekkel.

A rend kedvéért szükségesnek tartottam, hogy észrevételeimet önökkel megoszszam.

Tisztelettel:

Bálint Istvánné (Érd)

Kedves Bálint Istvánné! Nem tévedett, Önnek – sajnos – teljesen igaza van. Engedje meg, hogy személy szerint kérjek elnézést a „kritikátlan utánközlésért” valamennyi olvasónktól. Mindenekelőtt a pilisiektől, függetlenül attól, hogy ők ezt nem tették szóvá.

1. Pintér Károly

::Nyomtatható változat::