Élő víz

Hozzászólás a cikkhez

Ma, ha az ő hangját halljátok, ne keményítsétek meg a szíveteket… (Zsid 3,15)

Hatvanad hetében az Útmutató reggeli igéi Isten örök beszédének az igét hallgatók közötti sorsáról szólnak, s ez nem sikertörténet. Ezért úgy készüljünk a böjtre igaz megtéréssel, hogy a süketségből eljussunk az ige meghallására és a gazdag gyümölcstermésre, megfogadva heti igénk felszólítását! A hitetlenség bűn, céltévesztés és kételkedés Isten szavában! „Figyeljük meg az ördög taktikáját. Csak a hívőket támadja. A pogányokat, hitetleneket és álkeresztyéneket miért is támadná, mikor úgyis az övéi?! De akinek igéje, hite és Szentlelke van, ahhoz nincs köze” – így tanít reformátorunk. A magvető példázata igehallgató emberekről szól, de csupán a hallgatás nem elég; meg is kell érteni, és meg is kell tartani a meghallott vagy olvasott üzenetet. A gazdag termés a megélt ige áldásait jelenti Urunk szerint: „Némelyik (igemag) pedig a jó földbe (szívbe) esett, és amikor felnövekedett, százszoros termést hozott. (…) Akinek van füle a hallásra, hallja!” (Lk 8,8) Isten igéjének öt sajátossága van: élő, ható, éles, elválaszt, megítél. „Csak Isten tiszta igéjénél tartsunk ki, amely azt mondja: ez helyes, ez meg helytelen” – írja Luther –, mert „neki kell majd számot adnunk” (Zsid 4,13). Ezért intette Mózes búcsúzásakor népét, mondván: „…fiaitoknak pedig parancsoljátok meg, hogy tartsák meg, és teljesítsék ennek a törvénynek minden igéjét! Mert nem üres beszéd az számotokra, hanem életet jelent nektek.” (5Móz 32,46–47) Vegyük nagyon komolyan vezérigénk sürgetését ma, mert Isten is megteheti ezt: „Én azonban megkeményítem a fáraó szívét… (…) A fáraó szíve azonban kemény maradt…” (2Móz 7,3.13) Újszövetségi negatív példánkban a saját hazájában botránkoztak meg Jézus igehirdetésén, s ő „csodálkozott is hitetlenségükön” (Mk 6,6). De van követendő példa is: a jó ember jó szívéből jót hoz elő, mert „aki hozzám jön, hallja beszédeimet, és azok szerint cselekszik” (Lk 6,47), életét a kőszikla Jézusra alapozza, és nem pusztul el! A mag Isten örök igéje, Jézus a testté lett Ige és a világ világossága. Ő kéri: „…higgyetek a világosságban, hogy a világosság fiai legyetek! (…) …mégsem hittek benne…” (Jn 12,36.37) Ma is aktuális Ézsaiás kérdése: „Ki hitte volna el, amit hallottunk…” a félreismert szolgáról? (Ézs 53,1) A mennyek országának titkairól példázatokban beszélt Jézus a sokaságnak. Mint a mustármagból kinőtt cserje, a kicsiny kezdetből az ige által kiteljesedik az Isten országa. A kovász itt kivételesen nem a gonoszt jelképezi, hanem a növekedést segíti, megkeleszti a kenyeret. „A világ kezdete óta rejtett dolgokat jelentek ki…” – mondja Urunk (Mt 13,35). A mi dolgunk csak az, hogy ne vessük meg az ő szavát, a Szent Biblia igéit! Nekünk – akik az ige egyházának tagjai vagyunk, nevünkben hordozzuk a jó hírt, és valljuk a reformáció felfedezését: „Egyedül a Szentírás!” – különösképp drága ajándék Isten örök evangéliuma. „Van örök kincsünk (…) / Az Isten szent igéje (…) / S nincs, aki el ne nyerhetné / E kincset: szent igédet.” (EÉ 286,1.7)

Garai András

::Nyomtatható változat::