Kultúrkörök

Hozzászólás a cikkhez

Halálának 30., érseki kinevezésének 60. évfordulója alkalmából a népét és egyházát szolgáló Mindszenty József hercegprímás, esztergomi érsek (1892–1975) életére és szolgálatára kívánta irányítani a figyelmet Kálmán László egykor New Yorkban dolgozó rádiós szerkesztő, a Mindszenty József – Akit a sírban is félnek és tagadnak című dokumentumfilm alkotója. A filmet az Uránia Nemzeti Filmszínházban mutatták be április 27-én. Sajnálatos azonban, hogy megtekintése csak keveseknek adatott meg, mert – mint Kálmán László mondotta – technikai okokból egyelőre még nincs lehetőség arra, hogy a nagyközönség számára is levetítsék.

Miután mindenki elfoglalta a helyét a mozi Csortos termében, és kihunytak a fények a nézőtéren, a filmet készítő Kálmán László úgy ajánlotta a háromesztendős munka gyümölcseként született alkotást, hogy Magyarországon eddig nem látott, eredeti kép- és hanganyagot mutat be a sokat szenvedett katolikus egyházi vezető mariazelli temetéséről.

A bíborosról szóló dokumentumfilm nem a hagyományos értelemben vett mozgóképet jelentette, hiszen a harminc esztendővel ezelőtti felvételek megsemmisültek. Az egyedi alkotás nem más, mint korabeli fényképekből és hanganyagokból készült összeállítás. A néző Bécsből „indul útnak” Mariazell felé. Látjuk a szobát, ahol a bíboros étkezett, és azt is, ahol dolgozott, valamint az udvart, ahol pihent és imádkozott. Bepillanthatunk hálószobájába, ahol esténként hiába vetették meg számára az ágyat, ő a földön aludt, mondván: „Amíg népem rabságban van, én sem alszom paplanos ágyban.”

A tevékeny, még betegen is sokat utazó bíboros 1975. május 6-án hajtotta fejét örök álomra. Utolsó földi útja Bécsből Mariazellbe vezetett. Saját kérésére ide – a sajtó képviselői közül – csak Kálmán László és kollégája, Lothringer László kísérhette el.

Magyarországra 1991-ben „tért vissza” Mindszenty. Tizennégy esztendeje tehát hazai földben nyugszik a sokáig kétszeresen – egyházi és állami oldalról is – „elutasított” érsek. A Magyar Népköztársaság bírósága koncepciós perben ítélte el őt 1949. február 8-án összeesküvés, valamint az államrend erőszakos felforgatásra irányuló szervezkedés vádjával. A kiszabott büntetés életfogytiglani fegyház volt. A katolikus egyház akkori feje, VI. Pál pápa pedig a bíboros esztergomi székét 1973. december 18-án egyházjogilag megüresedettnek nyilvánította, miután Mindszenty nem volt hajlandó az önkéntes visszavonulásra.

G. Zs.

::Nyomtatható változat::