Egyházunk egy-két hete

Hozzászólás a cikkhez

Ünnepelt szombaton a hatvanlelkes evangélikus, illetve a százhúsz lelkes református gyülekezet Gönyűn. Dr. Márkus Mihálynak, a Dunántúli Református Egyházkerület, illetve Ittzés Jánosnak, a Nyugati (Dunántúli) Evangélikus Egyházkerület püspökének szolgálatával felszentelték a közös református-evangélikus templomot, és hatvan kilogrammos harangját. Az örömünnepen kedves vendégeket is köszönthettek a vendéglátók. A felvidéki testvérek áldáskívánását a református testvérgyülekezetből, Kolozsnémáról érkezett küldöttség tagjai tolmácsolták.

A templom építésének ötlete már 1994-ben megfogalmazódott a gyülekezetben; akkor még a községi faluházban tartották az istentiszteleteket. Ám végül csak 2003 augusztusában indult el az építkezés azon a telken, amelyet a két egyházközség ingyenesen kapott a termelőszövetkezettől. Még annak a hónapnak a végén lerakták az épület alapjait. Augusztus 30-án Ittzés János és dr. Márkus Mihály áldásával történt meg az alapkőletétel. Tavaly ősszel azután elkészült az épület.

A hatvan kilogrammos harangot egy cég vezérigazgatójának az adományából tudták beszerezni, az elektromos orgonát pedig az egyik református presbiter hozta Németországból. A bejárat, a kerítés és az udvar közös munkával készült. Az épület a berendezéssel együtt közel huszonkétmillió forintba került.

Először a harang szentelésére került sor a templom kertjében, majd a gyülekezet bevonult a templomba - legalábbis azok, akik befértek Isten házába, hiszen jó néhányan kívül rekedtek.

Elsőként Ittzés János prédikált, mégpedig az Útmutató aznapi igéje alapján: "Jézus Krisztus mondja: >>Ahol ketten vagy hárman összegyűlnek az én nevemben: ott vagyok közöttük.<<" (Mt 18,20) Igehirdetésének üzenetét - mint egy szimfónia öt tételét - öt gondolat köré csoportosította. Először is ajándék ez az ige - hangsúlyozta. Isten ünnepi, drága ajándéka azoknak, akik sok fáradozással lehetővé tették, hogy ez a templom felépüljön, és felszentelhessék. Azután ígéret ez az ige. Jézus egyértelművé teszi: közöttetek, veletek vagyok. Jézus ezen ígérete örök érvényű. Harmadszor a vigasztalás üzenetét hordozza ez az ige, hiszen Jézus nem a statisztikai adatsorokat nézi. Az ő ígérete akkor is áll és érvényes, ha - a gönyűihez hasonló szórványhelyzetben - csak maroknyian vannak együtt az ő nevében. Jézus ígérete megáll, de feltétele is van. Mégpedig az, hogy az ő nevében, szeretetben kell együtt lenni, elfogadva igéjét és szentségeit. Akkor lesz itt boldog találkozás Jézussal, ha testvéreket gyűjtve gyarapodik az egyház. Végezetül az ökumené üzenetét hordozza ez az ige. Egy közös használatú templom felszentelését ünnepeljük. Evangélikusok és reformátusok egymásért is fáradoztak, és most együtt élhetik át Isten ígéretének a valóságát. "Ha megszólal a harang, és hangzik az ige, Jézus itt van, és hív titeket" - fejezte be igehirdetését Ittzés János.

Ezután dr. Márkus Mihály lépett a szószékre, aki 1Kor 3,16 alapján hirdette az igét. "Nem tudjátok, hogy ti Isten temploma vagytok, és Isten lelke bennetek lakik?" - tette föl a kérdést. Egy elképzelhetetlen történettel kezdte igehirdetését a püspök. Egy építkező családról szólt, melynek tagjai - miután sok fáradság árán felépítették új otthonukat - a meghökkent rokonságnak és barátoknak bejelentették, hogy ők továbbra is a régi, romos, komfort nélküli házban szeretnének élni. Aki ezután nem lépi át ennek az új templomnak a küszöbét, az olyan lesz, mint a történetben említett család - figyelmeztetett Márkus Mihály. A templomnak akkor lesz szentsége, ha a hívek áhítata megszenteli azt. "Az Isten temploma ti vagytok, Isten lelke bennetek lakozik. Szeressétek ezt az új templomot; a templom szépsége abban rejlik, ha minden vasárnap megtelik. Ha így lesz, akkor nem volt hiábavaló az építők fáradozása" - zárta igehirdetését a püspök.

A református gyülekezetet Molnár-Varga Péter segédlelkész gondozza, aki a közeli Bana községből jár át Gönyűre. "Amikor decemberben a püspök úr rám bízta ezt a gyülekezetet, már állt a templom. Nagyszerű érzés volt fiatal lelkészként ebben a templomban szolgálni. Jelenleg havonta kétszer van itt istentisztelet, és érzékelem, hogy a hívek szeretik ezt a kis >>ékszerdobozt<<. A nyárra már két keresztelést is előjegyeztünk" - mondta.

A maroknyi evangélikus közösség motorja a templomépítés során Jancsó Kálmánné volt. "Hat éve friss nyugdíjasként kerültem ebbe a faluba. Akkor azt gondoltam, hogy a munkás iskolaigazgatói évek után a családom lesz az életem. Ám jött ez a feladat, amely nem volt egyszerű, és nem volt könnyű. Sok embernek sok munkája fekszik ebben az új, most már felszentelt templomban" - fejtette ki. "Az elmúlt hónapok alatt megtanultunk együtt dolgozni. Eleinte méregettük egymást a reformátusokkal, hogy ki mit akar, azután testvérek lettünk, és egymást segítve dolgoztunk. Ezt semmi nem bizonyítja jobban, mint az, hogy eljárunk egymás istentiszteleteire."

A gönyűiek lelki otthona tehát áll. Törzsök Gyula, a község polgármestere elmondta, hogy ez a település büszkélkedhet a megyében a legnépesebb gyermekáldással. Ez is reménységet adhat a református és az evangélikus gyülekezetnek, hogy a templom építése után immár a lelki építkezés is tovább folytatódhat.

Kiss Miklós

::Nyomtatható változat::