Evangélikus Egyház
- Online újságok
- Evangélikus Élet
- Archívum
- 2005
- 22
- A kereszt és feltámadás alakú egyház titka
Egyházunk egy-két hete
Hozzászólás a cikkhez
A kereszt és feltámadás alakú egyház titka
Az Evangélikus Belmissziói Baráti Egyesület tavaszi sorozatának május 12-i elõadását Böröcz Enikõ tudományos kutató tartotta a kelenföldi egyházközség tanácstermében. Meghökkentõ lehetett az elõadás címe: A kereszt és feltámadás alakú egyház titka. Eric W. Gritsch Márton, Isten udvari bolondja - Luther korunkból nézve címû mûvének tizedik fejezetébõl való e fogalom; az elõadó Dietrich Bonhoefferre, Ordass Lajosra, O. Dibeliusra, Vajta Vilmosra hivatkozva használta, akiknek élete, gondolkodása ma is ezt fejezi ki.
A Keresztyén Igazság 1993. téli száma közölte Vajta Vilmos Kereszt és feltámadás címû cikkét. Vajta világossá tette, hogy csak összekapcsoltan lehet az egy Krisztus-eseményrõl gondolkodni. Ez a reménység forrása. Utalt az új Luther-sorozatra, melyben jeles helyet foglal el a magyarul is megjelent Heidelbergi disputáció - fejtette ki az elõadó. Jézus keresztje önmagában csak "heroikus", de feltámadása által kap salvatorikus, azaz üdvözítõ jelleget, vagyis jelenti a bûn felismerését, és a bûnös megigazulását. A két coburgi prédikációban Luther világossá teszi, hogy a Krisztushoz való tartozás szenvedést jelent. A feltámadás reménységet ad.
Böröcz Enikõ arról is szólt, hogy a hitvallási iratok is bõségesen tartalmaznak utalásokat a kereszt alakú egyházzal kapcsolatban. Luther Nagy kátéjában található a Miatyánk harmadik kérésénél: "Mert ahol Isten igéjét hirdetik, befogadják vagy hiszik, és gyümölcsét termik, ott nem hiányozhat a gyönyörûséges szent kereszt sem. Ne gondolja senki, hogy nyugalmasan lehet élni!" Az Ágostai hitvallás apológiájában ezt találjuk: "Mindig az ugyanis Krisztus birodalma, amelyet Lelkével éltet, akár nyilvánvalóvá lett az, akár eltakarja a kereszt, amiként a most megdicsõült Krisztus ugyanaz, akit elõbb megfeszítettek." Luther és reformátortársai, valamint a következõ nemzedék számára világos volt, hogy az egyház Jézus Krisztus keresztjébõl és feltámadásából született, feladata ennek az üzenetnek a hordozása, ezért magának sem lehet más, mint kereszt és feltámadás alakja. A szenvedés haszna az, hogy az egyházhoz tartozók a kísértések között nevelõdjenek Isten segítségének keresésére, saját szívük hitetlenségének felismerésére - fejtette ki az elõadó.
A mai helyzet címû fejezetben Luther 1539-ben kiadott munkájából idézte az egyház ismertetõjegyeit. Ma tartozunk a törvény hirdetésével, de sok a tudatlanság a keresztséggel, az úrvacsorával és a kulcsok hatalmával kapcsolatban is. Keresztény közösség-e egyházunk, olyan, amelyben a tagoknak személyes kapcsolatuk van Jézus Krisztussal? - tette föl a kérdést Böröcz Enikõ. - Hiszen Isten két nagy valóságot adott minden embernek: az õ teremtett világát és ajánlatként a Jézus Krisztus keresztjére és feltámadására épített egyházát.
Jó végiggondolni, hogy a múltban mennyire volt felismerhetõ, és a jelenben mennyire az a kereszt- és feltámadásalakúság. Mulasztásaink vannak, és ezért kísért a múltból a hamis diakóniai teológia, vagy más mai téves teológia fedi el a mai bûnöket. "Számomra úgy tûnik, hogy a MEE Ordasst és társait ugyan rehabilitálta, de továbbra sem hajlandó az egyház útját kifelé és befelé egyszerre via crucisnak és via resurrectionisnak látni és láttatni" - Eric W. Gritsch osztrák-amerikai egyháztörténész e szavai arra figyelmeztetnek, hogy ha készen állunk a tanulásra, akkor lehet esélyünk a megújulásra... Jézus Krisztus két üzenete ma is aktuális: a világot és az egyházat figyelmeztetni Isten örök rendjére, mely védi az életet a pusztulás ellen, és a speciálist hirdetni az õ szabadításáról - zárta elõadását Böröcz Enikõ.
Az elõadás elõtti áhítatot Kovács László dunakeszi lelkész, az EBBE vezetõségi tagja tartotta Jn 6,66-69 alapján. "Az egyház valóban egyféle formájú: kereszt formájú lehet, mert különben nem egyház" - hangsúlyozta. Péter vallotta, hogy csak Krisztus adatott. Ma is csak ez az út járható, ahol õ van; minden más indulat, törekvés, jogérvényesítési szándék semmivé válik. Csak a kereszt formájú egyház népe Krisztusé. A többi hamisítvány! Mi milyen egyházképet szeretnénk? Krízishelyzet jele a más egyházkép: a korszerû, a vonzó, mert magunk képére formált - szögezte le végül a lelkész.
Az imaközösségben is a Szentlélek minket, egyházat újító ajándékáért, az igehirdetõkért, a teológia szolgálatáért könyörögtek a jelenlévõk. Az elõadáshoz kapcsolódva a hozzászólók Böröcz Enikõnek az amerikai ösztöndíjjal kapcsolatos tapasztalatairól érdeklõdtek, végezetül pedig Pusztay László szólt Prõhle Károlyhoz fûzõdõ emlékeirõl. Az Úristen legyen irgalmas az elhunyt professzorhoz!
Magassy Sándorné
::Nyomtatható változat::
|