Egyházunk egy-két hete

Hozzászólás a cikkhez

Az Evangélikus Belmissziói Baráti Egyesület tavaszi sorozatának május 12-i előadását Böröcz Enikő tudományos kutató tartotta a kelenföldi egyházközség tanácstermében. Meghökkentő lehetett az előadás címe: A kereszt és feltámadás alakú egyház titka. Eric W. Gritsch Márton, Isten udvari bolondja - Luther korunkból nézve című művének tizedik fejezetéből való e fogalom; az előadó Dietrich Bonhoefferre, Ordass Lajosra, O. Dibeliusra, Vajta Vilmosra hivatkozva használta, akiknek élete, gondolkodása ma is ezt fejezi ki.

A Keresztyén Igazság 1993. téli száma közölte Vajta Vilmos Kereszt és feltámadás című cikkét. Vajta világossá tette, hogy csak összekapcsoltan lehet az egy Krisztus-eseményről gondolkodni. Ez a reménység forrása. Utalt az új Luther-sorozatra, melyben jeles helyet foglal el a magyarul is megjelent Heidelbergi disputáció - fejtette ki az előadó. Jézus keresztje önmagában csak "heroikus", de feltámadása által kap salvatorikus, azaz üdvözítő jelleget, vagyis jelenti a bűn felismerését, és a bűnös megigazulását. A két coburgi prédikációban Luther világossá teszi, hogy a Krisztushoz való tartozás szenvedést jelent. A feltámadás reménységet ad.

Böröcz Enikő arról is szólt, hogy a hitvallási iratok is bőségesen tartalmaznak utalásokat a kereszt alakú egyházzal kapcsolatban. Luther Nagy kátéjában található a Miatyánk harmadik kérésénél: "Mert ahol Isten igéjét hirdetik, befogadják vagy hiszik, és gyümölcsét termik, ott nem hiányozhat a gyönyörűséges szent kereszt sem. Ne gondolja senki, hogy nyugalmasan lehet élni!" Az Ágostai hitvallás apológiájában ezt találjuk: "Mindig az ugyanis Krisztus birodalma, amelyet Lelkével éltet, akár nyilvánvalóvá lett az, akár eltakarja a kereszt, amiként a most megdicsőült Krisztus ugyanaz, akit előbb megfeszítettek." Luther és reformátortársai, valamint a következő nemzedék számára világos volt, hogy az egyház Jézus Krisztus keresztjéből és feltámadásából született, feladata ennek az üzenetnek a hordozása, ezért magának sem lehet más, mint kereszt és feltámadás alakja. A szenvedés haszna az, hogy az egyházhoz tartozók a kísértések között nevelődjenek Isten segítségének keresésére, saját szívük hitetlenségének felismerésére - fejtette ki az előadó.

A mai helyzet című fejezetben Luther 1539-ben kiadott munkájából idézte az egyház ismertetőjegyeit. Ma tartozunk a törvény hirdetésével, de sok a tudatlanság a keresztséggel, az úrvacsorával és a kulcsok hatalmával kapcsolatban is. Keresztény közösség-e egyházunk, olyan, amelyben a tagoknak személyes kapcsolatuk van Jézus Krisztussal? - tette föl a kérdést Böröcz Enikő. - Hiszen Isten két nagy valóságot adott minden embernek: az ő teremtett világát és ajánlatként a Jézus Krisztus keresztjére és feltámadására épített egyházát.

Jó végiggondolni, hogy a múltban mennyire volt felismerhető, és a jelenben mennyire az a kereszt- és feltámadásalakúság. Mulasztásaink vannak, és ezért kísért a múltból a hamis diakóniai teológia, vagy más mai téves teológia fedi el a mai bűnöket. "Számomra úgy tűnik, hogy a MEE Ordasst és társait ugyan rehabilitálta, de továbbra sem hajlandó az egyház útját kifelé és befelé egyszerre via crucisnak és via resurrectionisnak látni és láttatni" - Eric W. Gritsch osztrák-amerikai egyháztörténész e szavai arra figyelmeztetnek, hogy ha készen állunk a tanulásra, akkor lehet esélyünk a megújulásra... Jézus Krisztus két üzenete ma is aktuális: a világot és az egyházat figyelmeztetni Isten örök rendjére, mely védi az életet a pusztulás ellen, és a speciálist hirdetni az ő szabadításáról - zárta előadását Böröcz Enikő.

Az előadás előtti áhítatot Kovács László dunakeszi lelkész, az EBBE vezetőségi tagja tartotta Jn 6,66-69 alapján. "Az egyház valóban egyféle formájú: kereszt formájú lehet, mert különben nem egyház" - hangsúlyozta. Péter vallotta, hogy csak Krisztus adatott. Ma is csak ez az út járható, ahol ő van; minden más indulat, törekvés, jogérvényesítési szándék semmivé válik. Csak a kereszt formájú egyház népe Krisztusé. A többi hamisítvány! Mi milyen egyházképet szeretnénk? Krízishelyzet jele a más egyházkép: a korszerű, a vonzó, mert magunk képére formált - szögezte le végül a lelkész.

Az imaközösségben is a Szentlélek minket, egyházat újító ajándékáért, az igehirdetőkért, a teológia szolgálatáért könyörögtek a jelenlévők. Az előadáshoz kapcsolódva a hozzászólók Böröcz Enikőnek az amerikai ösztöndíjjal kapcsolatos tapasztalatairól érdeklődtek, végezetül pedig Pusztay László szólt Prőhle Károlyhoz fűződő emlékeiről. Az Úristen legyen irgalmas az elhunyt professzorhoz!

Magassy Sándorné

::Nyomtatható változat::