Keresztutak

Hozzászólás a cikkhez

Mosolygósak, udvariasak, szorgalmasak. Magyarországra települt kínaiak. Sok helyen találkozhatunk velük, hiszen számtalan kedvelt, látogatott üzletük, éttermük van, de létezik ma már kínai bevásárlóközpont, sőt iskola is. Az azonban már kevésbé közismert, hogy van négy önálló magyarországi kínai keresztény gyülekezet is. Ezek egyikének presbiterével, a magyarul is beszélő Michael Yinggel - aki "civilben" egy üzlet tulajdonosa - készült a beszélgetés.

• Mikor és miért jött Magyarországra?
• 1991-ben érkeztem ide bátyám hívására, aki már 1987-ben ideköltözött, és nyitott egy kínai vendéglőt. Én Belgiumból, a katonaéveim letöltése után települtem át azért, hogy majd "együtt csináljuk" az éttermet.
• Mindez tizennégy éve történt. Ez eléggé hosszú idő ahhoz, hogy indokolt legyen a kérdés: most már véglegesen itt szándékozik maradni Magyarországon?
• Igen. Most már itt maradunk a feleségemmel és a három gyermekemmel együtt. Ők már itt születtek, itt járnak iskolába, és természetesen kifogástalanul beszélik a magyar nyelvet.
• Jól érzi magát ebben a helyzetben? Nem volt nagyon nehéz megszokni az itteni életet?
• Jól érzem magam; nem esett nehezemre a beilleszkedés, mert Belgiumban születtem, ott is nőttem föl, így ismerem az európai szokásokat, kultúrát. A magyar nyelvet is viszonylag könnyen meg tudtam tanulni, hiszen beszélek európai nyelveket.
• Hogyan került kapcsolatba a kereszténységgel?
• Édesanyám keresztény volt, ő pedig a szülei révén lett hívő. Gyakorolta is vallását választott hazájában, Belgiumban, ahol édesapámmal egy kínai vendéglőt vezettek. Én tehát már "harmadik generációs keresztény" vagyok a családban, s ha figyelembe vesszük, hogy Kínában csak mintegy kétszáz évvel ezelőtt jártak az első sikeresen térítő misszionáriusok, akkor ez nem is kevés. Egyébként nemsokára - 2007-ben - fogják kétszáz éves fennállásukat ünnepelni a kínai keresztény gyülekezetek.
• Mennyire kötődik a kínai vallási kultúrához?
• Kínában főleg az ezeréves buddhista hagyományokat ápolják. A mi családunkban azonban - mivel már a nagyszüleim is keresztények voltak - nem tartottuk, nem tartjuk a buddhista szokásokat. De természetesen ismerjük őket, a gyermekeimnek el tudom mondani, és meg is fogom tanítani őket. Igaz, kissé megfakultak már, hiszen amikor Kínában a kommunisták kerültek hatalomra, akkor eltöröltek mindent. Nem volt se buddhizmus, se kereszténység, s az évtizedek során sok minden feledésbe merült.
• Hány kínai nyelvű keresztény gyülekezet működik ma Magyarországon?
• Jelenleg négy olyan keresztény gyülekezet van, amely csak kínaiakból áll. Ezek közül kettőnek - az egyik a miénk - egy pünkösdi közösség, kettőnek pedig reformátusok adnak lehetőséget az összejövetelekre, tőlük béreljük a helyiségeket. Azért is vagyunk protestáns egyházak közelében, mert a magyarországi kínai közösségek presbiteriánus hagyományok alapján jöttek létre. Saját templomunk sajnos még nincsen. A mi gyülekezetünk egyelőre elég kis létszámú - tizenöt-húsz főt számlál -, hiszen csak idén januárban alakult meg, de úgy gondolom, hogy fejlődni, gyarapodni fogunk.
• Kik látják el a közösség vezetését?
• Minden gyülekezetnek van egy főállású pásztora, aki a vasárnapi istentiszteleteket tartja, és gondoskodik a hétköznapi "bibliatanítás" megtartásáról is. Őket külföldön képezték ki. (Elsősorban Kanadában, innen a presbiteriánus kötődés - Gy. G.)
• Hogyan zajlik az istentisztelet? Milyen különbségeket lehet találni a magyarországi protestáns liturgiához képest?
• Inkább azt mondanám, hogy sok hasonlóság van az istentiszteleteink között. Például sok közös énekünk van, mi azonban természetesen kínai szöveggel énekeljük őket. Mint ahogy a szertatás is kínaiul zajlik, mégpedig a mindenki számára érthető mandarin nyelvjárásban. (Ez az elfogadott, "hivatalos" kínai nyelvjárás, amelyet a kommunikációs problémák áthidalása érdekében Kínában és külföldön egyaránt sokan megtanulnak, beszélnek. - Gy. G.) Mi is rendszeresen - minden hónap első vasárnapján - élünk az úrvacsorával. A keresztény ünnepeket is ugyanakkor és hasonló módon ünnepeljük meg, mint a magyarországi protestánsok.
• Milyen sajátosságai vannak hitéletüknek? Csak az istentiszteleteken találkoznak, vagy többrétű a kapcsolat a közösség tagjai között?
• Mi már az istentisztelet előtt egybegyűlünk egy közös étkezésre vasárnap este, s csak annak végeztével kezdődik el a szertartás. Az is természetes, hogy mindenki minden alkalommal részt vesz az istentiszteleten. Azonban nemcsak ilyenkor, hetente egyszer találkozunk, hanem többször, egyéb alkalmakkor is. Vagyis igyekszünk keresztény közösségként élni. Nemcsak bibliaórára, templomba járunk együtt, hanem kirándulni, szórakozni is, de az is előfordul, hogy valakinél összegyűlünk. Kicsi, de nagyon öszszetartó gyülekezet a miénk.
• Az Ön és a családja életében milyen szerepet játszik a hit, és hogyan éli meg a mindennapokban?
• Személyes, élő, "napi" kapcsolatom van Jézus Krisztussal, Megváltómmal. Naponta olvasom a Bibliát is, hiszen az Isten szava, amelyre szükségünk van. Ez az élet kenyere. A családom együtt szokta olvasni, ami azért is jó, mert így a gyermekeim keresztény hitben nőnek fel.

Vasárnap esténként természetesen eljárunk a kínai istentiszteletre, de sokszor el szoktunk menni délelőtt a magyarra is. A gyerekek meg eljárnak a magyar gyermekbibliakörre. Ez egyben azt jelenti, hogy kapcsolatot tartunk a magyar gyülekezettel is.

Gyarmati Gábor

::Nyomtatható változat::