Evangélikus Egyház
- Online újságok
- Evangélikus Élet
- Archívum
- 2005
- 22
- Sok a kapcsolódási pont
Keresztutak
Hozzászólás a cikkhez
Sok a kapcsolódási pont
Országos protestáns missziói fórum Balatonszárszón
"...nem a misszió az egyház funkciója, hanem az egyház Jézus missziójának funkciója. Az egyházat egyes-egyedül az legitimálja, hogy folytatja-e ezt a missziót." Klaus Douglass e gondolata - amely Az új reformáció - 96 tétel az egyház jövőjéről című könyvében olvasható - jegyében is szervezte meg a Protestáns Missziói Tanulmányi Intézet Alapítvány az országos protestáns missziói fórumot Balatonszárszón május 17-20. között az evangélikus és református missziói ágak vezetői, valamint kerületi és megyei előadói számára. Mintegy nyolcvanan gyűltek össze azzal a céllal, hogy új együttműködési formákat találjanak, illetve hogy erősítsék a már meglévőket. A Szentlélek egyesítő jelenlétének köszönhetően egy olyan hálózat körvonalai rajzolódtak ki, amely a protestáns egységet erősíti Urunk missziójában.
Az úgynevezett társadalmi missziók általában nem kapcsolódnak szorosan gyülekezetekhez, hiszen szolgálati águk nem koncentrálódik egy adott földrajzi helyre. A missziói előadók pedig egy-egy egyházmegye vagy -kerület határain belül tevékenykednek, s nehezen tartanak kapcsolatot a missziói ágak vezetőivel. Így sokszor csak keveset tudnak a drogos- vagy iszákosmentő, házasság- és családsegítő, a cigány-, börtön-, lepra- stb. missziók munkájáról. A missziói ágak problémája pedig legtöbbször az, hogy a gyülekezetekbe történő integráció nem valósul meg a szoros kapcsolat hiánya miatt. A missziói ágak tevékenysége csak nyitott gyülekezetekben teljesedhet ki, s a gyülekezetek missziói szemlélete erősödhet a missziói ágakkal való együttműködésben.
A fórum első konzekvenciája az volt, hogy meg kell ismernünk egymást ahhoz, hogy munkánk hatékonyan szolgálhassa Krisztus misszióját. A missziók célközönsége széles társadalmi spektrumot foglal magába. Ez jelentős mértékben megnehezíti a gyülekezetekben való ismertség és integráció létrejöttét. Ugyanakkor számos eset mutatta, hogy mindez nem lehetetlen. Van példa sikeres együttműködésre, és vannak mintaértékű gyülekezetek, ahol nyitottak a gyülekezet tagjai arra, hogy befogadják fogyatékkal élő, kisebbségben lévő vagy hányatott sorsú testvéreiket, értük és velük imádkozzanak, s ha szükséges, anyagi áldozatot is hozzanak.
A négy nap alatt a fórum résztvevői az önismeret kérdéskörével, a misszió sokféleségével foglalkoztak, valamint bemutatkoztak az egyes munkaágak és szervezetek. Ezekhez a témákhoz kapcsolódóan kisebb csoportokban készítettek terveket, és igyekeztek megoldásokat találni arra, hogy miként lehetne szorosabbra fűzni mind a szakmai, mind a területi együttműködést. Megismerkedtek az evangélikus és református egyházstruktúra és -jog ide vonatkozó részeivel is.
A fórum alapvetően nem előadásokra, hanem csoportmunkára épült, amely elősegíti, hogy a konkrét akadályok és tervek napvilágra kerüljenek, illetve formát öltsenek. Számos misszióvezető talált a másikban magának megfelelő partnert, s kiderült, hogy sokkal több a kapcsolódási pont, mint sejtették volna.
Többen megfogalmazták, hogy a sajtóval és a civil szférával való kapcsolatuk nem kielégítő, javítani kell a belső információáramláson is, ennek érdekében kommunikációs stratégiát kell kidolgozni. Ezért a következő fórumot 2006-ban a civil szférával való kapcsolat erősítésének és a kommunikáció javításának jegyében tervezik.
P. Tóth Tamás
Regionális hozzárendelés:
Balatonszárszói Evangélikus Leányegyház
::Nyomtatható változat::
|