EISZ
Evangélikus Információs Szolgálat
 
Luther Kiadó
Luther Kiadó
 
Rovatoló
Fundamentum
Élõ víz
Egyházunk egy-két hete
Keresztutak
e-világ
Kultúrkörök
Keresztény szemmel
Nem mi írtuk...
A hét témája
Evangélikusok
EvÉlet - Lelki segély
A közelmúlt krónikája
Gyermekvár
Szószóró
evél&levél
Közlemények, nyilatkozatok
On-line plusz
E heti Luther-idézet
Útitárs
Presbiteri
 
Evangélikus Egyház - Online újságok - Evangélikus Élet - Archívum - 2005 - 29 - Hívására indultunk...

Evangélikusok

Hozzászólás a cikkhez

Hívására indultunk...

Lelkészek emlékeznek

Nem túl vaskos, de olvasásra érdemes, tartalmas könyvet tartok a kezemben, és örömmel nyugtázom: megérkezett hát a harmadik kötet is, hasonló szándékkal és hasonló tartalommal, mint az elõzõk. A Fébé Evangélikus Diakonissza Egyesület kiadásában nemégiben megjelent mû a Hívására indultunk – Aranydiplomás evangélikus lelkészek vallomásai címet viseli. Ilyen témájú kiadvány elõször két évvel ezelõtt látott napvilágot. A mûfaj – lelkészek vallomásai sorsukról, szolgálatukról – akkor még újnak számított. E kötetnek pedig már vártuk a megjelenését.

A 2003-as, Krisztus meghalt és feltámadott értünk címû elsõ kötet Madocsai Miklós összeállításában, a 103. zsoltár bevezetõ soraival és a legjellemzõbb zsoltáros mondattal – „Áldjad, lelkem, az Urat, és ne feledd el, mennyi jót tett veled!” – került az olvasók kezébe. Különös értéke, hogy egy összetartó, tehetséges évfolyam tagjai a szerzõi, továbbá hogy az írások közben a tartalomhoz illõ versek, idézetek frissítik fel az olvasót. Sõt a szerzõk megszólaltattak olyanokat is, akikkel együtt indultak ugyan, de másfelé folytatták útjukat, és szerepelnek olyanok is, akik földi életük végére értek. Levélrészletek és Szita István mûvészi illusztrációi emelik a kiadvány színvonalát, és ha a közölt fényképek nem is mind sikerültek, mégis sugárzik róluk kedves szolgatársaink tekintete, és élettelivé teszik a kiadványt. Megjelenésekor lelkesen írtam errõl az úttörõ publikációról, és õszinte örömmel vettem, amikor a következõ évfolyam beszámolójának ismertetésére is felkértek.

A 2004-ben megjelent kötet címe egy határozott krisztusi felszólítás: Legeltesd az én juhaimat! Ez Jézus szavára emlékeztet, amelyet Péterhez intézett kiküldésekor (Jn 21,17). Az évfolyam vallomásait dr. Karner Ágoston és Sárkányné Horváth Erzsébet szerkesztette kötetbe. A könyvhöz Szabó Lajos, az Evangélikus Hittudományi Egyetem rektora írt szép ajánlást, illetve tekintette át azt a korszakot, amelyben a lelkészek szolgáltak. Pályafutásuk során sok nehézséggel birkóztak; nem volt könnyû ellátniuk a tiszta igehirdetés, a lelkipásztori erõsítés, a vigasztalás feladatát. Mégis: a problémamentesnek éppen nem mondható korszak is Isten találékony szeretetérõl és hûségérõl beszél, a nehézségek, az egyes emberek életpályájának göröngyösebb szakaszai ellenére is. A kötet érdekes keresztmetszetet ad egyházunk életérõl; különösen tanulságos a végén olvasható – egy kerekasztal-beszélgetés alkalmával felvetõdött – kérdések sora. Ezeket nemcsak a résztvevõknek, hanem minden egyháztagunknak ismernie kellene.

A harmadik, friss kötetet a megjelenést követõ második nap már kezembe is vehettem egy kedves volt munkatársam ajándékaként. Hamar elolvastam, és azóta újra meg újra belelapozok. Egy úgynevezett „társult” évfolyam tagjainak írásai ezek, Keveházi László és Missura Tibor szerkesztésében. Az ízléses küllemû könyv borítója a halált legyõzõ Bárány szimbólumával hitvallás jellegû, a felirata szintén. A latin szöveg magyarul így hangzik: „Gyõzött a mi Bárányunk, és mi õt követjük.”

A szerzõk talán az utolsó évfolyam tagjai, akik még az egykori lelki ébredés hátterével érkeztek. Tíz együtt szolgált kolléga írta a törzsszöveget. Megszólalt három külföldre szakadt társ is, mindhárom elment már a minden halandók útján. Szóhoz jutottak azok is, akik csupán egy hosszabb-rövidebb idõszakban szolgáltak egyházunkban, és olyanok is, akiknek az életútja másfelé kanyarodott, más pályán folytatódott. Nagyon jónak tartom, hogy a Bevezetés és az Utószó a két szerkesztõ tollából ugyanazt a mondanivalót sugallja, illetve ugyanazon az alaphangon fogalmazza meg a könyv tartalmát: a hálaadás hangján. Hálát adnak a felkészülésért, a szolgálati évek szépségeiért és örömeiért, a nehéz, embert próbáló szakaszok ellenére is. Meghirdetik a további feladatot: együtt, egymásért lehet imádkozni, hálát adni és könyörögni az elõdökért és utódokért (5. kk., 223. lap).

A sok érdekes írásban az olvasó eddig ismeretlen anyaggal is találkozhat. Tanulságosak a részletek. Két irodalmi igényû írást is találtam: Szelényi Zoltánné és Magyar László vallomását. Mindkettõ megérdemelné a szélesebb körû olvasóközönség figyelmét is.

Egy korábban már felvetett gondolatommal zárom soraimat: majd ha – két év múlva – az ötödik kötet is megjelent, a sorozatot mint vizsgaanyagot fel lehetne venni a lelkészképzésben kötelezõen elolvasandó mûvek listájára, a valódi közelmúltat bemutató hazai egyháztörténeti munkaként. Nem becsülöm le az irattárak anyagát, az elmúlt évtizedek LMK-jegyzõkönyveit, sajtónk közléseit – azt, ami az Evangélikus Életben, a Lelkipásztorban, az Evangélikus naptár egyes köteteiben megjelent –, de mindezt papírszagúnak, sõt életidegennek tartom. E kötetek viszont az élet illatát lehelik. Egyháztörténet ez alulnézetbõl? Nem! Az egyház napszámosai valósághû vallomásainak sora. Ily korban éltünk mi! És ezekben az évtizedekben kíséreltük meg az igét hirdetni, Krisztus juhait pásztorolni, hívására indulni és megmaradni ott, ahová õ rendelt. „…neked szolgálni gyönyörûség…” – imádkozzuk ezt a mondatot is lelkészeinkért, az evangélium örömének hirdetõiért Evangélikus énekeskönyvünk imádságos részében (733. o.). Ezt érezteti meg sorozatunk mindhárom darabja, amelyeket ajándékba kapott lelkészi karunk és egyházunk egész népe. Köszönjük!

*

Hívására indultunk – Aranydiplomás evangélikus lelkészek vallomásai, 1950–1955, 1951–1956. Szerkesztette Keveházi László és Missura Tibor. A Fébé Kht. kiadása, Budapest, 2005. Ármegjelölés nélkül.

Hafenscher Károly (id.)


::Nyomtatható változat::

E számunk tartalma
Napról napra
Új nap - új kegyelem
Liturgikus sarok
Istentisztelet és gyülekezetépítés
Élõ víz
Áramszünet
A csodálatos orgona
Heti útravaló
Egyházunk egy-két hete
Evangélikus pedagógusok országos találkozója
Templom - falak nélkül
Lelkészt iktattak Galgagután
A hálaadás és a találkozás ünnepe
Isten, a gyülekezet és a televíziónézõk színe elõtt...
1 + 5 ordináció, avagy a lelkészavatások hétvégéje
Keresztutak
Református konvent
A tehenek és a feszület
Ökumenikus lelkészi csendesnapok Balatonszárszón
Piliscsabán "a küldetésrõl"
A lehetséges lehetetlen
Evangélikusok
Hívására indultunk...
e-világ
Fülöp-szigeteki üzenet
2005. július 7.,London
Elegáns példa
A hét témája
Mire jó egy amerikai ösztöndíj?
Az angolszász és a magyar felsõoktatási rendszer
A közelmúlt krónikája
Táboriták régen és ma
590 éve égették meg Husz Jánost
Husz János emlékére
E heti Luther-idézet
Luther-idézet
Kultúrkörök
Tényleg... miért hiszek?
Kisplasztikák nagymestere
Vers és zene együtt
Zsoltárok: itt és most
A vasárnap igéje
"Mégis-szeretetben" élni
Oratio oecumenica
Oratio oecumenica
EvÉlet - Lelki segély
Szinglisors
Szószóró
Szenvedélyek: szenvedjek vagy éljek?
 
A lapról
Impresszum
Fórum
Kapcsolatok
Evangélikus portál
Déli Egyházkerület
Északi Egyházkerület
Nyugati (Dunántúli) Egyházkerület
 


Evangélikus Egyház Online újságok Evangélikus Élet Archívum 2005 29 Hívására indultunk...

© Magyarországi Evangélikus Egyház, Internet Munkacsoport, 2003–2017
© Luther Kiadó, Evangélikus Információs Szolgálat, 2015–2017
Az adatok kereskedelmi célra nem használhatók. Minden jog fenntartva.
Kérdések és megjegyzések: Webmaster