Kultúrkörök

Hozzászólás a cikkhez

Kötetborító

Idejük van a zsoltároknak – ezt a József Attilától kölcsönzött mondatot választotta legújabb kötete mottójául és címéül Sumonyi Zoltán. A könyvben a költõ legújabb munkái mellett a korábbi évek verstermésébõl talál válogatást a lírai irodalmat kedvelõ olvasó. A közelmúltban megjelent gyûjteményben megtalálhatók a Pál apostol levelei, a Hegyi beszéd, a Jelenések könyve és a Zsoltárok könyve alapján írt költemények is.

A rádiós szerkesztõként dolgozó szerzõ, neve nem ismeretlen irodalmi körökben sem. Több kötete megjelent már korábban, publikált verseket, tanulmányt, sõt az utóbbi években történelmi regényei is napvilágot láttak. Bibliai témájú versciklusaihoz Gryllus Dániel zenét is szerzett, és azok CD-n is kaphatók (Pál apostol, A hegyi beszéd, Tizenöt zsoltár), néhány Sumonyi–Gryllus-szerzeményt evangélikus ifjúsági énekeskönyvünk, az Új ének is tartalmaz.

A Helikon Kiadó gondozásában megjelent kötet a szerzõ sokszínû költészetérõl tanúskodik. Az elégikus hangvételû versek mellett számos költemény történelmi korokba kalauzolja az olvasót. Nemcsak a könyv címével, hanem egy verssel is emléket állít Sumonyi a száz évvel ezelõtt született József Attilának, illetve egy-egy mûvet szentelt Petõfinek, Adynak és Vas Istvánnak is. Igazi stílusbravúr az a tíz levél, amelyet a neves zeneszerzõ, Bartók Béla nevében írt meg verssorokba szedve.

A legnagyszerûbbek talán pont a bibliai témára írt darabok. Csodálatosan dolgozza fel Jézusnak a Hegyi Beszédben elhangzott szavait és Pál levélbe írt mondatait. Az ige nem elvész, hanem újjászületik, segít rácsodálkoznunk arra, hogy az soha nem volt olyan aktuális, mint éppen a mi idõnkben. „Ne aggódjatok, bármilyen nagyok / az élet gondjai; / mert nem az étek – fontos az Élet / mit át kell menteni! / Lásd, madaraknak, bár nem aratnak, / Az Isten megterít. / Hát ti, különbek, bízva lehettek / Az Õ vendégei” – írja Az ég madarai címû versében.

Hasonlóképpen a zsoltárok sem veszítették értelmüket a költõ kezében. Éppen a mûvészi feldolgozások tették a zsoltárt a mi nyelvünkön is zsoltárrá, vagyis ritmussal és dallammal bíró, énekelhetõ és mindenki által érthetõ imádsággá.

„Nem az számít hát, ki ültetett fát, ki öntöz, ki nyesi. / Vagytok palánta, Istennek fája – s mi: munkatársai” – írja Sumonyi Zoltán a korinthusiakhoz írt levelet feldolgozó mûvében.

A költõ egy azok közül, akik Lutherhez és Károli Gáspárhoz hasonlóan „öntözik” a zsoltárírók, az evangélisták és az apostolok által „elültetett” mondatokat. Az így gondozott verseknek helyük van a Biblia mellett polcon. Segít megértenünk, megélnünk az ige szavait, és idõtöltésnek sem utolsó összevetni, hogy miként lehet rímekben megfogalmazni (és a Gryllus-lemezt hallgatva dalban kifejezni) egy-egy jól ismert igeszakaszt.

A kötet jól használható a gyülekezeti alkalmakon, és szép ajándék, igazi útravaló lehet az irodalmat kedvelõ, iskolájukból ballagó diákok is.

László Jenõ Csaba

::Nyomtatható változat::