Egyházunk egy-két hete

Hozzászólás a cikkhez

Ahogy olvasóink a július 10-i Evangélikus Élet 8. oldalán olvashatták, Szebik Imre elnök-püspök szívpanaszok miatt kórházba került. Azóta sokszor csörgött a telefon szerkesztőségünkben is; sokan érdeklődtek egyházvezetőnk hogyléte felől. Ezért most telefonon megkérdeztük tőle, hogy érzi magát.

Először is hálásan köszönöm az olvasóknak és a híveknek az imádságos rám gondolást. Két sebészeti beavatkozás után most már jobban vagyok. Még hat hétig nem dolgozom, és azt követően is csak fokozatosan fogok visszatérni a munkába, bár augusztusban két szolgálatot is vállaltam: egy lelkészszentelést és egy gyülekezeti alkalmat, valamint napközben is intézek néhány folyamatban lévő, halaszthatatlan ügyet. Minden napra jut egy-két látogató, beszélgetés, de ráérek olvasgatni is. (Most például Spiró György Fogság című regényét olvasom.)

Ebben a munkamániás világban óriási szüksége van az embernek a kikapcsolódásra, és semmiféle pénz nem ér meg annyit, hogy tönkretegyük az egészségünket. Komolyan kell venni Istennek a hetedik napi megpihenésről szóló törvényét. Azt javaslom mindenkinek, hogy használják ki a nyári szabadságukat, látogassák az üdülőhelyek istentiszteleti alkalmait, olvassanak a lelki épülést szolgáló könyveket – elsősorban a Bibliát. Beszélgessenek sokat a családtagjaikkal, mert ezek válnak később igazán maradandó emlékekké.

::Nyomtatható változat::