A közelmúlt krónikája

Hozzászólás a cikkhez

A katolikus egyházmegyék többsége és a református egyház várhatóan nem kíván élni az ingatlanrendezés felgyorsításának lehetőségével, az evangélikus egyház és a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) pedig még nem döntött – tudta meg szerdán az MTI. A kormány múlt szerdai döntése által az egyházak lehetőséget kapnak arra, hogy felgyorsítsák egykori ingatlanjaik tulajdonjogának rendezését, ha követelésüket eladják egy banknak. Batiz András kormányszóvivő sajtótájékoztatóján közölte: az egyházak választhatják az eredeti menetrendet is, amely szerint 2011-ig kell visszakapniuk korábbi ingatlanjukat vagy annak ellenértékét.

Gyulay Endre püspök, akit a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia az ingatlanügyek gondozásával bízott meg, az MTI-nek elmondta: az előzetes jelzések alapján az összes szerzetesrend és négy-öt katolikus egyházmegye élne az új konstrukció lehetőségével. Az egyházmegyék nagy része ugyanakkor az eredeti rendet tartaná, de a korábban megállapított összeg évenkénti valorizálásával. A katolikus egyház esetében még 320-350 ingatlan sorsa rendezetlen, az 1997-ben megállapított érték nagyságrendileg negyvenmilliárd forint körüli – ismertette.

Bölcskei Gusztáv református püspök hangsúlyozta: nem kívánnak élni semmiféle hitelkonstrukcióval. Véleménye és szakértőik álláspontja szerint az új konstrukciót törvénymódosítás nélkül nem is lehetne bevezetni.

A zsinat lelkészi elnöke közölte: kicsit furcsának tartják, hogy „gyorsításról beszélnek, amikor a rendes ütemezéshez sincsenek meg a források”, az idei költségvetésben ugyanis nincs egyetlen fillér sem újabb ingatlanügyek rendezésére. Hozzátette, hogy ezzel a kormány megsértette a törvényt, amely kimondja, hogy évenkénti egyenletes ütemezéssel kell rendezni a hátralévő ingatlanügyeket, és ehhez biztosítani kell a szükséges forrásokat. A református egyház esetében nagyságrendileg kétszáz ingatlan sorsa vár rendezésre, hárommilliárd forint körüli értékben – mondta a püspök.

A Magyarországi Evangélikus Egyház már az év elején foglalkozott a kormányjavaslattal, és úgy nyilatkozott, hogy „nyitott a kártalanítás felgyorsítására, de azt nem magánjogi úton, hanem kizárólag a korábbi közjogi keretek között tartja megvalósíthatónak” – közölte az egyház állásfoglalását ismertetve Hafenscher Károly szóvivő. „Mivel eddig megelégedésünkre, jó és rendezett mederben zajlott a 2011-ig tervezett folyamat, a mai kormánydöntéssel olyan új helyzet alakult ki, amelynek nyomán az egyház illetékes testületei a következő néhány hétben újratárgyalják, hogy részt akarnak-e venni a programban, és hogy a felkínált lehetőségek közül melyik módon képzelik el a nyolcvanegy ingatlan tulajdonrendezésének ügyét” – tette hozzá.

MTI

::Nyomtatható változat::