On-line plusz

Ismerjük meg énekeinket! 13.

Hozzászólás a cikkhez

Régi magyar énekeket bemutató sorozatunk befejezéséhez érkeztünk; ma a 16–17. századi dallamokról írott cikk második részét olvashatják. (E. Zs.)

Régi énekeinket magyarul fogalmazott vagy magyar nyelvre fordított szövegük miatt jogosan tartjuk magyar énekeknek. Némileg párhuzamos jelenségre gondolhatunk a dallamokat tekintve is: van közöttük magyar, de olyan is, mely bár külföldi – lengyel, cseh – vagy esetleg gregorián eredetű, a hazai használatban idővel megmagyarosodott. A dallamok szerzőit ritkán ismerjük, hiszen az énekeknek mindig a szövegét tartották fontosabbnak. A keretezést, a dallamot járulékos elemnek tekintették, mely lehetővé teszi és szabályozza a szöveg együttes éneklését.

A fennmaradt dallamok többsége egyszerű és könnyen énekelhető, alkalmas arra, hogy a gyülekezet gyorsan megtanulja. A jellegzetes dallamokhoz több szöveget is énekeltek, mint ahogyan ma is tesszük egy-egy tetszetős dallammal.

Bár formáját tekintve kissé szokatlan, mégis kedvelt a dallama a Téged, Úristen kezdetű éneknek (EÉ 41). A széles körben elterjedt, öt rövid sorból álló dallam valószínűleg egy magyarországi Mária-himnuszból származik, és világi szövegekkel is énekelték.

A magyar énekeknél szokatlan formát fedezhetünk fel két egymást követő énekünkben. Az Ó, felséges Atya Isten (EÉ 91) kezdetű háromsoros ének dallama igen régi eredetű; ebben a formában valószínűleg a Felvidékről származik. Tranoscius énekeskönyvében jelent meg Lőcsén (1635), ugyanabban az évben pedig az Eperjesi graduálban is lejegyezték magyar nyelven.

Nemzetközileg elterjedt és igen népszerű dallama volt a Jézus Krisztus, szép fényes hajnal kezdetű éneknek is (EÉ 92). Gregorián himnuszból származó dallamát nemcsak egyházi, hanem hajnalhirdető énekként is használták.

Az énekek sokfélesége természetesen abból is adódik, hogy a rendelkezésre álló nyolc-kilenc hangot különbözőképpen használják fel. Van, amikor a dallam alulról indul, és egy nagy ív bejárásával érkezik vissza a kiinduláshoz; ilyen a Krisztus Urunknak áldott születésén (EÉ 158). Van olyan dallam, amelyik középről indul, majd a felső régiót is igénybe véve onnan ereszkedik alá, mint a Jer, dicsérjük az Istennek Fiát (EÉ 363). Ez a szépen megformált dallam ugyancsak kedvelt volt, amit az is bizonyít, hogy sokféle szöveggel énekelték, nemcsak Batizi Andráséval.

A Jövel, Szentlélek Úristen (EÉ 229) pünkösdi ének fordításához a magyar protestáns egyházakban nem Luther dallamát használták fel. Helyette az Eperjesi graduálban lejegyzett dallam vált népszerűvé, melynek kezdete az Úr Jézus, hozzád kiáltok (EÉ 75) első sorát idézi.

A Semmit ne bánkódjál (EÉ 261) dallama Hoffgreff históriás gyűjteményében jelent meg 1556-ban Kolozsvárott a bibliai Eleázár történetével. A dallam igen meggyőzően példázza a 16. század zenei alkotásainak szólamvezetési igényét: ha a dallamban lépcsőzetes mozgás helyett ugrás következik, akkor az irányt visszafelé kell kiegyenlíteni.

Másik históriás eredetű és a humanista metrikus ódák hatását mutató dallamunkra készült Pécseli Király Imre szövege a 17. században: Paradicsomnak te szép élő fája (EÉ 365). A dallam Tinódi Cronicájában (Kolozsvár, 1554) Dávid és Góliát bibliai történetéhez kapcsolódik. Énekeskönyvünkbe a históriás dallam 18. századi változata került be.

Érdekes az Új világosság jelenék (EÉ 258) dallamának újkori története. Huszár Gál énekeskönyve szerint az ének középkorból származó, szépen díszített dallamához többféle reggelihimnusz-szöveget illesztettek a 16. században. Majd a 17. századi graduálokban ugyanehhez a dallamhoz megjelent egy új szöveg, mely általában a liturgikus könyvek élére került: Új világosság jelenék.

A következő évszázadban a dallam veszített eredeti szépségéből, dallamvezetése egyszerűsödött, hangjai ritmusba merevedtek, ezáltal azonban gyülekezeti éneklésre alkalmasabbá vált. Így jelent meg a református énekeskönyvekben, s ezt vettük át mi is.

A himnuszdallam, mely egykor Szent Erzsébet tiszteletére, majd reggeli dicséretekhez zengett, a 17. századtól napjainkig az igét életünk középpontjába állító új adventi-reformációs szövegtartalomnak vált ékes keretévé.

Ferenczi Ilona

::Nyomtatható változat::