Cantate

Ismerjük meg énekeinket! 18.

Hozzászólás a cikkhez

Rovatunk mostani cikke énekeskönyvünk cseh, lengyel és szlovák eredetű énekei legjavának a bemutatására vállalkozik.

Ezen énekek nagy része – szemben a skandináv vagy az angolszász énekcsoport többségével, melyek később kerültek repertoárunkba – már az 1911-ben megjelent Dunántúli énekeskönyvben megtalálható, és vannak közöttük még régebbiek is. A békéscsabai és a szarvasi énekeskönyv vagy a nyíregyházi toldalék természetesen még inkább őrzi a Tranoscius-hagyományt, amelyből a legtöbb ének származik.

A szlovák ajkú evangélikusság éneklését, ezen keresztül egész kegyességét meghatározta Juraj Tranovský (humanista nevén Georg Tranoscius) evangélikus lelkészi, énekszerzői, énekeskönyv-szerkesztői tevékenysége. Az 1636-ban megjelent Cithara sanctorum (amelyet összeállítója után Tranosciusnak neveznek) a szlovák evangélikusság számára egészen a legutóbbi időkig a legfontosabb énekeskönyv, mely a magyar ajkú evangélikusok énekkultúráját is befolyásolta. Vietórisz József nyíregyházi gimnáziumigazgató – látva, hogy a gyülekezet tagjai egyre kevésbé tudnak szlovákul – az 1910-es években elkezdte magyarra átültetni a szlovák Tranosciust. A hatalmas jelentőségű munka, a teljes énekeskönyv fordítása 1935-ben jelent meg, gazdagítva a magyar nyelvű énekkincset.

De haladjunk történeti sorrendben. Az Itt a drága idő (EÉ 134) adventi ének dallama (EÉ 136) az Ave hierarchia kezdetű középkori kancióból alakult ki, német területen korállá is vált. Szövege huszita eredetű, utal a várakozásra, a próféciákra, a megtérés szükségességére. A Krisztusunk ma született (EÉ 160) arányosan kialakított huszita dallama sugallja a gyermeki, játékos karácsonyi örömöt. A szöveg a Tranosciusból származik; a versszakok végi refrén Jézust szólítja meg.

A Hirdetek tinéktek (EÉ 159) szövege az angyal örömhír-bejelentését idézi. Dallama – mely egy vízkereszti énekünkhöz (EÉ 186) is kapcsolódik – Michael Weiße 1531-es énekeskönyvében található. Ez a gyűjtemény a huszita mozgalomból származó, a cseh irodalom fejlődésére jelentős hatást gyakorló, majd szülőföldjükről menekülni kényszerülő és Poroszországban új hazát találó vallási közösségnek, a Cseh Testvéreknek (Böhmische Brüder) a nagy jelentőségű, első német nyelvű énekeskönyve.

A Béke legyen a nap alatt (EÉ 465) is a Cseh Testvérek dallama. Szövege a karácsonyi evangéliumból (Lk 2,14) kiinduló Gloria-parafrázis, mely a Szentháromság jelentőségét is kiemeli. A Mi Urunk, édes Atyánk (EÉ 233) Kliment Bosák cseh lelkész Szentháromság-éneke Rimay János fordításában. A pünkösdi fejezetben található, de még inkább alkalmas istentiszteletet kezdő fohászéneknek. Az Isten nékem erőm, bizodalmam (EÉ 338) a Prágai graduálból került a Tranosciusba.

Az Áldj meg minket, Úristen (EÉ 323) eredeti, több passiós szöveghez is kapcsolódó koráldallama (EÉ 204) szintén a már említett Weiße-énekeskönyvben jelent meg. Bensőséges szövege a lengyel Jakub Lubelczyknek és a 16. század kiemelkedő magyar költőjének, Balassi Bálintnak a nevéhez köthető.

A Jézus, Istennek Báránya (EÉ 194) – Michal Grodzki verse – a nagypénteki eseményeket és következményeiket tárja elénk. Lépegető, motívumismétlő, refrénes dallama egy himnusszerű dallamcsoporthoz tartozó lengyel variáns. Ezzel az énekkel gondolatmenetében rokon a Dicsőítünk, Krisztus, aki szenvedtél (EÉ 199). Szövege a Kyrie-refrénnel záruló Laus tibi Christe fordítása; dallama a Rex Christe factor omnium himnusz refrénes kibővítése, mely Lukas Lossius Psalmodia című, 1561-ben kiadott gyűjteményében jelent meg.

Végezetül még néhány ének, melynek dallama és/vagy szövege a Tranoscius kétszáz év alatt megjelent, egyre bővülő kiadásaiból származik: Dicsértessék, Uram (EÉ 61; szövege megtalálható a szintén mérföldkőnek számító énekgyűjteménynek, a Zengedező mennyei karnak az első kiadásában); Ékes dolog ismerni (EÉ 67); E nagy nap fájdalmát (EÉ 211); Teremtő Istenünk (EÉ 345); Fordítsd el rólunk, Urunk, haragodat (EÉ 411), valamint az igen népszerű Előtted állok, drága Jézusom (EÉ 417) és a Jézusom, Krisztusom, én szerelmesem (EÉ 381).

Kívánom, hogy minél többen megismerjük e kincseinket, és énekeljük Krisztus dicséretét, mert „ő ama világosság: / Hirdessétek! / Nyomában a boldogság: / Kövessétek!” (EÉ 160,3)

Ecsedi Zsuzsa

::Nyomtatható változat::