Keresztutak

Hozzászólás a cikkhez

A Gergely-naptár szerint szeptember 13-án – a gyakorlatban már 12-én este – köszöntött be a zsidó újév (ros hasaná). A zsidó naptár szerint 5768. tisri hónap elseje és másodika a zsinagógai újév, a világ és az ember teremtésének évfordulója, amikor az ember teremtett voltára és Istentől való függőségére is emlékeznek. A zsidó naptár szerint négy újév van, ezek közül a legjelentősebb a zsinagógai újesztendő.

A ros hasaná kifejezés szó szerint azt jelenti: az év feje, ezen felül illetik még a jom truá (a kürtharsogás napja), a jom hadin (az ítélet napja), a jomá diarichtá (hosszú nap), jom harat olám (a világ születésnapja), a jom hákeszen (az eltakarás napja) névvel is.

A zsidó újév napja – mivel a zsidó naptár luniszoláris, azaz a Hold és a Nap szerinti naptár – mindig újholdra esik. Ez a lelki számvetés, önvizsgálat, az ima időszaka, amikor a Talmud szerint minden élőlény elvonul Isten előtt, aki megítéli őket a következő esztendőre. Mivel a közepesek még kapnak haladékot, hogy megjavítsák magukat, a hithű zsidók e napon visszagondolnak az elmúlt évben elkövetett hibáikra és tévedéseikre, az őket ért kísértésekre. Ugyancsak az újév napján adnak hálát a Mindenhatónak, amiért egész éven át megóvta őket a balszerencsétől és a rossztól.

A zsinagógában áldást mondanak, majd megfújják a sófárt (ez eredetileg kosszarv, amely az Ábrahám által feláldozni kívánt fia helyett kapott kosra emlékeztet). A hagyomány szerint a sófár hangja hallatszott a sínai kinyilatkoztatás alkalmával, ez jelzi majd a Messiás eljövetelét, s az 1967-es arab–izraeli háború idején is a sófár megfújása jelezte Jeruzsálem újraegyesítését.

A ros hasanát megelőző hónap már a megtérés jegyében telik, szokás ilyenkor jókívánságokat küldeni és az év közben tett fogadalmakat feloldani. A nap előestéjén fehér ruhákba öltöznek, a zsinagógában is a fehér szín az uralkodó. A zsidó újévi asztalon datolya, gránátalma, tök, csicseriborsó és póréhagyma található, mert ezek a termékeny és gyorsan fejlődő növények a kabbala szerint a szerencse jelképei. Nem hiányozhat a hal sem fejével együtt, továbbá a mézes alma, amely kellemes és vidám évet hozhat, s a máskor sós és hosszúkás kalács (barhesz) is kerek és édes.

A ros hasanát sok helyen olyasmivel töltik, amit egész évben végezni akarnak, így éjszaka nem alszanak (nehogy elaludják a szerencséjüket), hanem imák és vallásos énekek hangzanak fel. Közép-Európában, így Magyarországon is elterjedt a ros hasaná első napjának délutánján – vagy ha az a nyugalomnapra esik, akkor a következő nap – a Táslich szertartás. A kenyérmorzsát összegyűjtik és beleszórják egy folyóba – így szimbolikusan vízbe vetik a bűneiket, ezáltal tisztán kezdhetik meg az új esztendőt.

Tíz nappal a ros hasaná után tartják a legnagyobb zsidó ünnepet, a jom kippurt. Ezt az időszakot tíz bűnbánó napnak nevezik, amikor mindennap különleges bűnbánó imákat kell mondani; az erre eső szombat a megtérés szombatja. A jom kippur a nagy megbocsátás napja, amikor Isten feljegyzi az élet könyvébe azoknak a zsidóknak a nevét, akik az új esztendőben is élhetnek.

MTI/Vladár Tamás

::Nyomtatható változat::