Élő víz

Hozzászólás a cikkhez

„Meg vagyok gyõzõdve, hogy sem halál, sem élet, sem angyalok, sem fejedelmek, sem jelenvalók, sem eljövendõk, sem hatalmak, sem magasság, sem mélység, sem semmiféle más teremtmény nem választhat el minket az Isten szeretetétõl, amely megjelent Jézus Krisztusban, a mi Urunkban.” (Róm 8,38–39) – Bizony, hosszú a lista arról, ami vagy aki megpróbál elválasztani bennünket Istentõl. Pál apostol a római gyülekezetnek írta biztatásként ezen sorokat, amikor Isten gyermekei próbás idõszakot éltek meg.

Velünk is megeshet, hogy úgy érezzük, mintha minden és mindenki összeesküdött volna ellenünk. Hol van Isten? Szeret-e még minket? Ha szeret, mit kezdjünk azzal az akadállyal, amely elõttünk tornyosul?

Halál: a bûneset óta életünk természetes velejárója. Halljuk a szenvedõ sóhaját, hogy már nem bírja elviselni a fájdalmat. Megállunk szeretteink koporsója mellett. Érezzük szívbe markoló hiányát annak, aki elõrement. Szembesülünk saját mulandóságunkkal. Törékeny az életünk, bármikor történhet valami tragikus… De még a halál sem választhat el Isten szeretetétõl.

el ajkunkat. Cselekedetek bizonyítják létünket. Érzések töltik el szívünket. Gondolatok, tervek visszhangoznak bennünk. Kapcsolatok határozzák meg életünket – Istennel, önmagunkkal, a másik emberrel való bensõséges vagy éppen rideg viszonyunk. Munka, pihenés, szórakozás jellemzi napjainkat… Az élet sem választhat el Isten szeretetétõl.

Angyalok: Isten követei. Mennyei lények, Isten udvartartásának tagjai. Emberek, akiket az Úr küld hozzánk, hogy akaratát közvetítsék számunkra. Olyanok, akik a gondviselés eszközei… Az angyalok sem választhatnak el Isten szeretetétõl.

Fejedelmek: azok, akik vezetõ pozícióban vannak, és jól vagy rosszul irányítják a rájuk bízottak sorsát. A miniszterelnök. Az államfõ. A polgármester. A vezérigazgató. A fõnök a munkahelyen. A családfõ… Õk sem választhatnak el Isten szeretetétõl.

Jelenvalók: mindaz, ami a mához tartozik. Ami most betölti a szívünket, kitölti a gondolatainkat. Az, ami felett tudunk uralkodni, de az is, amit képtelenek vagyunk befolyásolni. Érzések, emberek, feladatok, adottságok, örömök és terhek… A jelenvalók sem választhatnak el Isten szeretetétõl.

Eljövendõk: a biztos és a bizonytalan. A tervek és a váratlan helyzetek. Az izgalmas és a félelmetes. A szórakoztató és az életünket gyökeresen megváltoztató. A közeli és a távoli jövõ. A holnap, amely számunkra talán el sem jön… Az eljövendõk sem választhatnak el Isten szeretetétõl.

Hatalmak: akik politikai vagy gazdasági hatalommal bírnak. Akik a lelkeket befolyásolják. Akik e világ urai. Az õsellenség, aki Isten gyermekeit pusztulásba akarja vinni… A hatalmak sem választhatnak el Isten szeretetétõl.

Magasság: a szárnyalás idõszaka. A siker. A túlcsorduló boldogság. Az önfeledtség. A gondtalanság. A megelégedettség. A csodálatos tapasztalat, ahogy életünk belesimul Isten tenyerébe. Amikor hitünk erõs, és a gyötrõ kérdésekre választ kapunk az igébõl. Az elsõ lépések azon az úton, amelyen az Úr vezetésével megyünk… A magasság sem választhat el Isten szeretetétõl.

Mélység: testi-lelki betegség. Fizikai fájdalmak. Lelki problémák. Kudarcok. Könnyek. Vívódások. Kísértés. A „nincs kiút” tapasztalata. Amikor megfogalmazzuk: „Ennél rosszabb már nem jöhet” – és mégis jön… A mélység sem választhat el Isten szeretetétõl.

Mindenféle teremtmény: mindaz, ami a fenti felsorolásból kimaradt. Az, ami él, mozog, hat, befolyásol. Ami azonban bármily erõsnek látszik is, mégiscsak alá van vetve Istennek… Semmiféle teremtmény nem választhat el Isten szeretetétõl.

Ezek egyike sem választhat el Isten szeretetétõl – biztat Pál. Miért? Mert az Isten szeretete megjelent Jézus Krisztusban, a mi Urunkban, a Megváltóban. Ez kétségbevonhatatlan tény. Ha vele járunk, benne bízunk, és õ él bennünk, akkor ez személyes tapasztalattá válik mindannyiunk számára.

Hulej Enikõ

::Nyomtatható változat::