Keresztutak

A ké­szü­lő­dés újabb je­le

Hozzászólás a cikkhez

Wit­ten­berg vá­ro­sa, a né­met lu­the­rá­nus egy­ház, sőt az egész vi­lág evan­gé­li­kus­sá­ga tu­da­to­san és kon­zek­ven­sen ké­szül a re­for­má­ció kez­de­té­nek öt­szá­za­dik év­for­du­ló­já­ra, 2017-re. A sür­gés-for­gás­nak szám­ta­lan je­le van a hit­újí­tás böl­cső­jé­nél is. Szé­pül a vá­ros, ké­szül­nek a tu­ris­ták fo­ga­dá­sá­ra al­kal­mas, az ügy­höz mél­tó fo­ga­dó­he­lyek, igé­nye­sen ala­kul az inf­ra­struk­tú­ra, sor­ra ta­ta­roz­zák a ré­gi há­za­kat. A né­met evan­gé­li­kus­ság szin­te za­rán­dok­hely­ként „hasz­nál­ja” a vá­rost, tu­da­to­san szer­ve­zik a gyü­le­ke­ze­tek, s kü­lö­nö­sen a hit­ta­no­sok, kon­fir­man­du­sok ide­lá­to­ga­tá­sát, hogy az em­be­rek meg­érez­ze­nek va­la­mit a hely szel­le­mé­ből, s al­kal­muk le­gyen a „ki­rán­du­lás” ap­ro­pó­ján meg­is­mer­ni az evan­gé­li­kus lel­kü­le­tet, Lu­ther ta­ní­tá­sát, a re­for­má­ció kin­cse­it.

A vi­lág evan­gé­li­kus­sá­gá­nak nagy csa­lád­ját össze­fo­gó és ko­or­di­ná­ló szer­ve­zet, a Lu­the­rá­nus Vi­lág­szö­vet­ség már­ci­us 15-én meg­ala­pí­tot­ta és meg­nyi­tot­ta Wit­ten­berg­ben az LVSZ-cent­ru­mot. Hosszabb fo­lya­mat ered­mé­nye­ként jött lét­re az ön­ál­ló in­téz­mény, amely ar­ra hi­va­tott, hogy a lu­the­rá­nus iden­ti­tást erő­sí­tő, teo­ló­gi­ai mun­kát vég­ző, az evan­gé­li­kus lel­ki­sé­get meg­élő szel­le­mi köz­pont­ja le­gyen a a vi­lág evan­gé­li­kus­sá­gá­nak.

A ki­lenc­ven­öt té­tel­ről hí­res vár­temp­lom­ban gyü­le­kez­tek az új in­téz­mény meg­szü­le­té­se al­kal­má­ból ren­de­zett ün­ne­pi is­ten­tisz­te­let részt­ve­vői. Egy­sze­rű, még­is ün­ne­pé­lyes ke­re­tek kö­zött hang­zott az ige, zen­gett az ének, szó­lalt meg a vi­lá­got át­fo­gó imád­ság. Az igét a vi­lág­szö­vet­ség fő­tit­ká­ra, Ish­ma­el No­ko hir­det­te Lk 9,57–62 alap­ján. Az evan­gé­li­um új­ra­fel­fe­de­zé­sé­ről és egy­há­zat meg­újí­tó sze­re­pé­ről be­szélt.

Az is­ten­tisz­te­let ke­re­té­ben ik­tat­ta be hi­va­ta­lá­ba Jo­han­nes Fried­rich ba­jor püs­pök, az Egye­sült Né­met Lu­the­rá­nus Egy­ház (VELKD) ve­ze­tő püs­pö­ke Hans-Wil­helm Kasch lel­készt, a köz­pont igaz­ga­tó­ját. Bár az in­téz­mény­nek még nincs ön­ál­ló épü­le­te, s az Evan­gé­li­kus Aka­dé­mia ad ott­hont ne­ki, az in­ten­zív mun­ka már el­kez­dő­dött.

Az ener­gi­kus ve­ze­tő el­szán­tan épí­ti az utat an­nak ér­de­ké­ben, hogy a lá­to­ga­tók ne csu­pán a múlt em­lé­ke­it lel­jék fel Wit­ten­berg­ben, ha­nem az egy­ház­úju­lás köz­pont­ját lás­sák, amely­nek ki­su­gár­zá­sa a re­for­má­ció ha­zá­ján messze túl is érez­he­tő.

A vi­lág evan­gé­li­kus­sá­gát ma­gyar, ame­ri­kai, tan­zá­ni­ai és finn ven­dég rep­re­zen­tál­ta – köz­tük je­len so­rok író­ja. Meg­val­lom őszin­tén, a wit­ten­ber­gi vil­lám­lá­to­ga­tás­ban meg­érez­tem a ta­va­szi szel­lő il­la­tát – nem csak a ter­mé­sze­tét, in­kább az egy­ház­úju­lás le­he­tő­sé­gét.

Ha­fen­scher Ká­roly

::Nyomtatható változat::