EISZ
Evangélikus Információs Szolgálat
 
Luther Kiadó
Luther Kiadó
 
Rovatoló
Fundamentum
Élő víz
Egyházunk egy-két hete
Keresztutak
e-világ
Kultúrkörök
Keresztény szemmel
Nem mi írtuk...
A hét témája
Evangélikusok
EvÉlet - Lelki segély
A közelmúlt krónikája
Gyermekvár
Szószóró
evél&levél
Közlemények, nyilatkozatok
On-line plusz
E heti Luther-idézet
Útitárs
Presbiteri
 
Evangélikus Egyház - Online újságok - Evangélikus Élet - Archívum - 2003 - 16 - Egy fa minden évszakra

A hét témája

A Föld napja: április 22.

Hozzászólás a cikkhez

Egy fa minden évszakra

Egy almafa lett az én „belső szobám”, amely az egymást követő évszakokban megmutatta Isten illatait, hangjait, „arcait” és oltalmát. Az otthont, amelynek kertjében állt ez a fa, a szüleim nagyon nehezen tudták fenntartani a II. világháború után.

Tavasszal a fa rózsaszín rügyei bódító illattal árasztották el a helyet, ahol vasárnapi iskolásat játszottunk a nővéremmel és a szomszéd gyerekekkel, a babáimat, olykor még a macskánkat is bevonva. Énekeltünk, és előadtuk vagy elbáboztuk azokat a bibliai történeteket, amelyeket a gyülekezeteinkben tanultunk. Élveztük, hogy különbözünk. Néhányan még most, hatvan év után is tartjuk a kapcsolatot. Ez a hely életre szóló barátságokkal ajándékozott meg minket.

A nyári napokon felmásztunk a fák ágaira, hogy beleskelődjünk a lombok között megbújó madárfészekbe. Az élet csodájáról tanultunk, ahogyan a kicsinyeiket gondozó madárszülőket figyeltük. Bárányfelhőket számláltunk, és egy-egy nyári zápor elmúltával mélyen belélegeztük a felfrissült levelek illatát, miközben a szivárvány megjelenését vártuk az égbolton.

Ősszel egymás után ettük az érett almákat. Ez a számunkra szent hely minden érzékszervünkre gazdagon hatott. Éreztük az élő Istent még akkor is, amikor a zörgő avarban bolondoztunk.

A tél pihenést nyújtott az almafánknak. Egy-egy korai fagy után az ágak olyan fehérbe öltöztek, mintha angyalok jártak volna azon a helyen. Még a fa is egy új életre várt.

Felnőttként az elsők között egy almafát ültettem a kertembe. Ez a fa tanította a fiaimat az évszakok váltakozására és a magányos percek örömére.

Negyven évvel később, nagymamaként ennek az árnyékában ülök most, amikor a számomra legdrágább helyről írok. Ez az én „belső szobám”, ahol Istennel találkozhatom újra és újra.

(A Lutheran 2002. decemberi számából fordította Boda Zsuzsa)

LaRene J. Wolfe, USA


::Nyomtatható változat::

E számunk tartalma
Napról napra
Új nap - új kegyelem
Liturgikus sarok
A szentély - oltártér
Élő víz
"Bízzatok! Él! Feltámadott!"
Kövek
Húsvéti triptichon
Golgota
Egyházunk egy-két hete
A Szentírás és értelmezése
Áldó hatalmak oltalmába rejtve
Dies Academicus
Megújulás és emlékezés
"Te vagy, ki az ember szívébe a hit virágát ültetéd..."
Emlékező szeretet
Keresztutak
Finn káté - magyarul
Éledő remények Kikindán
Margójegyzetek Chiara Lubich könyvéhez
Evangélikusok
Honnan jövünk?
Déli kerületünk hiteles tükre
Keresztény szemmel
Gondolatok a kapcsolótábla mellett - egy papgyerek húsvétja
Hetedik parancsolat
A hét témája
A természet fotográfusa
Egy fa minden évszakra
Felhívás
Az önző óriás
Egy temetkezési vállalkozó gondolatai
A másik világ
Közlemények, nyilatkozatok
Rádiós nívódíjat kapott hittudományi egyetemünk tanára
A Luther Kiadó közleménye
E heti Luther-idézet
Luther idézet
Kultúrkörök
A reneszánsz nagymesterei a Szépművészeti Múzeumban
A vasárnap igéje
Mégis van kiút!
A jó hír a hír
Nagycsütörtöki álom - vagy valóság?
Útközben - a keresztre feltekintve
Isten hallgat
Oratio oecumenica
Oratio oecumenica
 
A lapról
Impresszum
Fórum
Kapcsolatok
Evangélikus portál
Déli Egyházkerület
Északi Egyházkerület
Nyugati (Dunántúli) Egyházkerület
 


Evangélikus Egyház Online újságok Evangélikus Élet Archívum 2003 16 Egy fa minden évszakra

© Magyarországi Evangélikus Egyház, Internet Munkacsoport, 2003–2017
© Luther Kiadó, Evangélikus Információs Szolgálat, 2015–2017
Az adatok kereskedelmi célra nem használhatók. Minden jog fenntartva.
Kérdések és megjegyzések: Webmaster