Egyházunk egy-két hete

Hozzászólás a cikkhez

Dr. Dinya László, ifj. dr. Fabiny Tibor, Gaál Jánosné és - a pulpituson - dr. Frenkl Róbert

"Isten a világot nem úgy teremtette meg, mint egy ácsmester vagy csizmadia, aki nem törődik vele, hogy a házat elmossa-e a víz, vagy tűz emészti-e meg. Ha Isten teremtett valamit, azt nem hagyja magára, hanem továbbra is mellette marad, gondját viseli."

Luther Márton fent idézett szavait Kissné Pap Margit, az Oktatási Minisztérium (OM) Felsőoktatási Főosztályának vezető főtanácsosa idézte április 26-án, az egyházi felsőoktatási kollégiumok IV. konferenciáján. A budapesti Rózsák terei kollégiumban tartott tanácskozáson – melyet az oktatási tárca és az egyházi kollégiumok szerveztek – mind a színvonalas és érdekes előadásokból, mind pedig az utánuk feltett kérdésekből – kiderült, hogy a szervezők és a résztvevők a mindennapokban is szívükön viselik ezt a gondolatot.

„A római és görög katolikus, református, valamint evangélikus egyházi felsőoktatási kollégiumokat vendégül látó találkozót immáron negyedszerre rendeztük meg” – nyilatkozta lapunknak Kissné Pap Margit. „Azért szorgalmaztam egy ilyen típusú konferenciát, mert úgy éreztem, hogy az egyházi felsőoktatási kollégiumok a felsőoktatás peremére szorultak. Esetükben hiányzik az intézményi háttér, nehéz anyagi helyzetben vannak, és kiesnek az információáramlásból is” – mondta.

A beszélgetésbe bekapcsolódott Gaál Jánosné, a Magyarországi Evangélikus Egyház Kollégiumainak igazgatónője is, aki az elmondottakat annyival egészítette ki, hogy kezdettől fogva törekedtek arra, hogy mindig más felekezet, illetve szerzetesrend legyen a konferencia házigazdája. Örömét fejezte ki, hogy idén egyházunk kapta meg ezt a nemes feladatot.

A köszönet és emlékezés szavai

Az együttműködést és egymás megismerését célzó tartalmas együttlétet egyházunk nevében – D. Szebik Imre püspök megbízásából – dr. Frenkl Róbert országos felügyelő nyitotta meg. Mint említette, a köszönet, az emlékezés és az ígéret szavát tolmácsolja a jelenlévőknek. Köszönet illeti a többi felekezetet azért, mert iskoláikba befogadták evangélikus diákjainkat is. Emlékeztetett ugyanakkor arra, hogy valamikor egyházunk volt a legnagyobb iskolafenntartó, és mindig is szívügyünknek tekintettük az oktatást. Jelenleg 12 intézményben próbáljuk meg mi is megadni ugyanazt a gondoskodást, amiben evangélikus tanulóink a többi egyházi iskolában részesülhetnek. Végezetül ígéretet tett arra, hogy egyházunk továbbra is támogatni fogja a szakkollégiumi képzés ügyét.

A felügyelő szavait követően Gaál Jánosné igazgatónő üdvözölte a megjelenteket, illetve a Rózsák terei kollégium és a Luther Otthon történetéről szólt röviden.

Új kihívások

Az első előadó, dr. Dinya László egyetemi tanár, a Csatlakozás az Európai Felsőoktatási Térhez Program Operatív Csoportjának képviselője a készülő felsőoktatási törvény legfontosabb alapelveiről adott tájékoztatást. „A megváltozott hazai és nemzetközi körülmények miatt akadémiai, irányítási és intézményi reformokra lenne szükség” – mondta, majd így folytatta: az a cél, hogy megfeleljünk az uniós felsőoktatási követelményeknek, biztosítva a hosszú távú versenyképességet. Ehhez az intézmények nagyobb mértékű önállóságára van szükség, ami egyben a felelősség növekedését és korszerűbb menedzsmentet is jelent. Csak akkor kerülhet el bennünket az elszigetelődés és az esélyegyenlőtlenség kialakulásának veszélye, ha a nemzetközi tapasztalatokat a hazai viszonyoknak megfelelően alkalmazzuk.

Az oktatási tárcának a kollégiumok fejlesztésével és normatív támogatásával kapcsolatos jelenlegi elképzeléseiről tartott előadást Orbánné Fűzy Veronika. Az OM Beruházási Főosztályának vezetője arról beszélt, hogy a minisztérium a kollégiumok építésével kapcsolatban szóba jöhető három lehetséges alternatíva közül azt fogadta el, amely a piaci igényt felismerő befektetői beruházásokra alapozna. Ismertette azt a határozatot, amely szerint a kormány tízezer új kollégiumi férőhely létrehozá- sáról döntött. Elmondta azt is, hogy a diákonkénti éves (egészen pontosan tízhavi) állami támogatásának jelenleg 33 ezer forintos összegét 2006-ig fokozatosan emelni szeretnék, havi öt, nyolc, végül tízezer forintra. Ezt a megemelkedett lakhatási támogatást megkapnák az egyházi kollégiumok is.

A szociológus-kutató szemével vizsgálta a felsőoktatási helyzetének alakulását Hrubos Ildikó, a Budapesti Közgazdaság-tudományi és Államigazgatási Egyetem tanára. Egyebek mellett szólt arról, hogy hazánkban a kilencvenes évektől kezdve rohamosan nőtt az egyetemi és főiskolai hallgatók száma. A felsőoktatás népszerűvé válásának egyik következménye az is, hogy napjainkra sokak számára már a kettő vagy a több diploma a cél. Hangsúlyozta, hogy a tömegessé váló felsőoktatásban fennáll a minőségcsökkenés veszélye. Ez ellen a tendencia sokat tehetnek a szakkollégiumok, melyek a felzárkóztatás esélyét adják, és minőséget képviselnek, közvetítenek.

Az egyház válasza

Az egyházi kollégiumok képviselőinek megszólalását Szigeti Jenő egyetemi tanár (Miskolci Egyetem) előadása vezette be. A témacímként feltett kérdést – „Mit jelent a Biblia a 21. századi embernek?” – a következőképpen válaszolta meg: a Biblia közös anyanyelvünk, az európai műveltség, kultúra egyik kulcsa. Erre épül anyanyelvi kultúránk, és erkölcsi alapelveink is ezen alapulnak. A művészetek (irodalom, zene, festészet) is értelmezhetetlenek a Szentírás ismerete nélkül, továbbá az európai természettudományos gondolkodásnak is ez a fundamentuma. „Ha európainak vallom magam, akkor nemcsak, hogy tisztában kell lennem a Bibliának nevezett alapkóddal, hanem tovább is kell adnom ismereteimet másoknak, függetlenül attól, hogy ők vallásosak-e vagy sem” – hangsúlyozta.

Pesszimistán nyilatkozott az OM-hez tartozó Nemzeti Kollégiumi Közalapítvány helyzetéről Ringhofer Ervin kurátor. Megtudhattuk, hogy számos fejlesztési forrás megszűnt, a támogatás csak töredéke a korábbinak. Ez az oka annak, hogy ebben a tanévben nem írtak ki egyetlen pályázatot sem. (Kissné Pap Margit ígéretet tett arra, hogy helyettesével, dr. Veres Pállal együtt Magyar Bálint oktatási miniszterhez fordulnak a közalapítvány támogatása érdekében.)

A rendezvény két kollégium bemutatkozásával folytatódott. Győri Tamás otthonlelkész a Luther Márton Szakkollégium céljairól, új pedagógiai koncepciójáról számolt be a jelenlévőknek. Előadásában kiemelte: a tervezett változtatások hátterében az a szemlélet áll, mely célul tűzte ki, hogy diákjaik ne csak egy kollégiumot, hanem annál jóval többet kapjanak egyházunktól – olyan felnőtt keresztények értelmiségiek formálódjanak a Luther Otthon falai között, akik nem csupán magas szakmai eredmények elérésére képesek, de minőségi, példamutató életre is hivatottak. Ezt követően Obbágy Miklós igazgató a miskolci Görög Katolikus Egyetemi, Főiskolai és Középiskolai Kollégium alapításának indítékait ismertette a jelenlévőkkel. Mint elmondta, intézményük a kiemelkedő képességű, ám hátrányos helyzetből érkező fiatalokat kívánja felkarolni. A jelenleg 37 főt számláló kollégium jelmondata is ezt példázza: „Tehetség el ne vesszen a szegénység miatt”.

A tartalmas rendezvény a köszönet, biztatás és ígéret szavaival zárult. Elsőként dr. Fabiny Tibor, a házigazda Luther Márton Szakkollégium rektora öszszegezte a konferencia tapasztalatait, és fejezte ki köszönetét mind az előadóknak, mind a szervezőknek. Végezetül Kissné Pap Margit az Oktatási Minisztérium ígértét tolmácsolta az egybegyűlteknek: a tárca a jövőben is felvállalja az egyházi felsőoktatási kollégiumok érdekvédelmét és támogatását. A résztvevők ebben a reményben készülnek a következő találkozásra.

Gazdag Zsuzsanna

::Nyomtatható változat::