Kultúrkörök

Hozzászólás a cikkhez

Bánffy György színművész

„Utolsó leheletemmel is köszönöm a sorsnak, hogy ember voltam, és az értelem egy szikrája világított az én homályos lelkemben is. Láttam a földet, az eget, az évszakokat. Megismertem a szerelmet, a valóság töredékeit, a vágyakat és a csalódásokat. A földön éltem, és lassan felderültem. Egy napon meghalok: s ez is milyen csodálatosan rendjén való és egyszerű! Történhetett velem más, jobb, nagyszerűbb? Nem történhetett. Megéltem a legtöbbet és a legnagyszerűbbet, az emberi sorsot. Más és jobb nem is történhetett velem” – írja Márai Sándor önmagáról a Füves könyvben. A Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (KÉSZ) Erzsébetvárosi Csoportjának titkára, dr. Bertényi Ivánné szerette volna, ha a neves író életművét minél többen megismerik. Ezért hívta meg Bánffy György Kossuth- és Jászai-díjas, érdemes művészt április 23-án a Fasori Evangélikus Gimnáziumba.

„A Márai Sándor műveiből válogatott műsort először 1988-ban – néhány kanadai városban – adtam elő, amikor eleget tettem a Kanadai Magyarok Szövetsége meghívásának. Itthon akkor ő még csak kevéssé vagy – sokak számára – egyáltalán nem volt ismert. Egyes írásait én is csak később, a rendszerváltozás utáni »Márai-kultusz« idején fedeztem fel. Műveiből a Hungaroton által tavaly kiadott Márai-mozaik című összeállítás segítségével próbáltam meg ízelítőt adni. Ennek a CD-nek az anyagán alapul a ma esti, immár csaknem századszorra előadott műsorom is” – nyilatkozta lapunknak az előadás előtt Bánffy György színművész.

„Este nyolckor születtem, fújt a szél. Kassát szerettem és a verseket, a nőket, a bort, a becsületet, s az értelmet, mely a szívhez beszél. Mást nem szerettem. Minden más titok. Nem könyörgök, s ne irgalmazzatok”– „mutatkozott be” kezdésként a közönségnek az író az Ujjgyakorlat 1–3.-ból vett részleten keresztül.

A műsorban – egyebek mellett – részletek hangzottak el naplójegyzeteiből, verseiből és a Gyertyák csonkig égnek című regényéből is. Márai Sándor, aki több nyelven kitűnően beszélt, írni csak magyarul akart. 1948-ban saját elhatározásából hagyta el az országot. Európai polgárként bárhol is élt a világban, lélekben mindig anyanyelvét őrző, ápoló magyar ember maradt. „Az író, amikor elmegy hazulról, ennek az elhagyott népnek örökké számadással tartozik. Mert csak azon a nyelven író, amelyet ez a nép beszél. Ha átlépi az országhatárt, nyomorék lesz, ki mesterséges mankók segítségével támolyog a földrészeken” – tanúskodik erről az előadásban is idézett, 1972-es Föld, föld című emlékiratában is, amely az 1945-ös korszakváltás eseményeire, illetve azok személyes életére is kiható következményeire tekint vissza.

Az 1900-ban Kassán született író, költő, újságíró 1989-ben San Diegóban hunyt el, önkezével vetve véget életének. Munkásságát lehetetlen egy este alatt bemutatni, Bánffy György igényes műsora mégis nagyban hozzájárult ahhoz, hogy Márai Sándor – a műveiből vett mozaikdarabkák segítségével – közelebb kerülhessen mindnyájunkhoz.

Gazdag Zsuzsanna

Regionális hozzárendelés: Budapest–Fasori Evangélikus Egyházközség

::Nyomtatható változat::