Keresztutak

Hozzászólás a cikkhez

Az Írók Boltjában megtartott könyvbemutató

A Keresztény–zsidó teológiai évkönyv idei kötete a 2002-es esztendő írásait, tanulmányait gyűjti csokorba Szécsi József szerkesztésében. Mint a Keresztény–Zsidó Társaság összes többi kiadványa, az idei kötet is a felekezetek közeledésének, együttműködésének szép gondolatát szolgálja a benne olvasható tanulmányokon keresztül.

Benyik György katolikus teológiai professzor a Qohelet, „a zsidó szellem igen kiváló alkotása” elemzésének feladatát vállalja, Cserháti Sándor evangélikus teológusprofesszor az Újszövetség teológiai sokszínűségében segíti az eligazodást. Dávid Katalin művészettörténész pünkösdi gondolatait közli, Domán István főrabbi, professzor a Szentírás állatvédelemmel kapcsolatos erkölcsi tanításaira figyelmeztet. Fröhlich Ida, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem dékánja a holt-tengeri közösség neveinek jelentését kutatja, Gerőfiné Brebovszky Éva evangélikus teológiai tanár János evangéliumának Krisztus-képét hozza közelebb, Hermann Judit kitekintése a keresztény–zsidó fórumok tevékenységét, a társaságok nemzetközi helyzetét vizsgálja. Karasszon István református teológiai professzor Ezékiel könyvét veszi szemügyre, Komesz Mátyás pünkösdista professzor a Biblia tanulmányozására buzdít, Lénárd Ödön piarista tanár kollégája kommunista börtönverseit közli. Marjovszky Tibor református teológiai professzor a Tanhuma prédikációgyűjtemény egyik gyöngyszemét csillantja fel előttünk, Máté-Tóth András egyetemi tanár zsidók és keresztények párbeszédéről tárja fel gondolatait, míg Németh Pál református lelkész, főiskolai tanár a korunkban annyira aktuális iszlám fundamentalizmusra hívja fel a figyelmet. Raj Tamás főrabbi a bibliai istennevek eredetét magyarázza, Róbert László újságíró emlékeit eleveníti fel, Róbert Péter történész, egyetemi docens a hazai zsidó cserkészet történetéből ad ízelítőt, Schőner Alfréd, a Zsidó Egyetem rektora Buda zsinagógáinak művészettörténeti leírását nyújtja. Szécsi József katolikus teológus, a Keresztény–Zsidó Társaság főtitkára, a kötet szerkesztője az abortusz említését, megítélését kutatja az ókori zsidó forrásokban, Szigeti József adventista teológiai professzor a folklór és a Miatyánk érintkezését, találkozási pontjait keresi. Szita Szabolcs professzor Raul Wallenberg embermentő munkásságát méltatja. Tarjányi Béla katolikus teológiai profeszszor rávilágít a zsidó szórványnak a korai kereszténység terjedésében betöltött szerepére. Végül Zoltai Gusztávnak, a Mazsihisz ügyvezető igazgatójának a zalaegerszegi zsinagóga 2002. június 16-i gálakoncertjén mondott beszéde zárja a kiadványt, a magyar vidéki város történetéből vett példákkal igazolva a levont tanulságokat.

Elolvasván a könyvet, megállapíthatjuk, hogy betölti küldetését. Ezt a célt találóan jelképezi Csontvárynak a címlapon látható szép hídábrázolása is, amely a közeledés, a hídverés gondolatát állítja középpontba.

A tavalyihoz hasonló formátumú kötet megjelenéséhez hozzájárult Budapest Fővárosi Közgyűlés Kisebbségi, Emberi Jogi és Vallásügyi Bizottsága, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége, a Magyar Katolikus Püspöki Kar, a Magyarországi Református Egyház, a Magyarországi Evangélikus Egyház, az R-Copy és más szervezetek támogatása.

Szerzőinek névsora, munkáik színvonala remélhetőleg az idén is szavatolja a kiadvány sikerét, mely könyvkereskedelmi forgalomban – elsősorban az Írók könyvesboltjában, illetve a Wesselényi utcai Raj-féle judaisztikai kereskedésben – is hozzáférhetővé válik. Az ígéretek szerint még az idén megjelenik a 2003. évi kötet is, folytatva a Keresztény–zsidó teológiai évkönyvek immár hagyományossá vált sorozatát.

Róbert Péter

::Nyomtatható változat::