EISZ
Evangélikus Információs Szolgálat
 
Luther Kiadó
Luther Kiadó
 
Rovatoló
Fundamentum
Élő víz
Egyházunk egy-két hete
Keresztutak
e-világ
Kultúrkörök
Keresztény szemmel
Nem mi írtuk...
A hét témája
Evangélikusok
EvÉlet - Lelki segély
A közelmúlt krónikája
Gyermekvár
Szószóró
evél&levél
Közlemények, nyilatkozatok
On-line plusz
E heti Luther-idézet
Útitárs
Presbiteri
 
Evangélikus Egyház - Online újságok - Evangélikus Élet - Archívum - 2004 - 10 - A liturgikus rend énekei

Liturgikus sarok

Musica Sacra XVII.

Hozzászólás a cikkhez

A liturgikus rend énekei

Sokan talán még soha nem nyitották ki énekeskönyvüket a 14-es számnál. Pedig az ott és a következő két szám alatt található liturgikus rend gyakorlatilag 1963 óta (!) megtalálható az Agendában is. Ennek ellenére csupán néhány gyülekezet használja rendszeresen, bár a teológusok közössége, a kántorképzős fiatalok, egy-egy ifjúsági konferencia résztvevői örömmel élnek vele. A liturgikus rend gazdagságáról, kincseiről most - és még egy alkalommal - dr. Finta Gergely, hittudományi egyetemünk egyházzenei tanszékének vezetője osztja meg gondolatait az olvasókkal. (H. K.)

A magyarországi evangélikus gyülekezetekben az istentiszteleti rendek közül bizonyára az énekverses a legismertebb. Ezen írásunk azzal a formával foglalkozik, amelynek nyomán az énekverses rend létrejött úgy, hogy az egyes tételeket énekversekkel helyettesítették. A liturgikus rend tehát nemcsak az énekverses rend lehetséges alternatívája, hanem valójában az istentiszteleten használt műfajok eredeti formája. Ennek gyökerei abba a korba nyúlnak vissza, amikor a zenét nem egyszerűen a liturgia számára írták, hanem a zene magában a liturgiában, azzal együtt jött létre.

A liturgikus énekkultúra felbecsülhetetlen sokszínűségéből énekeskönyvünk is kínál néhány tételt. A főistentisztelethez tartozók a 14. rendben találhatók. Ebben megtaláljuk az istentisztelet állandó, úgynevezett ordináriumtételeit: a Kyriét (Uram, irgalmazz), a Glóriát (Dicsőség a magasságban Istennek), a Sanctust (Szent, szent, szent) és az Agnus Deit (Krisztus, Isten Báránya). (A felsorolásból hiányzó Credót, azaz a hitvallást általában szóban mondjuk el az istentiszteleteinken, vagy protestáns hagyomány szerint erre a célra írt gyülekezeti énekkel - ilyen például a 247. és 252. énekünk - helyettesítjük.) A liturgikus rend másik jelentős részét a lelkész éneke teszi ki. És végül, de nem utolsósorban a 14. liturgia jellegzetességeihez szorosan hozzátartoznak a lelkész és a gyülekezet közötti rövid énekes párbeszédek is. Természetesen a liturgikus rendben helyet kapnak a korálok is, kezdő-, fő-, offertóriumi, úrvacsorai és záróénekként.

Vizsgáljuk meg most az egyes liturgikus tételeket! Az istentisztelet bevezető zsoltárára (Introitusára), amelyet a lelkész olvas, a gyülekezet az úgynevezett "kis glóriával" (Dicsőség az Atyának és a Fiúnak... - EÉ 70. o.) felel. Ősi keresztény szokás, hogy a zsoltárokat, vagyis az Ószövetség könyveit "Gloria Patri"-val zárják, utalva arra, hogy a teljes Szentírás a Szentháromság Istenről tesz tanúságot. A tétel könnyen megjegyezhető dallama egy 16. század közepéről származó német kompozíció.

Ezután a lelkész és a gyülekezet az első keresztények köszöntésével fordul egymás felé, melyben a lehető legtöbbet kívánják egymás számára: "Az Úr legyen veletek! - És a te lelkeddel!"

A Kyrie éneklésére kétféle formát ad rendünk (EÉ 71. o.). Az egyik Luther alkotása. Ebben egyszer-egyszer hangzik el az a kérés, amely az Isten előtti hódolat jele: "Uram, irgalmazz! - Krisztus, irgalmazz! - Uram, irgalmazz!" A másik változat szintén 16. századi. Itt kétszer hangzanak el a Kyrie-könyörgések párbeszédes formában.

A Glória éneklésére szintén két dallam áll rendelkezésre. Az első verzió (EÉ 71. o. alsó sor) rövid forma. Ennek a gyülekezet által énekelt részében a 43. ének (A menny Urának tisztelet) előképét fedezhetjük fel. A második változat (EÉ 72-73. o.) a Glória terjedelmesebb éneklésére ad lehetőséget. Ez a legdallamosabb és egyben legközismertebb gregorián miséből, a VIII.-ból származik, és a bibliai szövegen (Lk 2,14) kívül tartalmazza a kereszténység egyik legősibb Szentháromság-dicsőítő himnuszát is. A rövid, illetve főként a teljesebb forma az Isten imádatának és az ember megszentelésének gyönyörű kifejtése.

A liturgikus istentiszteleti rend következő énekei (EÉ 73. o. alsó és 74. o. felső sor) az oltár előtt felolvasott igére válaszolnak vagy az Ószövetségből ismert dicsőítéssel: "Halleluja!", vagy Krisztus magasztalásával: "Áldunk téged, Krisztusunk!". Mindkettő dallama gregorián eredetű, de megtalálható a protestáns forrásokban is. Mindkét rövid tétel gazdagítható azzal, hogy egy, az elhangzott olvasmányhoz illő szóló zsoltárverssel egészítjük ki, és ez előtt, illetve ez után az egész gyülekezet énekli a Halleluját vagy a Laus tibit.

Az úrvacsorai rész énekeiről a következő számban olvashatnak.

Finta Gergely


::Nyomtatható változat::

E számunk tartalma
Napról napra
Új nap - új kegyelem
Liturgikus sarok
A liturgikus rend énekei
Élő víz
Halhatatlanok társulata
Heti útravaló
"Bánod-e igazán bűneidet?"
Egyházunk egy-két hete
95 évesen is tettre készen
Jézus ma is gyógyít!
A papírnál erősebben!
Aszódi véleménycsere
Kerületi nap Keszthelyen
Evangélikus kezekbe(n)
Keresztutak
Felszentelt szárny
A terror házától az imádság házába
A nők ökumenikus világimanapjának története
Tehetséggondozás az egyházi iskolákban
Böjti bajor áldozatkészség
Az új Präses: Alfred Buß
Német protestáns egyházi napok 2005
A Terror Házától az imádság házába
Evangélikusok
A szabadságharc evangélikus hőse
Kiáltás a mélyből
Pokolvonat
Pecz Samu öröksége
e-világ
Lelkigondozás az interneten
Cserkészvezetők képzése Kecskeméten
Indul az Erdélyi Magyar Televízió
Keresztény szemmel
Lélekvesztő
Tehetségkutatás, tehetséggondozás
Férfimisszió
A hét témája
A szenvedő egyházról
Miért van ez?
evél&levél
A liturgiáról
Ki és mi van közel a lutheri tanításhoz?
Ki és mi van közel a lutheri tanításhoz? (válasz)
E heti Luther-idézet
Luther-idézet
Kultúrkörök
Hagyomány és haladás
Jézus barátja akarok lenni!
A vasárnap igéje
Az Úr Szolgája
Oratio oecumenica
Oratio oecumenica
EvÉlet - Lelki segély
EvÉlet - Lelki segély
 
A lapról
Impresszum
Fórum
Kapcsolatok
Evangélikus portál
Déli Egyházkerület
Északi Egyházkerület
Nyugati (Dunántúli) Egyházkerület
 


Evangélikus Egyház Online újságok Evangélikus Élet Archívum 2004 10 A liturgikus rend énekei

© Magyarországi Evangélikus Egyház, Internet Munkacsoport, 2003–2017
© Luther Kiadó, Evangélikus Információs Szolgálat, 2015–2017
Az adatok kereskedelmi célra nem használhatók. Minden jog fenntartva.
Kérdések és megjegyzések: Webmaster