EISZ
Evangélikus Információs Szolgálat
 
Luther Kiadó
Luther Kiadó
 
Rovatoló
Fundamentum
Élő víz
Egyházunk egy-két hete
Keresztutak
e-világ
Kultúrkörök
Keresztény szemmel
Nem mi írtuk...
A hét témája
Evangélikusok
EvÉlet - Lelki segély
A közelmúlt krónikája
Gyermekvár
Szószóró
evél&levél
Közlemények, nyilatkozatok
On-line plusz
E heti Luther-idézet
Útitárs
Presbiteri
 
Evangélikus Egyház - Online újságok - Evangélikus Élet - Archívum - 2004 - 51 - Zárkózottság helyett mindent szétfeszítő öröm

A vasárnap igéje

Advent negyedik vasárnapja

Hozzászólás a cikkhez

Zárkózottság helyett mindent szétfeszítő öröm

Zsolt 24,7–10

A zsoltár élményanyaga valószínűleg abból az időből származik, amikor Dávid visszavette a filiszteusoktól a zsákmányul ejtett szövetségládát, és Jeruzsálembe vitette. Dávid városa nagy örömmel fogadta a hazatérő Urat: „Így vitte el Dávid és Izráel egész háza az Úr ládáját örömrivalgással és kürtzengéssel.” (2Sám 6,15) Ez az öröm egészen odáig árad, hogy Dávid – átlépve minden királyi protokollt – táncra perdül a láda előtt. Ennek meg is lett a következménye: felesége, Míkal – látva ezt – „szívből megvetette őt”.

Az adventi király érkezése ma is ajtónyitásra késztet bennünket: „Emeljétek föl fejeteket, ti kapuk, emelkedjetek föl, ti ősi ajtók, hogy bemehessen a dicső király!” Ahhoz, hogy ki merjük, ki akarjuk nyitni ajtóinkat, ma is meg kell kérdeznünk: „Ki az a dicső király?” Az Újszövetség válasza másképp hangzik, mint bármelyik más vallás felelete. Az evangéliumok egybehangzó tanúsága szerint ez a király nem várt gyermekként, egy fiatal jegyespár felhőtlen kapcsolatát felkavarva érkezik, hogy vőlegényt és menyasszonyt alkalmassá tegyen a szolgálatra. Sokan úgy várták őt, mint a harcok Istenét, aki végre rendet teremt ebben a kusza világban. A fejsze már a fák gyökerén van! – hirdeti Keresztelő János. Ha akarod, tüzet kérünk azokra, akik faji vagy vallási alapon elutasítanak téged! – érvelnek türelmetlenül a küldetés kudarcát feldolgozni képtelen tanítványok. Ugye, lesz a te királyságodban is VIP-es belépő és hely, lehetőleg miniszteri poszttal? – keresi a belső, tanítványi kör a protekció kiskapuját. A Megváltó, a valóságos Isten és valóságos ember minden esetben elutasító választ ad. József is, Mária is felismeri helyét az üdvösség rendjében. Az indulatosan tülekedő tanítványok pedig irgalmasságot tanulnak, és a szolgálatban találják meg valódi helyüket.

Ki ez a dicső király? A találékony isteni szeretet meglepetése. A testet öltött Ige, az alázatos király. Érkezését nem előzik meg nagyhatalmi egyeztetések, nem érkeznek a helyszínre állig felfegyverkezett biztonságiak, hogy minden zegzugot átkutassanak, és megtervezzék a hatalmasság számára a menekülési útvonalat. Jöveteléről nem tudósítanak a világ hírügynökségei sem. Pár szerencsétlennek mondott pásztor és a szűk rokonság ámul csak a születését kísérő jeleken. És mégis ez a csendes, észrevétlen érkezés adott új irányt az emberiség történetének. Ezért válhat ez az esemény mindent szétfeszítő örömmé. Mi ennek az örömnek a tartalma?

A megszabadulás öröme. Az érkező király hozza el a valódi, belső, hitbeli szabadságot. A tartozását visszafizetni képtelen, de hitele elengedését esztelen jókedvvel fogadó adós öröme ez. A Jézus melletti „népszavazáson” háromszor is elbukó Péter könnyein át felcsillanó remény: nála van új kezdet.

Az elfogadottság öröme. Életünk P. Tillich szerint tele van elfogadhatatlan eseményekkel. Emiatt létünket alapvetően a szorongás határozná meg, ha nem hatna ellene az az elemi felismerés, hogy „engem, az elfogadhatatlant, mégis elfogad az Isten”. „Elítéled a bűnt, de megmented a bűnösöket” – hangzik a hit egyik legszebb tanúsága úrvacsorai liturgiánkban. Még az egyes emberek olyannyira eltérő személyisége sem a teremtés „gyári hibája”, hanem Istenünk által elfogadott különbözőség. Az adventi érkező arra tanít, hogy így tekintsünk önmagunkra és egymásra is.

A szolgálat öröme. E. Berne szerint hétköznapjainkat játszmák alapján éljük meg. Ezekben minimum „nullszaldóra” törekszünk. A szerző szemléletes hasonlata szerint a játszmák során zsetonokat gyűjtünk, és ezeket beváltjuk a másiktól az alkalmas pillanatban. A dicső adventi király érkezése a játszmákon túli szolgálatra késztet, hogy azt önfeledten végezhessük.

Ez az öröm szétfeszít minden keretet, nem ismer protokollt. Nem az anarchiát, hanem a szeretet jó rendjét képviseli. Az adventi vendég segítségével végiggondolhatjuk, hogy mit jelent ez az örömre alapozott élet. Zárkózottság helyett nyitottságot, amelyben sem Isten, sem az emberek elől nem kell kényszeresen bujkálnunk. Irigység helyett empátiát, amellyel örülni tudunk mások sikereinek is. Az ásatag konzervativizmus és a mindent aktuálisra váltó modernkedés közötti helyes arányt jelenti. A képmutató ítélkezés és a mindent összemosó relativizmus között a bűnbocsánat örömét.

Imádkozzunk!

Minden elképzelésünket meghaladó módon érkezz hozzánk ma is, adventi királyunk! A szeretet, az irgalom és a részvét hiánya is mondatja velünk őseink gyönyörű fohászát: „Jöjj, népek Megváltója!” Győzelmeken, vereségeken túl engedd megértenünk szereteted realitását. Add meg a hozzád tartozás gyógyító élményét és azt, hogy már most megízlelhessük eljövendő országod kibeszélhetetlen örömét. Ámen.

Laborczi Géza


::Nyomtatható változat::

E számunk tartalma
Napról napra
Új nap - új kegyelem (december 19-től)
Új nap - új kegyelem (december 26-tól)
Liturgikus sarok
Mennyből jövök most hozzátok...
Élő víz
Advent, szeretet
Heti útravaló
Heti útravaló
Boldogságok az isteni boldogmondások margójára (Mt 5,1-2)
Egyházunk egy-két hete
Rejtőzködő adventi kincsek
Alberti "bővelkedések"
Egyházfegyelem
Püspöklátogatás
Keresztutak
Szlovák püspök Pesten
Tisztelet és méltóság az idősellátásban
A Szentföld várja a keresztény zarándokokat
"Otthon-szeretet" szolgálat
III. országos ökumenikus véradás
Testvérkapcsolatok a határon túl
Evangélikusok
Newton paróka nélkül
Járosi Andor
Lenyűgözött és felkarolt
A házsongárdi temetőpadon
e-világ
Küldjünk képeslapot interneten!
Keresztény szemmel
Mikor lesz végre karácsony?
"A szeretet nagyon nagy dolog"
Üzenet itthonról
Vétkeztünk! Ments meg!
Állandó várakozásban
Az adventről
Szent Miklós nyomában
Karácsony vigíliája 1944-ben
Az igazi szeretet
A hét témája
Adventi beszélgetés D. Szebik Imrével, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspökével
Légy!
Üzenet Akárkinek
Adventi beszélgetés Adorjáni Dezső Zoltánnal, a Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház püspökével
evél&levél
Kedves Beatrix!
Tisztelt Szerkesztőség!
Tisztelt Főszerkesztő Úr!
Kedves nagytiszteletű Szőkéné Bakay Beatrix lelkész asszony és tisztelt Olvasók!
Teremtés és evolúció
Kedves kritikus Olvasóim!
Karácsony és teremtés
A tudomány felfedezi Istent
Idézet
A közelmúlt krónikája
Kreatív advent a múzeumban
"Behálózva"
Lelkészakadémia - avagy jó bornak is kell a cégér
Vallások a média tükrében
Jókai Anna Kelenföldön
A gömöri magyarság múltjának megőrzéséért
E heti Luther-idézet
Luther-idézet
Luther-idézet
Kultúrkörök
Azarel és én
A korondi fazekasság értékei a Vármegye Galériában
Száznégy pravoszláv ikon
Zsedényi Lilla ikonkiállítása
Capriccio térben és időben
Chagall és a Biblia üzenete
"Én őt szolgálom - az egyetlen teremtőt"
Jászlak és betlehemek
A karácsonyi üveggömbök története
A vasárnap igéje
Zárkózottság helyett mindent szétfeszítő öröm
"Az aprókat áldd meg itt és mindenütt!" Lk 18,17
"Apás szülés"
Hívásunk van!
Oratio oecumenica
Oratio oecumenica
Oratio oecumenica
Oratio oecumenica
EvÉlet - Lelki segély
Minek az ünnepe a karácsony?
 
A lapról
Impresszum
Fórum
Kapcsolatok
Evangélikus portál
Déli Egyházkerület
Északi Egyházkerület
Nyugati (Dunántúli) Egyházkerület
 


Evangélikus Egyház Online újságok Evangélikus Élet Archívum 2004 51 Zárkózottság helyett mindent szétfeszítő öröm

© Magyarországi Evangélikus Egyház, Internet Munkacsoport, 2003–2017
© Luther Kiadó, Evangélikus Információs Szolgálat, 2015–2017
Az adatok kereskedelmi célra nem használhatók. Minden jog fenntartva.
Kérdések és megjegyzések: Webmaster