Evangélikus Egyház
- Online újságok
- Evangélikus Élet
- Archívum
- 2005
- 30
- Számítógépek az ölünkben és a tenyerünkben
e-világ
Egyház és világháló
Hozzászólás a cikkhez
Számítógépek az ölünkben és a tenyerünkben
Új informatikai eszközök: laptop, tablet PC, palmtop
| Tablet PC |
A számítástechnika világában viharos gyorsasággal terjednek az új, hordozható és egyre kisebb méretű elektronikai eszközök. Rovatunk következő néhány írásában egy kis segítséget igyekszünk adni az e műszaki eszközök, illetve a velük kapcsolatos idegen szavak, szakkifejezések dzsungelében való eligazodáshoz.
A személyi számítógépek hordozhatóvá válása rendkívüli sikereket hozott. Egy-egy ilyen gép birtokában akár utazás közben is lehet például dolgozni vagy filmet nézni, a hordozható gépek akkumulátora ugyanis akár két-három óráig is képes működni áramforrás nélkül (ez egy nagy energiaigényű számítógép esetében elég hosszú idő).
Az első igazi, használható laptopot, azaz hordozható számítógépet 1979-ben a brit William Moggridge tervezte a Grid Systems Corporationnél. A Grid Compass névre keresztelt számítógép súlya egyötöde volt az akkoriban használt masinákénak. A készüléket többek között a NASA használta űrsiklóprogramjában a '80-as évek elején.
A ma többségében hivatalosnak elfogadott terminológia szerint a laptop az A4-es méretű papírlapnál nagyobb gép. (A laptop angol szóösszetétel a lap – jelentése „öl” – és a top – „csúcs, felső rész, legmagasabb hely” – szavakból áll össze; azt hivatott tehát kifejezni, hogy a számítógépet az ölünkben is használhatjuk.) Az a hordozható gép, amely az A4-es méretnél kisebb, az úgynevezett notebook, amelyet megközelítő pontossággal „noteszgépnek” fordíthatunk (a notebook eredeti jelentése: „jegyzetfüzet, notesz”). A számítógépek méretének miniatürizálása azonban itt nem ér véget. Ma már olyan számítógépeket is vehetünk, amelyeket akár a tenyerünkben fogva is használhatunk. Ezek összefoglaló neve a palmtop, amely a „tenyér” jelentésű palm és a fentebb már említett top összetétele. Ezeknek a kis szerkezeteknek a jelölésére újabban a PDA betűszót is alkalmazzák (personal digital assistant, „elektronikus személyi titkár”). E két típus egyfajta ötvözetének tekinthető a 2002-ben piacra dobott tablet PC, melynek nevét a tablet – „tábla” – szóból és a PC (personal computer, „személyi számítógép”) betűszóból alkották meg. Ezek fő jellemzője, hogy a parancsok bevitele jellemzően nem a billentyűzetről vagy az egér segítségével történik, hanem – a palmtopokhoz és PDA-khoz hasonlóan – a számítógép érintőképernyős kijelzőjén keresztül, egy speciális tollal érintik meg és aktiválják a képernyőn látható ikonokat vagy parancsutasításokat.
A tablet PC egyesíti a hagyományos számítógép teljesítményét és sokoldalúságát a toll és papír használatának egyszerűségével. Könnyedén használható akár asztali számítógépként, noteszgépként vagy digitális jegyzettömbként is. Két fő típusa van: a notebookká átalakítható tablet PC-k általában kicsit vastagabbak és nehezebbek – mivel a képernyő elforgatásával a billentyűzet felfedhető, és a gép máris notebookként használható. A tisztán táblagépek nem tartalmaznak semmilyen billentyűzetet, viszont könnyebbek és vékonyabbak. A Compaq nevű cég például egy olyan felépítésű tablet PC-t készített, amely mindkét üzemmódban kiválóan alkalmazható. A Tablet PC TC1000-hez jár egy különálló, vékony, könnyű kiegészítő billentyűzet, amely egyben állványként is szolgál. A Compaq Tablet PC lehetővé teszi az adatbevitelt a képernyőn (a már említett elektronikus érintőtollal) és a billentyűzeten keresztül is. Egy ilyen tablet PC súlya mindössze 1,36 kilogramm az említett billentyűzet nélkül (billentyűzettel 1,8 kilogramm).
A hordozható gépeket a súlyuk alapján is osztályozhatjuk: ami akkumulátorokkal együtt nehezebb három kilogrammnál, az a laptop, ami könnyebb, az a noteszgép kategóriába tartozik, míg a tábla PC súlya egy kilogramm alatt van, a PDA pedig maximum húsz dekagrammos.
A laptopok és notebookok legfontosabb tulajdonsága, hogy kis méretük ellenére minden olyan szükséges egység be van építve ezekbe a gépekbe, amelyek az asztali számítógépeknek is alapvető részegységei. Tehát például kezdve a merevlemezes adattárolótól (HDD: hard disk drive, azaz „merevlemez-meghajtó”) a CD/DVD lemezmeghajtón át egészen a hangszórókig minden megtalálható bennük. (A legújabb laptopokba és notebookokba hajlékonylemez- vagy flopimeghajtót már nem szerelnek be.) A legtöbb ilyen notebooknak 12–14 inches – azaz hüvelykes – képernyője van, laptopok esetében ez a méret 17 inch is lehet. A laptopok és notebookok képernyője speciális technológiával készül, ezért ez egyike a legdrágább alkatrészeknek. A legelterjedtebb képernyő-készítési technológia a TFT (thin film transistor – „vékonyfilm-tranzisztor”), melynek nagy előnye a hagyományos monitorokkal szemben, hogy a képük egyáltalán nem károsítja a szemet.
A PDA, palmtop vagy kéziszámítógép kifejezésekkel nem olyan régóta, mintegy tíz éve találkozhatunk az elektronikus eszközök terén. Alapvetően a menedzserkalkulátorok továbbfejlesztett változatairól beszélhetünk, hiszen ezeknek a kis gépeknek a fő funkciói pontosan azok, melyekre a menedzserkalkulátorokat használni szokás: cím- és telefonjegyzék, határidőnapló, jegyzetfüzet. A PDA-k azonban mára ennél jóval többet tudnak: mindössze egy tenyérnyi helyen egy komplett számítógép szolgáltatásait képesek nyújtani a felhasználóknak.
Babics Csaba
::Nyomtatható változat::
|