Napról napra

Új nap – új kegyelem

Liturgikus sarok

Az ünnepi istentisztelet veszélye és lehetősége a misszió szempontjából
Püspökeink munkájuk közben újra meg újra átélik: ünneplő gyülekezetbe érkeznek meg. Nem könynyű feladat időről időre megfelelni ennek a helyzetnek, kísértései, buktatói vannak. Egyházunk egyik püspöke erről a sajátos szolgálatról vall. (H. K.) >>

Élő víz

Nyerő tanácsok
1. Álmodj nagyot, vállald a kockázatot, és légy határozott! 2. Teljes odaadással szeress! 3. Minden nap minden percében maradj kapcsolatban Istennel! 4. Légy gyors a dicséretre és lassú a kritikára! 5. Menj el örömmel arra a plusz mérföldre! Adj ... >>

Reménykedés – vagy reménység?
A minap akaratlanul is fültanúja voltam két asszony beszélgetésének. Az egyik elmondta, hogy férje huszonkét év házasság után hagyta el. A válás óta már eltelt néhány év, de ő még mindig nem tud belenyugodni, és még mindig reménykedik abban, hogy férje visszatér hozzá, hiszen szüntelenül ezért imádkozik. A másik asszony részvéttel csak ennyit mondott: nagyon megértelek, de inkább ne reménykedj, hanem fogadd el véglegesnek ezt a helyzetet. >>

Isten levele
Egy alkalommal megkérdezték tőlem, hogy hol lehet Bibliát eladni. „Egy idős néni szeretné eladni a Bibliáját” – indokolta a kérdező… >>

Heti útravaló
Az a győzelem, amely legyőzte a világot, a mi hitünk. (1Jn 5,4) >>

Egyházunk egy-két hete

VIP-váró
Eredetileg egy lapunkat, szerkesztőségünket bíráló levélrészlettel gondoltam indítani ezt az írást, hiszen figyelemfelkeltőbb „reklámot” keresve sem illeszthetnénk a szeptember 24-i EvÉlet-nap meghívója mellé. Márpedig e hasáb arra volna hivatott, hogy – úgymond – rásegítsen a „hivatalos invitálásra”. Hogy tudniillik meggyőzze a még bizonytalankodókat: érdemes lesz rászánniuk a jövő szombatot hetilapunk olvasóinak, szerzőinek és szerkesztőinek országos találkozójára. Egy vitriolos kritika olvastán talán többen elhinnék: esély van arra is, hogy érdekes lesz. Nos, hadd nyugtassak meg mindenkit: hiába kerek a megünnepelni tervezett évforduló, a 70. évfolyamában járó Evangélikus Élet háza táján manapság sem mindig minden „gömbölyű”. >>

Szeptember 11-én egy új toronyról
„A mi tornyunk is összedőlt volna, de nem repülők miatt; a beázások azonban még időben figyelmeztettek, hogy nagy a baj” – mondta Kis János lelkész a szeptember 11-én tartott ünnepi istentiszteleten, amelyen a kecskeméti gyülekezet atemplomtorony megújulásáért adott hálát. Véletlen az időpontválasztás, mégis üzenetet hordoz, hogy az emlékezés szomorú napján is lehet a megújulásról beszélni, s az egykori elkorhadt gerendák lelki renoválásra is buzdíthatnak. >>

Őszi pünkösd
Szeptember tizedike eső áztatta szombatján békéscsabai lelkészek érkeztek a kaposvári evangélikus templomba, hogy együtt ünnepeljenek városuk és gyülekezetük „gyermekével”, Zsíros Andrással lelkésszé avatása alkalmából. >>

Ünnep útközben
Ünnepi istentiszteletre gyűlt öszsze szeptember 9-én Szergényben az evangélikus gyülekezet. Azért adtak hálát, mert befejeződtek a templom tetőszerkezetének felújítási munkálatai. Mint az alkalmon a gyülekezet lelkipásztora elmondta, a mintegy négyszáz fős falu lakosai között az evangélikusok aránya a reformáció időszakától kezdve mindmáig körülbelül kilencven százalék. >>

Bajai hálaadás
Egy éve kezdte meg szolgálatát Nepp Éva lelkésznő Baján. Szeptember 10-én közel százfős gyülekezet adott hálát az egy esztendő alatt beért gyümölcsökért. A templom teljesen megújult belülről: elkészült a falak szigetelése, a padlófűtés, a festés. Az évtizedes némaság után újra hívogat a templom három harangja! >>

Hálaadás Békásmegyeren
Temploma felszentelésének ötödik évfordulóját ünnepelte szeptember 10-én a békásmegyeri evangélikus gyülekezet. A meleg hangulatú együttléten Donáth László lelkész Ám 5,21–24 és Lk 7,11–17 alapján hirdette az igét: a cselekedetekben megnyilvánuló hit csodálatos és követésre méltó erejéről beszélt a naini ifjú feltámasztásának történetével kapcsolatban. Az igehirdetés után Breuer Katalinnak, a gyülekezet felügyelőjének derűs és jövőbe mutató jelentését hallgathatták meg a jelenlévők. >>

Keresztutak

A türelemnek is van határa
Alább közreadjuk Leonardo Boff atyának, a „felszabadítási teológia” atyjának ez év augusztusában a szabadságról és a tekintélyuralomról, a terrorizmusról és az emberi jogokról, a dialógusról, a türelemről és a türelmetlenségről, a természet jogairól, illetve a civilizációra leselkedő új veszélyekről megfogalmazott gondolatait. Az írást az IPS alternatív hírügynökség tette közzé augusztus 11-én. >>

A szolgáló szeretet jelképe
Kilencvenöt éve, 1910. augusztus 27-én Szkopjében látta meg a napvilágot kalkuttai Teréz anya, a Nobel-békedíjas katolikus apáca, a Szeretet Misszionáriusai nevet viselő rend alapítója. >>

Soakonferencia
Lapzártánk napján, hétfőn kezdődött hittudományi egyetemünkön az idei soakonferencia. >>

Református rádió
Megvette a miskolci Európa Rádiót a református egyház – jelentette be Csomós József, a Tiszáninneni és Bölcskei Gusztáv, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke pénteken Miskolcon. Az adó eleinte a borsodi megyeszékhelyen és környékén, majd a Tiszáninneni és a Tiszántúli Református Egyházkerület területén lesz hallható, később pedig a tervek szerint egész Magyarországon, illetve a Kárpát-medencében is fogható lesz. >>

New Orleans magyar segélyezése
Ötezer dollárt utal át a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet amerikai protestáns partnerszervezetének a hurrikán pusztította New Orleans lakóinak megsegítésére – olvasható a karitatív szervezet MTI-hez eljuttatott közleményében. Mint írják, az amerikai ökumenikus segélyszervezet részt vesz a helyszíni mentésben New Orleansban; a magyar partner ezzel az adománnyal kívánja kifejezni a szolidaritását. >>

Evangélikusok

A 125 éve elhunyt Haubner Mátéra emlékezünk
Haubner Máté szuperintendens 1794. szeptember 19-én született Veszprémben, egy iparoscsalád harmadik gyermekeként. A kilencgyermekes családnak nagy megterhelést és áldozatvállalást jelentett a jó eszű, csendes és szorgalmas fiú taníttatása: először Veszprémben, majd Győrött és Sopronban tanult. A gimnázium és a teológiai tanulmányok elvégzése után a fiatal lelkészjelölt Jénába ment, hogy gyarapítsa tudását és műveltségét. >>

Francia Svájc és Neuchâtel reformátora: Wilhelm Farel
Genf városának egyik nevezetessége a „Reformátorok fala” elnevezésű emlékműegyüttes, mely az egyetem épülete mögötti parkban található. Az emlékfal közepén balról jobbra haladva Farel Vilmos, Kálvin János, Béza Tódor és Knox János szobra áll. Négyük közül – hazánkban – talán Farel alakja a legkevésbé ismert. Ki is volt ő, aki négyszáznegyven évvel ezelőtt, 1565. szeptember 13-án tért meg Urához? >>

e-világ

McFilm
Mi történik egy emberrel, aki egy egész hónapon keresztül kizárólag gyorsétteremben táplálkozik? Egy fiatal amerikai dokumentumfilmes saját magát vetette alá a „kalóriadús” kísérletnek. A harminchárom éves New York-i Morgan Spurlock alapvetően egyszerű ötletével ámulatba ejtette a filmszakmát. >>

Keresztény szemmel

Évnyitó köszöntés
Köszöntjük az Evangélikus Hittudományi Egyetemet az új tanév megnyitásakor. Minden közoktatási és felsőoktatási intézmény életében évről évre az egyik legjelentősebb esemény az évnyitó alkalom: többek között azt is jelzi, hogy változatlan az érdeklődés az adott pálya iránt. Egy egyetem addig él, amíg vannak hallgatói. A közoktatásban – a kötelező iskoláztatás céljára fenntartott intézményekben, az általános és középiskolákban – a gyerekszám csökkenése jelenti a gondot, a felsőoktatási intézmények létének jogosultságát viszont igazolja egyfelől a társadalom részéről megmutatkozó igény, másfelől az ifjúság érdeklődése. >>

Kis hópelyhek az örömök
Amikor a házigazda kaput nyit, lába mellett barátságos kutya oson ki, hogy a vendég elé siessen. A nagymarosi házban példás rend és tisztaság fogadja a belépőt. A teraszról, ahol beszélgetünk, a gondozott kertre és a visegrádi várra látni. Az otthon igazán idilli lehetne… Lehetne, ha az egykor polgármesterként, ma mentőtisztként dolgozó családfőnek és gyermekeinek nem kellene a nap huszonnégy órájában féltő szeretettel gondozniuk egy ötvenéves asszonyt. Ágnest ugyanis egyetlen pillanatra sem lehet magára hagyni. De nem is akarják, hiszen az Alzheimer-kórban szenvedő beteg a házigazda felesége, a gyermekek édesanyja… Zoltai Mihály szavai önmagukért beszélnek. >>

Alzheimer-világnap ötödször (2005. szeptember 21.)
A dementia világszerte 18 millió embert érint, leggyakoribb oka az Alzheimer-kór. Az elkövetkező húsz évben a dementiával élők száma várhatóan megduplázódik, így 2025-re már eléri a 34 milliót. A szakértők és a szakirodalom becslései alapján, valamint figyelembe véve a dementia előfordulási gyakoriságát Európában, Magyarországon a hatvan év feletti lakosság 12–15 százalékánál, azaz 250–300 ezer embernél fordul elő valamilyen dementia. >>

A hét témája

Recski kvartett
Recski tábor. Első hallásra abszurd. Másodikra is. Sőt harmadikra is. Negyedikre megszokom. De ennek ellenére abszurd. Recski tábor. A három evangélikus egyetemi gyülekezet szervezésében. Kevesen vagyunk, de sokat kapunk. Sokat, sokfélét, sokféleképpen. Kérdezünk, rákérdezünk, megkérdezünk, megkérdőjelezünk. Festői a táj, és közel a forrás. De nem félünk inni belőle. Átmos, megmos, megtisztít. Recski tábor, 2005. július 21–25. Látható és láthatatlan élmények, találkozások. Ezek közül íme négy, élőszóban, egy kis közösségben elhangzott reggeli áhítat leírt változata. >>

Első hangszer: fa
Ó, ti fák, tudjátok, hogy Isten tanúi vagytok? >>

Második hangszer: kő
Kedves kőszívű ember fiai és lányai! >>

Harmadik hangszer: virág
Ezt mondja a zsoltáros: „Az ember napjai olyanok, mint a fű, úgy virágzik, mint a mező virága. Ha végigsöpör rajta a szél, vége van, még a helyét sem lehet felismerni. De az Úr szeretete mindörökké az istenfélőkkel van, és igazsága még az unokáikkal is; azokkal, akik megtartják szövetségét, és törődnek rendelkezéseinek teljesítésével.” (Zsolt 103,15–18) >>

Negyedik hangszer: víz

evél&levél

Olvasói levél I.
Érdeklődéssel olvastam az Evangélikus Élet július 31-i számában a kamalduli szerzetesek majkpusztai kolostoráról szóló ismertetést. Ehhez azt szeretném hozzátenni, hogy a kamalduli rendnek egy másik magyar vonatkozása is van. >>

Olvasói levél II.
Operától a musicalig: Mozarttól Gershwinig címmel augusztus 21-én Farádon, az evangélikus templomban jótékonysági koncertet tartottak a temető javára. >>

Olvasói levél III.
Az Evangélikus Élet 2005. szeptember 4-i számában megjelent, A megszólító Úr jelenléte című cikk szövege úgy megváltozott, és az általam leírtaktól annyira eltér, hogy ... >>

Olvasói levél IV.
Öröm számomra, hogy az Evangélikus Élet igyekszik mindig megláttatni az élet napos oldalát is. Örömmel olvastam az augusztus 14-i számban „egy őszinte táborozó” mondását: „Az egész táborban a párnacsaták voltak a legjobbak, csak az volt a baj, hogy a felnőttek mindig tiltották őket.” >>

A közelmúlt krónikája

Nyíregyházi intő
Pár nappal a tanév hivatalos nyitánya előtt került nyilvánosságra: a Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnáziumból elbocsátottak egy tanárt, Dantesz Tamást, s mert érettségi előtt álló osztálya nem ért egyet a döntéssel, az osztály tanulói közös távozásukat is kilátásba helyezve kérik az iskola igazgatótanácsától az intézkedés visszavonását. A grémium augusztus 30-án ült össze. A 12/b osztály a szülőkkel együtt az épület előtt gyülekezett, jelenlétükkel hangsúlyozva: amit a korábbi leveleikben kértek-írtak, fenntartják, komolyan gondolják. Az osztály által augusztus 23-án, a tanár elbocsátásának napján fogalmazott levélben az áll: elképzelni sem tudják, hogy a nekik oly kedves pedagógus mit véthetett az iskola és az evangélikus közösség ellen, mivel adott okot az intézkedésre. A gimnázium előtt ácsorgó újságírók is ezt firtatták, no meg azt, mivel érdemelte ki a tanár a szolidaritásnak ezt a példátlan megnyilvánulását. A helyzet kényes voltára tekintettel nem kérdeztünk neveket, csak az érvekre voltunk kíváncsiak. >>

Keresztelési eset
Volt egyszer egy lelkész, aki sokéves szolgálata során tapasztalatok csokrait gyűjtötte össze. Látott, hallott ő már sok furcsa dolgot, és váratlan, új helyzetekbe is gyakran került, egy bizonyos keresztelő azonban mély nyomot hagyott benne. >>

E heti Luther-idézet

Luther-idézet
„A latin communicare pedig a közösség elfogadását jelenti, s magyarán azt mondjuk: a szentséghez (az Úr asztalához) járulni. Ennek az az értelme, hogy Krisztus a szentekkel egy lelki testet alkot, amiképpen egy város népe is egy közösség (község) és test, s minden egyes polgár a másiknak és az egész városnak a tagja. Ekképpen az összes szentek tagjai Krisztusnak és az egyháznak, amely Istennek örökkévaló lelki városa, s aki felvételt nyer ebbe a városba, az a szentek közösségébe vétetett fel, Krisztus lelki testébe kapcsoltatott be, annak tagjává lett.” >>

Kultúrkörök

A hét mesterzenész
Nagy sikerű koncertet adott a fiatal evangélikus lelkészekből álló Promise zenekar szeptember 2-án a MEÖT-székház kápolnájában. Az előadás apropója az volt, hogy a köztévé adásidőt biztosított egyházi „könnyűzene” bemutatására. >>

Kinyitották a templomot!
Egyházunkban, gyülekezeteinkben manapság gyakran esik szó a nyitott templomról. Szélesebbre kell tárnunk templomaink ajtaját a (kül)világra, mert az emberek nem tudják vagy – a konzumtársadalom erőszakosan tolakodó kínálata közepette – nem veszik észre, hogy mi az igazi érték; mi az, ami „életre való”. Bizonyos értelemben „kapunyitásnak” tekinthető az az értékközvetítő szolgálat is, amelyet a Deák téri gyülekezet énekkara végez. A Lutheránia ének- és zenekar augusztus 19. és 27. között Svédországban vendégszerepelt. >>

A vasárnap igéje

„Egy testnek tagjai vagyunk…”
Szép és könnyen érthető hasonlatot talált Pál apostol a jól működő emberi közösségre. Azt mondja, úgy van ez, mint a test esetében: tagokból áll, és mégis egységes. Minden ember tudja, hogy testének minden egyes tagja fontos, és szükség van rájuk ahhoz, hogy szervezetünk egészségesen működjön. Testünk megcsonkításának még a gondolatától is iszonyodunk. >>

Oratio oecumenica

Oratio oecumenica
Szerető mennyei Atyánk! Környező világunk számtalan külső és belső gondja arra indít minket, hogy tőled kérjük az erőt, amellyel mindvégig kitarthatunk megpróbáltatásainkban. De mielőtt kéréseinkkel hozzád fordulnánk, fohászunk legelső szavait a hála érzése formálja meg azért a bizonyosságért, hogy te már azelőtt tudod, mire van szükségünk, mielőtt még kérnénk tőled. >>

Gyermekvár

Kedves Gyerekek!
A két hete indult sorozat főhőse Anita, aki szüleivel új városba költözött, és ott kezdte el a tanévet. Kalandjairól még öt alkalommal olvashattok a Gyermekvár rovatban. A történetek végén találtok egy-egy rejtvényt is; a megfejtéseket küldjétek el a szerkesztőség címére (Evangélikus Élet szerkesztősége, 1085 Budapest, Üllői út 24.). A borítékra írjátok rá: Gyermekvár. A hatodik rész után sorsolást tartunk, amelyen három szerencsés megfejtő ajándékcsomagot nyer. Aki minden alkalommal beküldi a helyes megfejtést, annak a neve hatszor kerül a kalapba, így nagyobb esélye van arra, hogy nyerjen. >>