Élő víz

Hozzászólás a cikkhez

Szép szokás, hogy névnapokon felköszöntjük egymást. Olyan barátom is van, akivel ez az egyetlen kapcsolatom. A világban a névadás mindig is divat kérdése volt; ma különösen az. Tudjuk, hogy a Bibliában a névnek is súlya van.

Mihály-nap kapcsán – melyet szeptember 29-én ünneplünk – erről a névről kell beszélnünk. Mihály neve héberül azt jelenti: „Kicsoda olyan, mint az Úr?” – tehát arról szóló bizonyságtevés, hogy egyedül Isten az Úr, és nincs hozzá hasonló. Ez Isten népének örök és állandó üzenete ebben a világban. – A világ nótája azonban valami egészen más. Ezt legélesebben 2Móz 5-ben olvashatjuk. Miről is van itt szó?

Mózes a fáraóhoz megy azzal a kéréssel, hogy bocsássa el Izrael népét. A fáraó nyersen, durván, kérlelhetetlenül így válaszol: „Kicsoda az az Úr, hogy hallgassak a szavára és elbocsássam Izáelt? Nem ismerem az Urat, és nem bocsátom el Izraelt.” (2. vers) Mihály nevével ellentétben ez egy „negatív bizonyságtétel”. Nem ismerem az Urat. Nem tudom, hogy kicsoda. Szavai mögött ott van a megvető szellem, a tagadás szelleme. Ez a világ örök refrénje!

Ez a megvetés azonban nemcsak Isten iránt nyilvánul meg, hanem a szülőkkel, a tanárokkal szemben használt tiszteletlen, engedetlen hangban is, és ugyanúgy jelen van az egyházban, a lelkészek iránt: „Mit akar tőlem? Hagyjon békén, ne szóljon bele az életembe!” Ennek az az oka, hogy az ember a maga útján akar járni (l. Ézs 53), és zavarja, hogy bárki meg akarja akadályozni ebben. – „Ez az én életem, ne szólj bele. Az én testem, az én pénzem, azt teszek vele, amit akarok.” Vegyünk egy példát! Temetést jelentenek be. A lelkésszel folytatott beszélgetés során kiderül, hogy az özvegy azt sem tudja, milyen vallású volt a férje. Mert Istenről, hitről sohasem beszéltek.

Nem ismerem az Urat, nem engedek néki. Vagyis: Isten parancsa, törvénye, rendje engem nem érdekel. Vasárnap van, de nem megyek templomba. A tilalmak sem érdekelnek. Megyek a testi vágyaim után. Nem ismerem az Urat! A te életed mit sugároz? Nem ezt a rettenetes, „fáraóféle” tagadó mondatot? Nem ezt érzi, látja, tapasztalja férjed, feleséged, gyermeked, unokád, munkatársad?

De mennyire más Mihály bizonyságtétele: „Kicsoda olyan, mint az Úr?” Ő nemcsak ismeri Istent, hanem tele van Isten iránt csodálattal és hálával. Tudja, hogy méltatlan rá, de Isten mégis szereti és őrzi őt. Ezért kiált fel a zsoltáríró is: „…micsoda a halandó – mondom –, hogy törődsz vele, és az emberfia, hogy gondod van rá?” (Zsolt 8,5) Hogy Isten, aki az eget és földet, ezt a csodálatos világot teremtette és fenntartja, táplálja, még engem is számon tart, aki por és hamu vagyok csupán!

Mihály neve önmagában is prédikáció. És milyen jó, hogy mindenki eljuthat egyszer eddig a boldog vallomásig! Még az is, aki azelőtt megvetette, elutasította az Urat.

Azt a nagy változást, amelyet Jézus munkálni akar bennünk, a Biblia így fejezi ki: új nevet adok néked (l. Jel 2,17). Ez az új név nem valami külső dolog. Teljesen független attól, amelyet csecsemőkorunkban a szüleink adtak nekünk. Az új név azt jelenti: Jézus új tartalmat, új irányt, új célt akar adni az életünknek.

A kiábrándult világ számára minden olyan keresztény élet sokat jelent, amely Isten békességét és erejét sugározza!

Gáncs Aladár

::Nyomtatható változat::