Kultúrkörök

Hozzászólás a cikkhez

Országszerte sok gyülekezetben hangzik időről időre finn szó, hiszen a testvér-gyülekezeti kapcsolatok sok finn vendég előtt tárták már szélesre a magyar otthonok ajtaját. Mivel hivatalosan nem engedélyezték a testvér-gyülekezeti kapcsolatokat, a vidéki településeken először személyes ismeretségeken alapuló magyar–finn baráti körök születttek. Az idén huszonkét éves Kalevala Baráti Kör kezdeteiről, jelenéről és programjairól kérdeztük Outi Karanko-Papot, a kör elnökét, akinek édesapja, a néhai Jouko Karanko evangélikus lelkész 1934–35-ben soproni ösztöndíjas volt.

Finnek és magyarok már az 1960-as években furcsállták, hogy miért nincsen Budapesten magyar–finn baráti kör. Íratlan szabály mondta ki, hogy a szocialista országok fővárosaiban csak szovjet baráti társaságot lehet alapítani. Vidéken a Hazafias Népfront égisze alatt működő, a fotó- vagy sakkszakkörök mintájára létrehozott magyar–finn baráti körök beindításával oldották meg a helyzetet.

A fővárosi finnbarátok az 1970-es években hiába kopogtattak az illetékesek ajtaján, az íratlan szabályt nem lehetett áthágni. Az 1980-as évek szabadabb légkörében Fasang Árpád zongoraművész és Varga Domokos író munkához látott. Megkeresték a Hazafias Népfront akkori főtitkárát, aki ígéretet tett arra, hogy a budapesti finnbarátokat az általa vezetett szervezet országos központjának védőszárnyai alá veszi. Így aztán 1984 októberében több mint háromszáz lelkes magyar finnbarát gyűlt össze a Fészek Klubban, és megalapították a budapesti magyar–finn baráti kört.

Óvatosságból a szervezet nevéül a Kalevala Baráti Kör nevet választották, tisztelettel gondolva a Kalevala megjelenésének százötvenedik évfordulójára. A kör első elnöke stílusosan a Kalevala egyik fordítója, Varga Domokos lett. Sajnos nem sokáig. 1986 októberében aláírt egy 1956-os eseményekkel kapcsolatos nyilatkozatot. Az aláírók névsorát felolvasták a Szabad Európa Rádióban. Ennek hatására Vargát – akit 1957-ben kétéves börtönbüntetésre ítéltek – behívatták a Hazafias Népfront Országos Tanácsához, és közölték vele, hogy a finnbarátok érdekében le kell mondania a Kalevala Baráti Kör elnöki tisztéről. Javaslatára ekkor Fasang Árpádot választották ügyvezető elnökké, aki 1988-ig látta el ezt a feladatot. Következő közgyűlésünk szavazása során Pap Éva műfordító került a finnbarátok élére, aki 1991-ig vezette a kört. Ő jelenleg a helsinki Magyar Kulturális Intézet igazgatója.

1. január 2-án a Fővárosi Bíróság hivatalosan társadalmi szervezetté nyilvánította körünket. 1991 óta én töltöm be az elnöki tisztet.

Huszonkét éves fennállása során a Kalevala Baráti Kör szerteágazó területeken tevékenykedett, hiszen sokoldalúan akartuk bemutatni a finn életmódot és kultúrát. Például különböző szintű nyelvtanfolyamokat szervezünk az érdeklődőknek a Budapest-Deák Téri Evangélikus Gimnáziumban; minden ősszel indul kezdő csoport is. Ezúton szeretném megköszönni a gimnáziumnak, hogy számos programunknak helyet biztosít. Az idén Veszprémben július 15. és 29. között tizennegyedik alkalommal lesz intenzív finn és magyar nyelvi tábor.

Műsorainkba új színt hozott az 1991-ben alapított Kalevala kórus működése, amelynek célja a finn és magyar kóruszene megismertetése. Az egyik alapítótól, Gerenday Endre karnagytól 1996 tavaszán Katonáné Malmos Edit vette át a kórus karmesterpálcáját. Ő éppen a napokban – március 2-án, az iskolákban meghirdetett finn hét záróeseményén – veheti át a Rácz István-díjat. Az egykor Finnországban élt fotóművész, Kalevala-fordító emlékére alapított díjat – amint azt az Evangélikus Életben is meghirdettük – a Deák téri gimnáziumban 18 órakor kezdődő ünnepségen adjuk át. Ezen fellép a Kalevala kórus, illetve dr. Richly Gábor egyetemi adjunktus tart előadást a finn nemzeti szimbólumok kialakulásáról.

Az 1996-ban megrendezett nyelvi táborban született meg a Revontulet (Északi fény) nevű együttes. Kezdetben finn és magyar népdalokat, karácsonyi énekeket dolgoztak fel, mostanában pedig az általuk megzenésített versek hangzanak el előadásaikon.

Néhány éve kanteletanfolyamot indítottunk – először Dobos Edgár, majd Molnár Zoltán vezetésével. A finn kulturális emlékezetben kitüntetett helyet foglal el a kantele. Ennek öthúrú, eredeti változata az iskolai zeneoktatás közkedvelt hangszere lett.

Közel tízéves múltra tekint vissza a budapesti Kalevala Baráti Kör és a Tébláb Alapfokú Táncművészeti Iskola baráti kapcsolata. A Dél-Pesten működő művészeti csoport több száz gyermeket tanít a Kárpát-medence még élő folklórjára. Kulturális missziónak tekintik azt, hogy a tánccsoportok fellépéseken, táncházakon és egyéb ismeretterjesztő előadásokon bemutatják ezt a gazdag világot.

Az idén is sok programmal várjuk az érdeklődőket, melyek között lesz finn művészotthonok bemutatása, hangverseny és a hagyományos juhannus- (Szent Iván-napi) ünnepünk.

Kiemelten fontosnak tartjuk finn nyelvű istentiszteleteinket, melyekért köszönettel tartozunk a kelenföldi és a budahegyvidéki evangélikus gyülekezeteknek és lelkészeiknek. Április 17-én, húsvéthétfőn 15 órakor a kelenföldi evangélikus templomban Joób Máté igehirdetésével és Pap Kinga Marjatta orgonakíséretével lesz ünnepi istentisztelet, amelyet a Magyarországi Finnek Egyesületével közösen szervezünk.

Befejezésül felhívnám a figyelmet arra a műfordítói pályázatra, amelyet vers és novella kategóriában a finn függetlenség kikiáltásának 90. évfordulója tiszteletére hirdet meg a Kalevala Baráti Kör. Az elkészült műfordításokat október 1-jéig kell eljuttatni a baráti körhöz.

::Nyomtatható változat::