EISZ
Evangélikus Információs Szolgálat
 
Luther Kiadó
Luther Kiadó
 
Rovatoló
Fundamentum
Élő víz
Egyházunk egy-két hete
Keresztutak
e-világ
Kultúrkörök
Keresztény szemmel
Nem mi írtuk...
A hét témája
Evangélikusok
EvÉlet - Lelki segély
A közelmúlt krónikája
Gyermekvár
Szószóró
evél&levél
Közlemények, nyilatkozatok
On-line plusz
E heti Luther-idézet
Útitárs
Presbiteri
 
Evangélikus Egyház - Online újságok - Evangélikus Élet - Archívum - 2006 - 11 - Kitelepítések és más népmozgások

Keresztutak

Hozzászólás a cikkhez

Kitelepítések és más népmozgások

Történészkonferencia az Akadémián

Régiónk 20. századi történelmének egyik legtragikusabb fejezete a lakosság egyes csoportjainak erőszakos mozgatása, otthonától, javaitól, esetleg életétől való megfosztása. Ennek ellenére a történettudomány elég keveset foglalkozott ezekkel az eseményekkel, és ha igen, akkor is főleg a saját népcsoport sérelmeit tartotta számon – államvezetésük bűneiről, felelősségéről ritkán szóltak. A Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézete és a Budapesti Európa Intézet Kitelepítések és más népmozgások Közép-Kelet-Európában 1939–1950 – Új kutatási eredmények címmel február 28-án nemzetközi tudományos konferenciát rendezett e témakörben.

A rendezvény házigazdája, Glatz Ferenc akadémikus, a Történettudományi Intézet és a Budapesti Európa Intézet igazgatója megnyitójában a megbékélés keresésére buzdított. Arnold Suppan, a Bécsi Egyetem professzora bevezetőül a közép-európai tények és lehetőségek viszonyáról szólt. Az elmúlt században a térségben harmincötmillió ember hagyta el lakhelyét ebben az időben, s nem önszántából!

Stark Tamás, a Történettudományi Intézet főmunkatársa az európai népmozgások (és „-mozgatások!”) összefüggéseit vázolta, sok konkrétummal, az egyes országok vezetőinek háború alatti terveivel. Utalt a magyar elképzelésekre, Werth Henrik 1943-as javaslatára nemzetiségeink kitelepítéséről és a háború utáni migrációra is, valamint a „hontalan személyek” problémájára, amelynek közvetve szerepe volt Izrael létrehozásában.

Viktor Bergyinszkij, a Kirovi Egyetem professzora a sztálini korszak tömeges kitelepítéseit mutatta be, kiemelve az etnikai vonatkozásokat. A Szovjetunióban tizennégy nemzetiséget nyilvánítottak bűnösnek és telepítettek át gyakran több ezer kilométerre, egész más természeti viszonyok közé; előfordult, hogy ebbe az áttelepítettek 40%-a is belepusztult. (Az utolsó ilyen akcióra – a zsidók Szibériába telepítésére – Sztálin halála miatt már nem került sor.)

Sajnos a hivatalos szovjet dokumentumok nem megbízhatóak, fel kell használni az „oral history”-t. Bergyinszkij professzor előadásának kommentátora, Sz. Bíró Zoltán, a Történettudományi Intézet főmunkatársa felhívta a figyelmet az e témában az utóbbi három évben megjelent kiadványokra. Nem szabad összekeverni az elhurcoltak kategóriáit, a gulágot a kényszertelepesekkel – fejtette ki. Fontos előzménynek tartja a félmillió lengyelországi zsidó 1915-ös, a cári hadvezetés általi keletre hurcolását, és beszélt a többszörösen áttelepített csángók tragédiájáról.

A délutáni ülésszakot Du�an Kovač, a Szlovák Tudományos Akadémia alelnöke nyitotta meg, majd Andreas Schmidt-Schweizer, az MTA Történettudományi Intézetének munkatársa előadásában azt vizsgálta meg, hogyan vannak jelen az 1939–1950 közötti német népmozgások a német történetírásban és közgondolkozásban. Beszélt az áttelepültek szövetségeiről, az „elvesztett kelet” utáni nosztalgiáról, majd a ’60-as évek változásairól, a múlttal való szembenézésről. Mint kifejtette, ezután már a németek kiűzését a holokauszttal együtt tekintik; nagy szerepe volt ebben a pereknek (Eichmann, Auschwitz). Elmondta, hogy a rendszerváltás óta már van kooperáció a volt szocialista országok történészeivel (sajnos Magyarország és Jugoszlávia a legkevésbé feldolgozott e téren), és megindult az „össznémet emlékezési offenzíva”. Andreas Schmidt-Schweizer befejezésül európai kooperációt sürgetett a történeti kutatásban.

Tóth Ágnes, a Magyar Tudományos Akadémia Etnikai-Nemzeti Kisebbségkutató Intézetének igazgatóhelyettese tartotta az egyetlen teljesen magyar tárgyú előadást Földreform – internálás – belső telepítés Magyarországon 1945 után címmel. Legtovább az úgynevezett sváb kitelepítéssel foglalkozott, sok körülmény megvilágításával segítve a több évtizedes homály eloszlatását történelmünk e nem túl dicsőséges epizódja körül. A jelenlévők hallhattak internálótáborról, ahonnan a szabadon eresztettek sem térhettek vissza saját házukba, és hallhattak arról, hogy a kényszermunka után kapott bért esetenként szovjet emlékműre kellett költeniük. Tóth Ágnes elemezte a telepesek összetételét, a „székely vármegye” tervét, az újgazdák szerepét is.

Szarka László, a Magyar Tudományos Akadémia Etnikai-Nemzeti Kisebbségkutató Intézetének igazgatója az 1944–48 közötti szlovák–magyar népmozgásokról adott elő. A kollektív bűnösség elvének alkalmazása nagy sérelmeket okozott a felvidéki magyarságnak – mondta. Megdöbbentő adatokat ismertetett (például 544 ezer magyarból 416 ezer jelentkezett „reszlovakizációra”, Kassán 716 magyart vádoltak egyetlen perben stb.), a végül lezajlott lakosságcserét magyar „sikernek” tudva be. Elhangzott, hogy 1947-re létrejött bizonyos ellenállás a területen: kialakultak magyar illegális szervezetek és sajtó is, mégis 42 ezer magyart telepítettek át a Szudéta-vidékre.

Michael Portmann, az Osztrák Tudományos Akadémia Történettudományi Bizottságának munkatársa azt elemezte, miként alakult a vajdasági népmozgások és migrációs politika kapcsolata ezekben az években. Ellentétben a Kárpát-medence más területeivel, itt vér folyt az erőszakos népmozgatások során. Az áldozatok számát illetően a különböző források ellentmondanak egymásnak; kivégeztek több lelkészt is. Érdekes módon előfordult németből magyarra való nemzetiségváltás is. Később enyhült a jugoszláv nemzetiségi politika, de a Vajdaságban – 230 ezer délszláv telepessel – ma a népesség 65%-a szerb!

Az előadásokat követő vita gazdag volt tanulságokban, alkalmat nyújtott különböző nézetek ütköztetésére és az előadók mondanivalójának kiegészítésére. Nyilvánvalóvá vált, hogy nagy lakossági csoportok kitelepítése, esetleg kicserélése – amely a tárgyalt évtizedekben oly széles körben folytatott gyakorlat volt – nem lehet etnikai kérdések megoldása. Szenvedést okoz emberek tömegeinek, és nehézségeket támaszt nemcsak a befogadó, de a „megszabaduló” országnak is – és nem csak gazdasági tekintetben. Felvetődött, hogy ezt akkor nem látták-e, s ha igen, volt-e tiltakozás a többségi társadalom részéről. Több hozzászóló említett ilyen hangokat – utalva az evangélikus egyházra is.

Glatz Ferenc összegezve a konferenciát megállapította, hogy ugyan még a kutatás kezdetén vagyunk, de óriási az előrelépés. Ma szabad a kutatás, de széttagolt, nincsenek nagy projektek; ezen az európai összefogás segíthet. Arnold Suppan professzor zárszavában megköszönte a részvételt az eredményes tanácskozáson, amelyet remélhetőleg újabbak követnek majd.

Róbert Péter


::Nyomtatható változat::

E számunk tartalma
Napról napra
Új nap – új kegyelem
Liturgikus sarok
A sekrestye
Élő víz
Ajánlom magamat…
A nép, a tömeg
Metróban
Heti útravaló
Keresztutak
Püspökök ökumenikus találkozója
Kolozsvári gondolatok az ige hirdetőinek felelősségéről
Egyházi vezetőkkel találkozott Orbán Viktor
Imádkozva cselekedni
„Korábban fejvadászok voltunk, ma lélekvadászok vagyunk!”
Kitelepítések és más népmozgások
A szenvedést értelmezték
Eutanáziáról Apácán
Ave Maria, az első katolikus város
Evangélikusok
Emlékezés idősebb Fasang Árpádra
Megbecsülni a végeket
Lágler Bélára emlékezve
„Németország legzseniálisabb koldusa”
e-világ
Hóvirág helyett ajándékozz egy mosolyt!
Petőfi az égbolton
Keresztény szemmel
Nemzeti ünnep
„Rácsok mögött szabadon”
A hét témája
Orange or blue?
Brazil–magyar…
„Isten, kegyelmed szerint formáld át a világot!”
Tökéletes egyenlőség és viszonosság
„Imádni Istent a természetben”
E heti Luther-idézet
Luther-idézet
Kultúrkörök
Új teremtés hajnala
Kell egy csapat
Közösen nyilatkoztak
Szent és profán a médiában
A sárospataki könyvek a Nemzeti Múzeumban
Déli harangszó
Rendhagyó néprajzóra
Mogyorós sütemény
Daganatos gyermekeken segít aBéres Alapítvány
A vasárnap igéje
Illemkódex helyett
Oratio oecumenica
Oratio oecumenica
Gyermekvár
Kedves Gyerekek!
 
A lapról
Impresszum
Fórum
Kapcsolatok
Evangélikus portál
Déli Egyházkerület
Északi Egyházkerület
Nyugati (Dunántúli) Egyházkerület
 


Evangélikus Egyház Online újságok Evangélikus Élet Archívum 2006 11 Kitelepítések és más népmozgások

© Magyarországi Evangélikus Egyház, Internet Munkacsoport, 2003–2017
© Luther Kiadó, Evangélikus Információs Szolgálat, 2015–2017
Az adatok kereskedelmi célra nem használhatók. Minden jog fenntartva.
Kérdések és megjegyzések: Webmaster