Egyházunk egy-két hete

Felügyelői korhatár, lelkészi nyugdíj…

Hozzászólás a cikkhez

Egyházunk zsinata április 1-jén tartotta 16. ülésszakát. A 2005. évi mozgalmas törvényalkotói munka után a testület nyugodtabb napnak nézett elébe. A napirenden az év végén hivatalba lépő zsinat ügyrendjének általános vitája, a lelkészek válásának törvényi következményeiről szóló beadvány, a felügyelői korhatárral kapcsolatban kialakult helyzet rendezése, valamint a lelkészek nyugdíjáról szóló törvény előzetes vitája szerepelt.

Az új ügyrend megalkotására (előterjesztő: Sztruhár András) két ok késztette a zsinatot: a jelenleg hatályos ügyrend nem alkalmas az új feladatkörrel megbízott zsinat-közgyűlés munkájának támogatására, továbbá az új testület addig nem tud munkához látni, amíg nem áll rendelkezésére megfelelő ügyrend. A mostani ügyrendet alapul véve alakult ki az új, melyben az alapvető elvek ugyanazok maradtak: előterjesztés csak írásban, megfelelő csatornákon előkészítve kerülhet a zsinat plenáris ülése elé; a levezető elnök feladatának ellátása mellett nem nyilváníthat véleményt a tárgyalt témával kapcsolatban; valamint szavazni a jelenlegi, bevált módon kell.

Az ügyrend külön fejezetekben tárgyalja a törvényalkotásnak, a határozathozatalnak, valamint a nyilatkozatok elfogadásának a rendjét. Az előterjesztőt az illetékes testület (zsinati bizottság, országos presbitérium, esetleg a zsinati elnökség vagy az országos elnökség) jelöli ki. Az ügyrend a zsinati vita után a májusi országos közgyűlés elé kerül, majd az őszi ülésszak során nyeri el végleges formáját.

Az elmúlt évek alatt ritkán fordult elő, hogy a zsinat egy téma tárgyalása során különös érzékenységgel nyúlt volna az előterjesztéshez. A lelkészek válásának törvényi következményeiről szóló beadvány tárgyalása során azonban ez történt (előterjesztők: Szarka István és dr. Csepregi Zoltán).

Mindenki átérezte azt, hogy ez a nemkívánatos jelenség milyen súlyos probléma a keresztény értékrend tükrében. A lelkész válása a gyülekezetre is hat. Elkerülhetetlen? Büntetendő? Megelőzhető? Egyedül ez megbélyegzendő? Elévül-e? Mit tud tenni a törvény utólag? A zsinat – megérezve, mennyire átfogó kezelést igényel a kérdés – úgy határozott, hogy mielőtt döntene, felkéri az országos közgyűlést: egy ebből a célból összehívott testület átfogóan vizsgálja meg, mit jelent az elválás, mi vezet ide, hogyan kezelhetjük a következményeket, milyen módon tehetünk a megelőzésért – azaz a bizottság teológiai, dogmatikai, nevelési, pszichológiai és jogi oldalról vizsgálja meg a lelkészek válásának kérdését.

A zsinat utólag tűzött napirendjére két kérdést, a Győr-Soproni Egyházmegye június után két egyházmegyére válik szét, s a keleti egység nevét a zsinat – az eredeti javaslatnak megfelelően – Győr-Mosoni Egyházmegyére változtatta. A zsinat a másik beadványt is elfogadta: „A püspökhelyettes az egyházkerület gyülekezeti lelkészei közül választott lelkész” mondatból a „gyülekezeti” jelzőt törölte.

A magasabb egyházkormányzati szintek felügyelőinek hetvenéves korhatára mint rendezendő kérdés a törvénykönyv kihirdetése után vetődött fel. A zsinat által elkövetett technikai hiba megengedte a törvényszöveg olyan értelmezését, mely szerint a hetvenévesnél idősebb felügyelők megbízatása november 1-jén megszűnt. A zsinat – egyhangúlag – elfogadta azt a nyilatkozatot, amely kifejezi a törvényalkotói szándékot, s ezzel remélhetőleg lecsillapodnak az e kérdéssel kapcsolatos viták (előterjesztő: Bárdossy Tamás). Ez, illetőleg a lelkészek válásával kapcsolatos nyilatkozat a következő Evangélikus Közlönyben lesz olvasható.

A nyugdíjtörvény előzetes vitája során szakértő (ifj. Zászkaliczky Pál) számolt be az előkészítő munkáról, a törvény elveiről megfogalmazott kérdéseket Zsugyel János terjesztette elő. A törvény a lelkészek nyugdíján kívül az alapvető társadalombiztosítási ellátásokkal (táppénz, gyes, gyed) is foglalkozik majd.

A zsinat olyan rendszer kidolgozása mellett határozott, amely állami, egyházi és magánnyugdíjpénztári pillérekre támaszkodik, és a kölcsönös teherviselés elvén alapul. A terheket az aktív lelkészek és a gyülekezetek viselik, míg az országos egyház a nyugdíjalap biztonságát szavatolja. A rendszer az egyház költségvetésén és szervezetén belül létrehozott önálló fejezetként és elkülönült ellenőrző testülettel fog működni. A nyár folyamán készül el a törvénytervezet első szövege, így a törvény elfogadása talán az új zsinatra marad.

A zsinat 17. (záró) ülésszakát októberben tartja, időpontját a zsinat elnöksége később pontosítja.

Muntag András

::Nyomtatható változat::