A hét témája

Hozzászólás a cikkhez

Három évvel ezelőtt a Hajdú-Szabolcsi Egyházmegye területén az evangélikusok szervezésében csak egy találkozási pont létesült a ProChrist alkalmával – a nyíregyházi Nagytemplomban. Az idén azonban új helyszín, Nyírtelek is bekapcsolódott a közvetítésbe, így minden tekintetben közelebb kerülhetett az égi adás a környékbeli földi érdeklődőkhöz.

az evangélikus általános iskola dísztermében estéről estére kényelmes székeken ülve követhette nyomon a legalább százharminc fős érdeklődő közönség – közöttük sok fiatal – az óriási vászonra kivetített, műholdról sugárzott képeket. (A kisgyermekek számára közben külön programot szerveztek.) A jelenlévők az ifjúsági kórussal együtt énekelték a ProChrist-dalt, a közvetítés végén pedig egy szívvel-lélekkel, állva mondták Ulrich Parzany után a közös imádságot a fentről sugárzott fénykereszt előtt, amely reménység szerint Nyíregyházán is sokak szívében (újra!) felragyoghatott. A szervezőknek – három fiatal s valóban lelkes lelkésznek – a tudósító a következő kérdéseket tette fel a nyolcadik este végén.

– Mi volt a legemlékezetesebb élménye, milyen tanulságokat von le, és mennyire volt sikeres ez a nyolc este?

Hecker Márton metodista lelkész:

– A ProChrist háromévente lehetőséget ad a hit alapjainak mintegy újbóli átélésére. A nehéz élethelyzetekben megszülető bizonyságtételek – mint például a rákos beteg vallomása Jézusról – maradandó élményt jelentettek. A helyszín is szerencsés választás volt. A meghívókat viszont talán korábban, nem pedig az utolsó héten kellett volna személyesen eljuttatni ismerőseinknek, kereső barátainknak; ez esetben talán még többen lehettünk volna.

Tóth Zoltán baptista lelkipásztor:

– Amikor hírét vettük a ProChristnek, azonnal úgy éreztem, részt kell vennünk benne, itt is meg kell szerveznünk, mert ennek a nagyvárosnak is a Jézus Krisztusról szóló örömhírre van a legnagyobb szüksége! Hiszen mi, keresztények az evangélium hirdetésére küldettünk. Számomra a legnagyobb élményt az jelentette, hogy láthattam, amint Münchenben emberek százai özönlenek estéről estére a fénykereszthez, nyilvánosan vállalva, hogy Jézus mellett döntöttek. Hallottam olyan híreket Kárpátaljáról – oda mi vittük át az anyagot naponta –, hogy emberek sírva, összetört szívvel álltak ki Krisztus mellett! Erőt adó, rendkívüli lehetőség ez; reméljük, lesz folytatása!

Labossa Péter Mihály evangélikus igazgató lelkész:

– Személyesen is igen sokat jelentettek számomra a tiszta, határozott prófétai szavak, a nem lekerekített élű igehirdetések. Átélhettük: Jézus él és munkálkodik, ma is van hatalma! Nemzeteken átívelő akció volt ez – Jézusért. Mire van szükségünk igazán? A vele való békességre, imádságra, az ige olvasására; hogy napi kapcsolatban lehessünk Urunkkal, és a közösségben egymás hite által erősödjünk. S mindez szolgálatra indít azok felé, akik még nem Jézuséi. Ebben látom a ProChrist lényegét. Ez az evangélizáció is lelki magvetés volt, s azért imádkozom, hogy akik a szívükben már döntöttek, azok ne féljenek ezt nyíltan vállalni a hétköznapokban is bizonyságtevő életükkel.

a három hónapja felszentelt új templom ideális lehetőséget kínált a másik találkozási pont számára. Sok érdeklődő fiatal kereste fel a nemrég várossá vált település földrajzi középpontjában álló új evangélikus centrumot; a figyelem itt is a fénykereszt Krisztusára irányult. A mennyei hullámsávra való ráhangolódást szolgálták azok az egyenként hat-hét perces diaporáma-összeállítások is, amelyeket a nyírszőlősi gyülekezet egyik fiatalja készített csaknem minden estére. A sorozatot mindkét helyszínen láthatták a műholdas közvetítés előtt. Alkotója, Szabó Attila így vallott az összeállítás elkészítésének műhelytitkairól:

– Szabad kezet kaptam a tematikus igei üzenetek kiválasztásában; ezekhez kerestem alkalmanként tíz-tizenöt „beszédes” képet, akár az internetről is. A látványnak a zenei anyaggal való összehangolása és az áttűnések megoldása ugyan időt rabló, de örömteli feladat volt. Közkinccsé is tettem az eredményt; minden érdeklődő gyönyörködhet benne, ha rákattint ifjúságunk Érted?! című helyi újságjának internetes honlapjára (http://www.erted.net).

– A hét folyamán sokkal több áldást tapasztaltam meg a gyülekezet aktív részvétele által, mintsem remélhettem – így értékelte Győrfi Mihály, a templomépítő lelkész az első helyi ProChrist alkalmait, amelyek minden este a gyülekezet tágas termeiben tartott, nagy sikernek örvendő „zsíros kenyeres állófogadással” és véget érni nem akaró, jóízű, őszinte beszélgetésekkel zárultak. – Öntevékenyek voltak a tagok – fejtette ki a lelkipásztor –, lelkesen vették ki a részüket a munkából a több hónapig tartó előkészületek során mindazok, akik a ProChristhez kapcsolódó műsorokban szerepeltek: a bizonyságtevők, az énekesek, az asszonykör és az imacsoport tagjai, valamint a vendégfogadók és a rendezők is Borbás Zoltán megválasztott felügyelőnk vezetésével. Nekem jószerével csak a technikát kellett be- és kikapcsolnom.

Száznyolcvan látogatót regisztráltunk a nyolc nap alatt. Az átlagos részvétel mintegy nyolcvan fő körül alakult, és húsz gyermek is rendszeresen részt vett a részükre szervezett programokon. Látogatóink mintegy 20%-a még nem járt ilyen jellegű rendezvényeken. Örömteli volt, hogy többen jelentkeztek a hathetes evangélizációs kurzusra is. Ezért örömmel felelhettem arra a kérdésre, amelyet az utolsó estén nekem tettek fel a gyülekezet tagjai: „De mit fogunk csinálni a jövő héten?” „Nem várunk három évet; jövőre saját, helyi ProChristet rendezünk…”

Garai András

::Nyomtatható változat::