Keresztutak

Hozzászólás a cikkhez

Az elmúlt nyári, Prágában tartott közép-európai egyházi találkozó után a Cseh Testvérek közösségéből és a bajor evangélikus egyházból érkeztek résztvevők a németországi Bad Alexandersbadban május 5. és 7. között tartott konferenciára.

A kétnapos program – különböző műfajokban – a reménységről szólt. A nehezen lefordítható konferenciamottót a magam számára így fogalmaztam meg: „…hogy a reménység testet öltsön”. Az eredetileg cseh–német találkozóra lengyel, szlovák és osztrák testvérek mellett három magyar evangélikust is meghívtak előadóként. D. Szebik Imre nyugalmazott püspök igehirdetéssel szolgált, és részt vett a találkozót összegző pódiumbeszélgetésben. Prédikációjában a lelki ajándékokról és a Lélek egységéről szólt. Sólyom Anikó, a Budapest-Deák Téri Evangélikus Gimnázium tanára egyházunk iskolarendszeréről és a vele kapcsolatos feladatokról beszélt. A reményekről szólva elmondta, hogy nehézségek közepette is bízhatunk az iskoláinkat szerető diákokban, szülőkben, az elhivatott tanárokban, áldozatkész gyülekezetekben. Reménységünk alapja elsősorban mégis abban van, hogy az egyházi iskolák lényegét nem az anyagi lehetőségek határozzák meg, hanem az Istentől kapott megbízatás.

E sorok írója azt a feladatot kapta, hogy az egyházak nyilvánosság előtt való megjelenéséről és az egyházi médiamunkáról szóljon. Nem festett rózsaszín képet a valóságról. Bemutatta, milyen nehézségeket jelent a nem egyházbarát magyar médiavilágban hírt adni a kereszténység szolgálatáról, küldetéséről. Mégis, korlátok közé szorítva is van út és mód, amelynek segítségével el kell jutnunk az emberekhez egyházon kívül és belül. Az előadás központi témája azonban ez volt: nem magunk akarunk kilépni a nyilvánosság elé, s végképp nem magunkat akarjuk hirdetni. A médiumokban való megjelenés – akár írott, akár elektronikus médiumról van szó – az evangélium hirdetésének egyik módja. Erre pedig mandátumunk van attól, aki ezt az örömhírt életével és halálával emberközelbe hozta.

A találkozó ismét jelzés akart lenni arról, hogy a közép-európai egyházak összetartoznak, egymásért felelősséget hordoznak, s van közös mondanivalójuk egész Európa és a világ számára.

Hafenscher Károly (ifj.)

::Nyomtatható változat::