Élő víz

Hozzászólás a cikkhez

Énekeljetek az Úrnak új éneket, mert csodákat tett! (Zsolt 98,1)

Húsvét ünnepe után a negyedik héten az Útmutató reggeli s heti igéi azon csodákról zengnek új éneket, amelyeket az Úrral egy igában járó keresztények tapasztaltak meg új életükben. Luther Márton szerint: „Isten egyik leggyönyörűbb s legdicsőbb ajándéka az ének. Haragszik is rá a sátán, mert sok kísértést és gonosz gondolatot űz el vele az ember. Az ördög egyszerűen nem bírja ki.” Ezért ma is: „Énekeljetek az Úrnak új éneket, mert csodákat tett, és jobbja szabadulást szerzett!” (Zsolt 98,1; LK) Az Isten jobbján lévő Szabadító is ezt tette e földön: „Magasztallak, Atyám, menny és föld Ura…” Jézus hívó szava számunkra is érvényes: „Jöjjetek énhozzám mindnyájan, akik megfáradtatok, és meg vagytok terhelve, és én megnyugvást adok nektek.” Ő örök üdvösséget kínál annak, aki vele egy igába hajtja a fejét, s útközben csodálatos megtapasztalásban lesz része. Jézus igája praktikus, mert ő nem félvállról veszi s hordozza a súlyát. Eközben társát is egyre jobban magához húzza, átöleli szeretetével, aki ezáltal megtapasztalhatja: „…az én igám boldogító, és az én terhem könnyű.” (Mt 11,25.28.30) Az új ember felöltözése nem lehet teljes Krisztus békességének és beszédének a szívünkbe való befogadása nélkül. A Szentlélek munkájának gyümölcsei az így felcsendülő új énekek, melyek lehetnek zsoltárok, dicséretek, lelki énekek, de a legfontosabb, hogy „hálaadással énekeljetek szívetekben az Istennek” (Kol 3,16)! Jakab is az új életet teremtő igére irányítja figyelmünket, amelynek Isten gyermekei nem feledékeny hallgatói, hanem tevékeny megvalósítói, mert ezt vallják: „Az ő akarata szült minket (újjá) az igazság igéje (az üdvösség evangéliuma) által…” (Jak 1,18) Az angyalseregek karácsonyi dicsőítő énekének csak az első sora hangzik fel változatlan szöveggel Jézus jeruzsálemi bevonulásakor tanítványai ajkán: „…dicsőség a magasságban!” (Lk 19,38) A mennyei seregek új éneke örökké zengi Isten és Fia dicséretét. Pál – szerényen – szóban teszi ezt: „Mert semmi olyanról nem mernék beszélni, amit nem Krisztus tett általam a pogányok megtéréséért szóval és tettel, jelek és csodák erejével, a Lélek ereje által…” (Róm 15,18–19) Ha nem szóltok világosan, hogyan fogják megérteni? – kérdezi Pál. Ő rendelkezett mind a prófétálás, mind a nyelveken szólás lelki ajándékával, mégis inkább a gyülekezet tanítását és építését választotta: „Imádkozom lélekkel, de imádkozom értelemmel is, dicséretet éneklek lélekkel, de dicséretet éneklek értelemmel is.” (1Kor 14,15) Hogyan imádkozott Jézus az Olajfák hegyén? „Atyám, ha akarod, vedd el tőlem ezt a poharat, mindazáltal ne az én akaratom legyen meg, hanem a tied.” (Lk 22,42) Mi tudunk-e úgy imádkozni, hogy kísértésbe ne essünk? S mi elfogadjuk-e Péter vallástételét? „Uram, kihez mennénk? Örök élet beszéde van nálad. És mi hisszük és tudjuk, hogy te vagy az Istennek Szentje.” (lásd Jn 6,60–69) „Áldjad az Úr nevét, őt áldja minden énbennem! / Áldjad őt, lelkem, és róla tégy hitvallást, nyelvem!” (EÉ 57,5)

Garai András

::Nyomtatható változat::