Egyházunk egy-két hete

Hozzászólás a cikkhez

A hittudományi egyetemünk épülete mellett álló zuglói evangélikus templomban rokonok, barátok, ismerősök fogadták a bevonuló „baglyokat”, azaz az első évfolyam hallgatóit. Szeptember 15-én tizenhat teológus-lelkész szakos és hét katekéta-lelkipásztori munkatárs szakos elsőéves hallgató vett részt az Evangélikus Hittudományi Egyetem 2006/2007-es tanévét megnyitó istentiszteleten.

A liturgiai szolgálatot Szabóné Mátrai Marianna és dr. Szabó Lajos végezte, az énekelt részeket a gyülekezet tagjai mellett a egyetem liturgikus ének szemináriuma, valamint énekkara szólaltatta meg. Az ünnepi alkalmat dr. Finta Gergely adjunktusnak, tanszékvezetőnek az orgona- és Johann Gyula egyetemi lelkésznek a harsonajátéka tette még színesebbé. A tanévkezdő ünnepség különlegessége volt az Erős vár a mi Istenünk című Gárdonyi Zoltán-korál, amellyel a száz éve született és húsz esztendeje elhunyt zeneszerző előtt tisztelegtek; az istentisztelet végén pedig egy olyan darab hangzott el – Szállj alá a mennyből címmel –, amelyet erre az alkalomra írt a teológiai kórus karnagya, Csorba István.

Az istentiszteleten Ef 1,16–20 alapján Ittzés János elnök-püspök prédikált, kiemelve, hogy Krisztus az, aki egységbe forraszthatja nemcsak a hallgatókat és a professzorokat, hanem az egyház egészét is. Az igehirdető azt is hangsúlyozta, hogy Jézus miatt van okunk hálát adni, miatta van jogunk ahhoz, hogy kéréseinket Isten elé vigyük, és ugyancsak ő a jövőbe vethető remény záloga; ő, aki tegnap, ma és mindörökké ugyanaz.

Az igehirdetés után a hatodévesek és mentoraik kibocsátása és megáldása következett, majd az istentisztelet tanévnyitó ünnepi üléssel folytatódott, amelyet dr. Szabó Lajos rektorhelyettes nyitott meg.

A reformáció nyelve – A ferences hagyomány és a kocsmai antiklerikalizmus között címet viselő székfoglalójában dr. Csepregi Zoltán rektor egyebek mellett azt hangsúlyozta, hogy Luther Márton mindenekelőtt az ige szóhoz juttatására törekedett reformátori programjában. A reformációt azért is szerencsés nyelvi eseményként is vizsgálni – mondotta –, mert a reformátorok tetteit rendszerint igehirdetés előzte meg; mert a reformáció nyomán egy új egyházi nyelv alakult ki; mert a reformáció terjedése általában tisztelte a nyelvterületek határait. És azért vált „veszélyessé” a hagyományos gondolkodásra, mert igényt tartott arra, hogy megkülönböztesse egymástól az isteni és az emberi jogot, a törvényt és az evangéliumot, a hitet és a szeretetet, Krisztus országát és a világi birodalmat – zárta referátumát az előadó.

Székfoglalója után az új rektor kezet fogott az elsőévesekkel; az új hallgatók fogadalomtételét a gyülekezet állva hallgatta. A köszöntések sora azonban még nem ért véget: a hittudományi egyetem vezetője üdvözölte az elsőéves doktoranduszokat – Pángyánszky Ágnest, Pethő Attilát és Szent-Iványi Ilonát –, átadta a mentorok megbízólevelét, majd gratulált Balogh Melindának és Udvardi Andreának, akik elnyerték a köztársasági ösztöndíjat.

Gazdag Zsuzsanna

Regionális hozzárendelés: Evangélikus Hittudományi Egyetem

::Nyomtatható változat::